14 éves vagyok. Az egyedülálló anyukámmal kezdtem el gyakorolni a Fálun Gongot 10 éves koromban. A múlt nyáron letartóztatta a rendőrség az anyukámat, és én egyedül maradtam az útmutatása és gondoskodása nélkül. Beleestem a hétköznapi emberek festékes kádjába, és elvesztem a hétköznapi emberek világában. Hosszú ideig nem tanultam a Fát.
Tévútra kerülni
A 70 feletti nagymamám teljes szívvel próbált rám, és a nagypapámra vigyázni, akit közben kórházban ápolt. Unatkoztam, és elkezdtem számítógépes játékokat játszani. Tudtam, hogy túl sok időt töltök el a játékkal, ezért a nagymamám megszabta a játékra fordítható időt, így elkezdtem kimaradni az iskolából, hogy játszhassak messze az otthonomtól. Nagyon sajnálom, hogy sok fájdalmat okoztam a nagyszüleimnek.
Egy füstös internet kávézóba jártam, és néha még ott is aludtam, és visszamentem minden nap. Volt néhány korombeli ismerős fiú, akik szintén naponta jártak oda. Megtanították nekem, hogy hogyan tudok ingyenesen elérhető játékokkal játszani a neten. Velük tartottam, és ők még loptak is boltokban. Nem loptam semmit, mert megértettem a Dáfá gyakorlásából, hogy a lopás azt jelenti, hogy karmát termelsz. Azonban ennivalót loptam, amikor nagyon éhes voltam. Sok időt töltöttem játéktermekben. Készítettem egy hamis érmét, hogy én is tudjak buszra szállni. Felszedtem azokat a pénzeket, amelyeket turisták dobtak a szökőkutakba. Valamint ettem az ingyenes ételeket, amelyeket kóstolóként az áruházakban raknak ki a potenciális vásárlók számára.
Tudtam, hogy elvesztem, a nagymamám megengedte, hogy számítógépes játékokat játsszak otthon. Ismételten elkezdtem iskolába is járni. Akkoriban az anyukámat is szabadon engedték, és sírtam, amikor megláttam. Borzalmasan nézett ki a haja, és sötét volt a bőre. Habár súlyos nehézségeket kellett kiállnia, soha nem adta fel a Dáfá művelését. Azt gondoltam, hogy az anyukám csodálatos. Mélyen megérintette, amikor megtudta, hogy megszállottan játszom a számítógépes játékokat, és hogy feladtam a Dáfá gyakorlását.
Az anyukám hazatért
Miután az anyukámat szabadon engedték, elhozta a számítógépét és a nyomtatóját a rendőrségről erőteljes őszinte gondolatainak segítségével. Az régi számítógépet lecserélte egy újra, amit a Dáfá projektekhez használt, hogy érző lényeket mentsen meg.
Sajnos továbbra is számítógépes játékokkal játszottam. Iskola után majdnem minden időmet ezzel töltöttem. Gyakran az éjszaka közepéig játszottam, majd másnap az órákon majdnem elaludtam. Ideges voltam, ha nem tudtam játszani. Ennek eredményeként a jegyeim egyre rosszabbak lettek, míg nem a legrosszabb tanuló voltam az osztályban.
Mikor az anyukám megpróbált távol tartani a játéktól, azzal fenyegetőztem, hogy abbahagyom az iskolát. Durva és rideg voltam a rokonaimmal, akik megpróbáltak jobb belátásra bírni. Az anyukám követett, és kihúzott a játékboltokból. Azt mondta nekem, hogy ez a magatartás nem az igazi énemből fakad, és a régi erők befolyása alatt állok, amelyek megbújnak a játékok mögött.
Keményen megdolgozott azért, hogy emlékeztessen arra, hogy ki vagyok. Őszinte gondolatokat küldött rám, olvasta a Fát, és olyan fiatal gyakorlók tapasztalat megosztó beszámolóit, akik hasonló helyzetben voltak, Dáfá zenéket játszott, és vetítette a DVD-ket a tradicionális kínai kultúráról, és a Shen Yun előadásokat. Ismételten megtanította nekem a Dáfá elveket, míg végül felismertem, hogy a számítógépes játékok és a karmikus következmények megölik az életemet. Elkezdtem emlékezni és újra tudatára ébredni, hogy milyen értékes is a Dáfá művelése.
Visszatérni a Dáfához
Három hónapos ösztönzést követően egy éjjel azt mondtam az anyukámnak: „Készen állok, hogy ismételten elkezdjem magamat művelni a Dáfában, és nem fogok többé számítógépes játékokkal játszani”. Miután egy teljes évig tévúton jártam, végül visszatértem Dáfá műveléséhez.
Most őszinte gondolatokat küldök minden reggel 6 órakor, és harminc percig végzem a gyakorlatokat, mielőtt iskolába megyek. Iskola után tanulom a Fát, mielőtt neki látok a házi feladataimnak. A jegyeim is jelentősen javultak.
Elmondtam a nagyszüleimnek, hogy ismételten jó gyerek leszek, mert újra művelem a Dáfát. A régi erők felhasználták néhány osztálytársamat ahhoz, hogy elcsábítsanak, hogy újra játsszak, és végül elpusztítsanak. Megmondtam, hogy befejeztem, és hogy szerintem nagyon veszélyesek a számítógépes játékok.
Mikor igazán magamba néztem, felismertem, hogy nagyon ragaszkodtam a szórakozáshoz és a kényelemhez. Jelenleg komolyan dolgozom ezen. Eldöntöttem, hogy a nyári szünet alatt minden nap megcsinálom mind azt öt gyakorlatot, elolvasok egy fejezetet a Zhuán Fálun ból, és más Fá leckéket is, szavalom a Hong Yint, nézem a tapasztalat megosztó DVD-ket, és részt veszek az édesanyámmal az igaz tények tisztázásában.
Köszönöm a könyörületes Mesternek, hogy nem adott fel. A reinkarnáció megy tovább, és ebben az időszakban azért születhettem, hogy segítsek a Mesternek a Fá-helyreigazításban.
Az idő nem vár senkire. Megosztottam a tapasztalatomat azzal a reménnyel, hogy minden fiatal és felnőtt gyakorló, akik elvesztek, folytatni tudják a művelést. Meg kell becsülniük ezt a soha vissza nem térő lehetőséget, hogy műveljék magukat, és hogy hazatérjenek a Mesterrel.
Angol változat: A Lost Young Practitioner Embraces Dafa Again
* * *
tovább ...