(Minghui.org) Hosszú ideje számos gyakorló küzd egy nagy problémával: dicsérték a gyakorlótársaikat, hogy milyen jól művelik magukat és, hogy milyen csodálatosak, ahelyett hogy bátorították volna őket, hogy legyenek szorgalmasabbak a művelésben. Néhányan még dicsekedtek is azzal, hogy milyen jól művelték magukat.
A gyakorlók hízelgése felszínre hozott számos ragaszkodást. Bizonyos értelemben ez azt is jelenti, hogy hiányzik a szilárd hit a Mesterben és a Fában, vagy nem a Fát tekintették Mesterként. Ezen kívül mindez negatívan befolyásolta a gyakorlókat a Fá érvényesítésében.
A Mester azt mondta nekünk, hogy a Fát vegyük Mesterként. Mikor dicsérjük a gyakorlótársakat, ezt emberi ragaszkodásokkal mondjuk, és nem vagyunk a Fá-ban. Csak azt látjuk, hogy a gyakorlótársak egy vagy két dologban jól jártak el, azt viszont nem láthatjuk, hogy más szempontból, hogyan cselekedtek. Továbbá annak ellenére, hogy azt mondjuk, hogy jól tették, lehet, hogy nem teljesítették a Mester velük szembeni követelményeit vagy az új kozmosz kritériumait.
A gyakorlóknak a Fá helyreigazítás idején nagy felelősségük van, és magas gyümölcs helyzetet fognak megvalósítani.
A gyakorlók különböző szintekről jönnek. Néhányan magasabb és távolabbi kozmoszból jöttek, és lehet, hogy nagyobb küldetést vállaltak, és nekik meg kell felelniük a Fá magasabb szinten levő követelményeinek. Bár a felszínen úgy tűnhet, hogy jól csinálták, de lehet, hogy nem érték el a mércét, amit a Dáfá állított számukra.
Amikor azt mondod, hogy igazán jól művelték magukat, akkor ezt emberi ragaszkodásokkal teszed, és így rossz anyagokat hozol létre a dimenziójukban. Ezért ténylegesen akadályt gördítesz az útjukba. Nem játszol ezzel tudatlanul is negatív szerepet?
Néhány gyakorló jobban is cselekedhetett volna, és fejleszthette volna a képességeit. Mivel a gyakorlók dicsérték őket, és maguk is elégedettek voltak az eredménnyel, így a még nagyszerűbb képességeik blokkolva lettek. Ez nagyon sajnálatos.
Ha sok gyakorló így viselkedett vagy beszélt ugyanazon a területen, az egy nagyon negatív energia mezőt képezne ott. Mivel a Dáfá gyakorlók gondolatainak ereje van, ez az energia zavarná a gyakorlókat a Fá érvényesítésében vagy a művelés egészében. A Dáfá-nak ez nagy veszteségeket okozna.
Néhány gyakorlót üldöztek és meghaltak. Néhányan nagyon jól cselekedtek előtte, de később tettek egy kis kitérőt a művelésükben. Egyeseket nagyon keményen üldöztek. Mindez nem csak azért történhetett így, mert a gyakorlóknak hiányosságaik voltak, hanem mert ők a gyakorlótársaikat követték a Fá helyett. Ez az egy test őszintétlenségének az eredménye. Sok példa van erre.
Mindez egy nagy lecke a számunkra. Majdnem elvesztettem az utamat, mert sok gyakorló túlzottan dicsért. A Mester eltávolította ezt a ragaszkodást a számomra, az Ő hatalmas szenvedésén keresztül, de ez még mindig egy nagy veszteség.
Mikor dicsérjük a másikat, vagy csodálattal tekintünk más gyakorlókra, az Istenek lenéznek minket, mert azt gondolják, hogy a gyakorlótársakat tettük az első helyre és a Dáfát a másodikra. Így nem követtük az irányelvet, „tisztelni a Mestert és tisztelni a Fát”.
Nincs ok arra, hogy dicsérjük magunkat. Hagynunk kellene, hogy az Istenek ítéljék meg, hogy jól cselekedtünk-e vagy sem. Ami azt illeti, csak a Mester láthatja tisztán, hogy a gyakorlók jól művelték-e magukat vagy sem. Mi nem láthatjuk ezt. Lehet, hogy azt gondoljuk, hogy más gyakorlókhoz képest vagy a múltunkhoz viszonyítva jól csináltuk, de ezáltal nem a Fá-hoz mérjük magunkat.
A Mester ezt írta a „Párbeszéd az Idővel” című írásában, az Esszenciák a Továbbhaladásra c. kötetben:
"Isteni lény: Néhányuk azért jött, mert azt a Fá szemléletet kereste, amelyet jónak tart, de képtelen elengedni azt a szemléletet, amely akadályozza őt a Fá teljes megértésében.
Mester: Vannak ilyenek a régi tanítványok között is. Ennek a legszembetűnőbb bizonyítéka az, hogy mindig emberekkel hasonlítják össze magukat és a saját múltjukkal, viszont nem képesek magukat a Fá különböző szinteken való követelményeinek megfelelően vizsgálni.
Isteni lény: Ezek a problémák igen komollyá váltak. Jó lenne, ha kezelni tudnák ezt a keresést önmagukban, hogy amit megtaláltak másokban, azt megtalálják önmagukban is.
Mester: Itt az idő számukra, hogy tisztafejűvé váljanak, hogy a környezetük egy igaz művelési gyakorlatnak megfelelővé váljon, és ezáltal képesek legyenek valódi istenekké válni."
Az rendben van, hogy ösztönözzük a gyakorlótársakat pozitív módon. Ezt tiszta szívvel kell mondanunk. Valami ehhez hasonlót mondhatunk: „Csodálatos, hogy milyen jól cselekedtél ebben az időben. A Fá igazán erőteljes és a Mester nagyszerű.”
Azt is mondhatnánk: „Mindezekben az években nagyon jól csináltad, mert a Mester védelmezett és megerősített. Csináljuk még jobban, és legyünk még szorgalmasabbak a művelésben, a jövőben, hogy teljesíthessük a küldetésünket.”
Mikor elismerő szavakat hallunk más gyakorlóktól, nem kellene, hogy ez megindítsa a szívünket. A Fában kellene lennünk folytonosan. Így képesek lennénk kijavítani a gyakorlók helytelen szavait. Ne kellene hagynunk, hogy rossz anyagok képződjenek a mezőnk területén, mivel ez negatív hatással lehet a művelésre és a Fá érvényesítésére.
Valójában azt gondolom, hogy a gyakorlóknak egyáltalán nem kellene dicsérniük egymást. Bátorítani és segíteni kellene egymást, és magunkba nézni. Ezen a módon az egy test teljessége tisztább lesz, amely így előnyösebbé válik számunkra a Fá érvényesítésében és az érző lények megmentésében.
A Mester azt mondta:
„Ha ti hagyjátok, hogy a Dáfá-tanítványok között még erősebb őszinte gondolatok keletkezzenek, az igazán a legnagyszerűbb. Mindegyik saját magánál kezdi, úgyhogy a környezetünk valóban nagyon őszinte, egyenes lesz, így az összes becstelen, nem őszinte tényező fel fog oszlani, így az összes tanuló, aki nem csinálta jól, látni fogja a hiányosságait, ez támogathatja, segítheti őket abban, hogy jól csinálják.” (Fá magyarázat a Fá konferencián Chicagóban 2004)
A Mester szavai által érzékelem a Mester komoly aggodalmát és várakozását.
Ne hagyjuk többé, hogy a Mester aggódjon értünk. Tiszteljük igazán a Mestert, tiszteljük a Fát, és vegyük a Fá-t Mesterként. Legyünk szorgalmasabbak a művelésben és kerüljünk összhangba azzal, amit a Mester szeretne. Bátorítsuk egymást, és segítsünk egymásnak a fejlődésben.
A korlátozott megértési szintem miatt, kérlek mutassatok rá, ha valami nem megfelelő. Köszönöm Mester! Heshi.
* * *
tovább ...