Kínai szólás: Az ég és a föld felborulása (天翻地覆)

Facebook Logo LinkedIn Logo Twitter Logo Email Logo Pinterest Logo

Az „ég és föld felborulása” kifejezés először az „Egy nomád fuvola tizennyolc dala” című versben tűnt fel, amelyet Liu Shang írt a Tang-dinasztiában (Kr.u. 618-907).


Liu Shang a költészetben és a festészetben tűnt ki. Szeretett inni, és gyakran volt depressziós. A holdfényben ivott, és verset írt a legmélyebb érzéseiről.

Liu Shang költészete kifejezte Cai Wenji költőnő magányát és zavarodottságát, amikor az északi nomádok fogságába esett a Keleti Han dinasztia ideje alatt. (Zona Yeh/Epoch Times)

Amellett, hogy verset írt, madarakat, halakat, rovarokat és tájképeket is festett. Sok évig élt a szabadban, míg egyik nap hirtelen eltűnt. Senki sem tudja, mi lett vele.


Az „Egy nomád fuvola tizennyolc dala” című vers Cai Wenji-ről szól, egy híres költőnőről és zenészről a Keleti Han-dinasztiából (Kr. u. 25-220). Cai-t elfogták a Xiongnu nomádok[1], akik elfoglalták Kína fővárosát Kr. e. 194-től 195-ig, és rabként az északi földekre vitték.


A fogsága alatt Cai Wenji a felesége lett az egyik fejedelemnek, és szült neki két fiút. Cai 12 évet töltött el rabként a Xiongnu-nál, mígnem Cao Cao [2] hadúr nagyösszegű váltságdíjat fizetett érte, hogy visszavigye Kínába. Cai szabaddá vált, és visszatért a szülőföldjére, de hátrahagyta a gyermekeit a Xiongnu területen.


Liu Shang ezt írta versének hatodik énekében: „Hibáztatta a rövidített tavaszt, amiért nem talált virágokat és fűzfákat a nomád földön. Ki tudja: a föld és az ég felborult? Most keresi az északi csillagot, miközben délre néz. Név és nyelv idegen, csendes a száj sokszor egész évben. Mindent parancsra tenni, a kézmozdulatok jobbnak tűntek, mint a szavak.” Ez a rész pontosan kifejezte a magány és a szomorúság érzését.


Később az „ég és föld felborulása” költői kifejezés egy szólássá vált. Kínaiul ez 天翻地覆 (tiān fān dì fù), és óriási változásként értelmezhető.


Megjegyzések:
[1] A Xiongnu (匈奴) egy ősi nomád nép volt Kína északi részén.
[2] Cao Cao (Kr. u. 155–220) volt a Keleti Han dinasztia utolsó kancellára. Központi figurájává vált a Három Királyság időszakának, lefektette az alapokat, amelyből később a Wei állam alakult ki.

* * *

Facebook Logo LinkedIn Logo Twitter Logo Email Logo Pinterest Logo