Egyszer volt, hol nem volt, volt egy férfi, aki sosem látott még tevét, és még csak nem is hallott róla. Egyik nap elment sétálni az úthoz közeli mezőre, a város külterületén. Napfényes idő volt, sok ember dolgozott a földeken, és ő gyönyörködött a tájban.
Hirtelen meglátott egy teremtményt két púppal a hátán. Nem tudta, mi az. Annyira meglepődött, hogy felkiáltott: „Istenem! Mi ez? Gyorsan gyertek és nézzétek meg ezt a dolgot!”
 |
| Egy teve első meglátásától egészen a Buddha több megjelenéséig, ha valaki még nem látott sokat a világból, vagy kevés a tapasztalata, valószínűleg jobban meglepődik. (Sandy Jean/Epoch Times) |
Meglepődő hangját hallva az emberek letették a munkájukat, és futottak, hogy megnézzék, mit talált. Azonban nem láttak semmi furcsát, és nem volt ott semmi különleges.
Az egyikük megkérdezte tőle: „Hé, te! Miért kiabálsz?”
A férfi válaszolt: „Nézd ezt a lovat! Két szörnyű daganata van.”
Felismerve, hogy a férfi a tevére gondol, az emberek nevetésben törtek ki.
A történet később a 少見多怪 (shǎo jiàn duō guài) szólássá vált, ami egy ilyen fajta helyzetet ír le, vagy valakit, aki nagyon tudatlan. Szó szerinti fordításban: „keveset látva, sokat csodálkozva” vagy „csodálkozott, mert még oly keveset látott.”
A kifejezés először egy párbeszédben szerepelt az „Értekezés a kétségek rendezésére” [1] című buddhista szövegben, melyet Mou Rong [2] írt, egy híres konfuciánus tudós a kései Keleti Han időszakból (Kr.u. 25-220), aki áttért a buddhizmusra.
A párbeszédben a kérdező megkérdezi: „Említetted, hogy Buddhának 32 különleges megjelenése van és 80 részletes jellemzője, amelyek nagyon különböznek a hétköznapi emberi lényektől. Hogy lehet ez?” Mou válaszolt: „Minél kevesebbet lát valaki, annál jobban csodálkozik; valaki látott egy tevét, és úgy hitte, hogy az egy ló két daganattal.”
A szólást néha arra, használják, hogy gúnyolódjanak azokon, akik úgy jelentenek be egy nagyon köztudott tényt, mintha az egy csodálatos hír lenne. A megfelelő angol kifejezés ez lehet: „Good call, Captain Obvious” (kb. „Jó kis felhívás, ,Kapitány Nyilvánvaló‘”), amelyet gyakran gúnyosan használnak.
Megjegyzések:
[1] Az Értekezés a kétségek rendezésére” (理惑論 or Lihuo Lun) az első könyv a buddhizmusban, melyet egy kínai tudós írt a kínai népnek. Ebben a figyelemreméltó munkában Mou Rong válaszolt a leggyakrabban feltett kérdésekre a buddhizmussal kapcsolatban. Sok kifogás volt a buddhizmussal szemben Kínában az első néhány évszázadban, mivel ez egy külföldön született gyakorlat volt.
[2] Mou Rong (Kr.u. 170 - ?), konfuciánus tudós buddhista lett, több néven is ismertté vált, mint Mou mester, Mou Zi mester vagy Mou Tzu mester. http://baike.baidu.com/view/2049088.htm
* * *
tovább ...