A 2015-ös bécsi Fálun Dáfá tapasztalat-csere konferencián elhangzott beszámoló
Üdvözlet Tisztelt Mester! Üdvözlet Gyakorlótársak!
2014-ben Belfast-ba költöztem, ahol csak pár ember ismerte a Fálun Gongot. Az ottani kínai embereknek nem volt sok lehetőségük kilépni a KKP-ból és szervezeteiből. Tudtam, hogy sorskapcsolattal rendelkezem velük és a Mester rendezte el számomra hogy érző lényeket mentsek meg Észak-Írországban.
A konfliktusokban művelni magam és együttműködni az érző lényeket megmentéséért
Miután belaktam a környéket, kapcsolatba léptem a gyakorlótársakkal, akik az Epoch Times terjesztéséért voltak felelősök. Minden héten 150 kínai Epoch Times újságot kaptam, hogy a Belfast-i területen kihordjam. Egy gyakorlótárssal egy kínai szupermarketbe hordtuk, és az utcán is osztogattuk. Bármikor amikor kínaiakkal találkoztunk, megpróbáltuk meggyőzni őket, hogy lépjenek ki a három szervezetből. Nagyon hatásos volt, a legtöbbjük belement.
Abban az időben csak két gyakorló volt Észak-Írországban. Mi mind a ketten megbecsültük a lehetőséget, hogy művelhetjük magunkat. Csináltuk a gyakorlatokat, tanultuk a Fát, és tisztáztuk az igaz tényeket minden nap. Habár voltak néha konfliktusaink, mind a ketten sikeresen magunkba néztünk és megtaláltuk a saját hibánkat. Kompromisszumot kötöttünk, hogy ne legyen törés közöttünk, nem jó, de nem is rossz, a Mester elrendezése alapján csak társak voltunk, hogy együtt tisztázzuk az igaz tényeket az embereknek.
Később még egy gyakorlótársunk is Észak-Írországba költözött és csatlakozott hozzánk. Felvette a kapcsolatot a nyugati gyakorlókkal, hogy segítsenek engedélyt kapni infónapok rendezéséhez. Beszélt más brit gyakorlókkal is, hogy küldjenek nekünk igaz tényeket tisztázó anyagokat. A segítségével az észak-írországi gyakorlók képesek voltak ezentúl igaz tényeket tisztázó rendezvényeket tartani.
Az első rendezvényt idén június 13-án tartottuk. Habár nem volt sok ember, de egy erős mezőt lehetett érezni. Sokan nem hallottak még Észak-Írországban a Fálun Gongról, de a legtöbbjük aláírta a petíciónkat. Végül több mint 400 aláírást gyűjtöttünk.
Néhányuk azt mondta, hogy bármikor szívesen alá fogják írni a petícióinkat a jövőben. Néhányan azt mondták, hogy a lehető legnagyszerűbb dolgot csináljuk a világon, és bátorítottak minket, hogy a jövőben is tartsunk ki. Sokan mondták, hogy szeretnék megismerni a Fálun Gongot. Megértettem, hogy a Mester bátorít. Eldöntöttem, hogy még több embert akarok megmenteni.
Soha nem felejtem el egy másik infónapunkat, amit ebben az évben július 31-én tartottunk. Szép nap volt és sokan jöttek a standunkhoz. Egy fiatal srác nagyon komolyan azt mondta nekem: „A legjobb módja, hogy megállítsuk az üldözést, ha gyakoroljuk a Fálun Gongot.” Igazán megérintett a tudatossága. Egy középkorú férfi, aki meghallgatta a történetünket szimpátiát érzett, de nem hitte el a szervrablás tényét. Később kiderült, hogy szervátültetést kapott. Sajnos nem tudtam neki többet elmagyarázni a nyelvi hiányosságaim miatt. Hirtelen eszembe jutott a Mester egyik elrendezése. Egy gyakorlótárs korábban adott nekem egy brossúrát, ami a szervrablást illusztrálja. Felajánlottam az úrnak, hogy olvassa el. Később azt mondta: „Most már teljesen értem. Biztosíthatlak, hogy a szerv, amit kaptam nem Kínából származott. Aláírhatnám a petíciót?” Egy fiatal hölgy, miután aláírta a petíciót, ezt mondta: „Az emberi jogok területén dolgozok. Először hallok erről az üldözésről és a szervrablás ezen fajtájáról. Ha bármi segítségre van szükségetek, gyertek hozzám bármikor.” Adtam neki egy angol kilenc kommentár DVD-t, ő pedig odaadta a névjegykártyáját.
Egy homoszexuális csoport tartott demonstrációt a rendezvényüktől nem messze, emiatt a környezet nagyon zajos volt. Még a gyakorlatzenét se hallottuk. Felismertem, hogy ez zavarás, úgyhogy elkezdtem őszinte gondolatokat küldeni. A Mester tanítását is igyekeztem megtartani magamban, hogy csupán azáltal, hogy mozdulatlan marad a szívünk, minden helyzetet tudunk kezelni. A káosz további fél órán át tartott. Aztán hirtelen zápor csapott le, elűzve azokat, és csak mi Dáfá gyakorlók maradtunk ott, továbbra is keményen dolgozva az érző lények megmentésén. A zápor után újra kisütött a nap. Épp mint a Mester mondta a Hong Yin I, Pusztítás utánban: „Az ég tiszta, a test átlátszó, a kozmosz helyénvaló, A nagy kalpa már elment, az univerzum fényes.”
Megszabadulni az emberi ragaszkodásoktól, az igaz úton művelni magam
Pár évvel ezelőtt az egyik legjobb barátom megkért, hogy tanítsam meg a Fálun Gong gyakorlatokat a párjának, akit illegális bevándorlóként letartóztattak, és az ügyvédje azt tanácsolta, hogy kérjen menedékjogot Fálun Gong gyakorlóként. Azt éreztem, hogy mivel mind a ketten kiléptek a három szervezetből, és meg szeretnék tanulni a Fálun Gongot, ezért semmi gond nincs azzal, ha megtanítom őket. Így is tettem. Végül a srác megkapta a menedékjogot. Ezután elviselhetetlen fájdalmat éreztem mindig amikor meditáltam, és még akkor is kellemetlen volt, amikor sétáltam. Aztán megkérdeztem magamat, hogy segíthettem hétköznapi embereknek kihasználni a Dáfát. Kb. egy évvel később a fájdalom abbamaradt.
Később hasonló helyzetbe kerültem Észak-Írországban. A főnökömet letartóztatták illegális bevándorlásért. A felesége eljött hozzám, hogy segítséget kérjen, adjak költsön Dáfá ruhákat és könyveket, és tanítsam meg neki a gyakorlatokat. Ez alkalommal eldöntöttem, hogy tisztességesen járom az utamat, és azt mondtam: „Nem tudok költsön adni ruhákat, mert csak a Dáfá gyakorlók hordhatják azokat. Ti nem gyakoroljátok a Fálun Gongot. Nem használhatjátok ki a Dáfát. Ha szeretnétek többet megtudni a Fálun Gongról, akkor elmondhatom az igaz tényeket.” Majd tisztáztam az igazságot neki.
A főnököm felesége nem volt boldog, és az édesanyám sem. Felismertem, hogy ez a nehézség azért van, hogy levizsgáztasson, vajon el tudom-e engedni az emberi érzelmeimet. Szilárdan eldöntöttem, hogy nem segítek. Pár nappal később azt mondta a feleség: „Nem olyan egyszerű a Fálun Gong úton menedékjogot kapni, és a bevándorlási hivatal munkatársai sem tudják az igazságot a Dáfáról. A férjem nem fog menedékjogot kérni.” Tudtam, hogy átmentem a teszten.
Ezután felismertem, hogy tisztáznunk kellene az igaz tényeket az észak-írországi bevándorlási hatóságnak. A gyakorlótársak őszinte gondolatainak köszönhetően, tisztáztuk az igaz tényeket a bevándorlási hivatal munkatársainak, és otthagytunk egy Dáfá információs csomagot.
Elengedni a pénzhez való ragaszkodást
2014-ben a férjem és én kibővítettük a vállalkozásunkat egy új ágazattal, így nem sok készpénzünk maradt. A férjem ezért nem akarta, hogy elmenjek a 2015-ös New York-i Fá konferenciára. A szüleim sem értettek egyet velem, azt mondták a gyerekeimre kellene inkább vigyáznom.
Megértettem őket, de eldöntöttem, hogy elmegyek a Fá konferenciára. Dáfá gyakorlóként, hogy tudnék nem elmenni rá? 2012 óta minden évben résztvettem a Fá konferencián. De tudtam kedvesnek kell lennem velük, magamban kerestem, hogy megtalálhassam miért nem akarják a családtagjaim, hogy elmenjek a Fá konferenciára.
Aztán felismertem, hogy túlzottan ragaszkodom a pénzhez. Mindig azt éreztem, hogy nincs elég pénzem. Ilyen negatív energiamezővel körülvéve, a családtagjaim nem is mertek pénzről beszélni nekem. De végtére is, bármiben aminek köze van a Dáfához, nekem kell az utolsó szót kimondanom.
Ahogy az őszinte gondolataim megerősödtek, a helyzet is megváltozott. Délután egy barátom, akinek hasonló vállalkozása volt, megkért hogy egy hónaponig dolgozzam neki. Egy hónapi kereset elég volt, hogy el tudjak menni a Fá konferenciára. Köszönöm Mester, hogy törődött velem. Tényleg megtapasztaltam, hogy ha jól műveljük magunkat, a Dáfá sok csodát fog mutatni nekünk.
Megszabadulni a számítástól
Majdnem 10 évig tanuló vezetői engedélyem volt csak. Habár a gyakorlótársaim és én is azt kívántam, hogy vezessek, hogy több Fá terjesztést tudjunk csinálni, sok ragaszkodás hátráltatott abban, hogy megkapjam a teljes engedélyt. Útdíjat és biztosítást is kellett fizetnem. Az autóm nem működött jól, de még mindig működött, úgyhogy nem szenteltem figyelmet neki, egészen addig, amíg egy nap le nem robbant. Felismertem, hogy valamit rosszul csináltam a művelésemben, és elkezdtem magamba nézni, hogy megtaláljam a problémát. Mióta Észak-Írországba jöttem, a Dáfá tevékenységekkel voltam elfoglalt és nem fordítottam elég időt a Fá tanulásra és a gyakorlatokra. És az őszinte gondolatokat sem küldtem naponta négyszer.
Eldöntöttem, hogy megjavíttatom az autót és szorgalmasabb leszek a művelésemben. Ahogy eldöntöttem, csörgött a telefonom. A szerelő nem talált olcsóbb alkatrészt, a költségük 860 Font. Számoltam és azt gondoltam ez túl drága. A férjem javasolta, vigyük máshova az autót ahol olcsóbb. Aztán átfutott az agyamon, hogy ha ilyen drága, inkább ne is javíttassuk meg az autómat. Ezt a logikát követve, feladnám a művelést, mert nehéz megszabadulni az emberi ragaszkodásoktól? Azt gondoltam, hogy ha másik helyre visszük, nem jelentené ez azt, hogy el akarom kerülni a gondokat a művelésemben?
Elkezdtem tanulni a Fát, kiigazítani a gondolataimat és őszinte gondolatokat küldtem. Eldöntöttem, hogy ki fogom fizetni, amit ki kell fizetnem a javíttatásért, a pénzhez való ragaszkodást elengedve. Követtem a természetes utat és nyugodt maradtam. Amikor átvettem az autómat, csak 200 Fontot kellett fizetnem.
Köszönöm Mester, hogy megtanított, hogyan kell művelni önmagam. Felismertem, hogy a művelés a gondolataim tökéletesítésére szolgál. Ha helyes tudattal rendelkezünk, a Mester mindent meg tud oldani.
Elengedni az emberi érzelmeket miközben bepereljük Csiáng Cö-mint
A Mester teljesen egyértelműen elmondta a 2015-ös New York-i Fá konferencián, hogy az egész emberiségnek be kellene perelnie Csiáng Cö-mint. De nem tettem ezzel kapcsolatban semmit, amíg a Minghui meg nem jelentetett sok cikket erről. Aztán felismertem, hogy panaszlevelet kellene írnom Csiáng ellen. Brit útlevelem van és semmi okom a félelemre. Mi tart vissza attól hogy írjak? Felismertem, hogy a félelem tartott vissza, elkezdtem megírni a levelet.
Ahogy írtam, sok zavarásba ütköztem. Nem volt Word programom, és egy gyengébbet kellett használnom. Aztán csatolnom kellett egy útlevél másolatot és a telefonszámomat. Hezitáltam. Aztán egy új gyakorlókkal folytatott tapasztalatcsere felébresztett. Egyikőjük azt mondta: „Milyen kár, hogy nem tudtam résztvenni az április 25-i rendezvényen, de talán kompenzálhatom azzal, hogy benyújtok egy panaszlevelet Csiáng ellen!”
Miért hezitáltam? Milyen ragaszkodás tartott vissza? A Mester azt mondta a Hong Yin II, Ragaszkodások elvetésében: „Ami feladatott, az nem magad, hanem ehelyett a tévedés butasága.” Művelésünk utolsó fázisába értünk és bármilyen emberi ragaszkodás hátráltathat minket, hogy sikerrel járjunk. Ezzel a gondolattal végül postára adtam a levelet 2015 június 29-én, délután 2 órakor.
Megbecsülni a Fá tanulást és kedves lenni mindenkivel
A Mester segítségével, hamarosan találtunk egy helyiséget egy közösségi centerben, ahol a Fálun Gong gyakorlatokat taníthattuk heti kétszer. Kb. 20 fő járt tanulni. Dáfá gyakorlókként, mindenkivel kedvesnek és hálásnak kell lennünk. Ezért küldtem kicsi ajándékokat azoknak, akik segítettek nekünk. Amikor megkérdeztem őket, hogy kitehetnénk-e a foglalkozásunkról információt a központ weboldalára, a személyzet egyik tagja azt mondta hezitálás nélkül: „Most megcsinálom.” A segítség tényleg a Mestertől jött.
Mostanában sok levelet kaptam, amelyben erre a weboldalra hivatkoztak, hogy hallottak a Fálun Gongról. Sokan szeretnének csatlakozni. Még egy kínai hölgytől is kaptam levelet, aki Olaszországban él. Sok kérdést tett fel, bátorítottam, hogy olvassa el a Mester kezdeti Fá tanításait, annyiszor amennyiszer csak tudja. Őszintén remélem, hogy egyre több és több ember gyakorolhatja a Dáfát.
Habár már több mint tíz éve művelem magam, még mindig nem tudom minden nap végezni a gyakorlatokat. Habár már elmúltam 30 éves, még mindig nem tudok minden dolgot érettként kezelni. Ezeket a ragaszkodásaimat el kell hagynom, amilyen hamar csak tudom.
Nagyon köszönöm a gyakorlótársaknak, akik segítettek az utamon és felmutatták a gyengeségeimet a művelésemben. Észben fogom tartani, hogy a konfliktusok és az emberi ragaszkodások a művelésünkért jelennek meg. Remélem, hogy többet tudok tanulni a gyakorlótársaktól és szorgalmasabb leszek a művelési utamon.
Köszönöm Mester! Köszönöm Gyakorlótársak!
* * *
tovább ...