  |
| Egy lecke (Olajfestmény, vásznon) |
Egyik álmomban egy Buddha tulipánt rajzolt. A térdére támaszkodtam, és néztem őt, ahogy rajzolja a virágot, nyugodtan és nagy lelki egyensúllyal. A tulipán úgy nézett ki, mint egy kisgyermek rajza. Felfuvalkodottan azt mondtam: „Ó, jobbat tudok rajzolni ennél!” A Buddha folytatta a festést, még mindig elégedetten mosolyogva, majd hirtelen véget ért az álom.
Mikor felébredtem, a zavar érzése öntött el. A Buddha tulipánja nem látszott túl részletesnek, de a Buddha együttérzését hordozta önmagában. A festmény fényesen ragyogott. Ki ne szeretné ezt a festményt felakasztani a falára? Mit képviselnek az én festményeim?
Ez egy lecke volt a jellemről. Ahhoz, hogy jobb művésszé váljak, magamat kell fejlesztenem. Hogy megértsem, mi a magasabb szintű szépség, még több szépségnek kell bennem lennie.
Angol változat: http://en.minghui.org/html/articles/2013/9/19/142151.html
* * *
tovább ...