A „Lanton játszani egy tehénnek” a Li Hou uLn[1]-ből származik, egy olyan könyvből, amely elmagyarázza a Buddhizmus fogalmait.
A Hadviselő Államok időszakában (Kr.e. 476-221) élt egy zenész, akit Mingyi Gongnak hívtak, és a Lu államban élt. Szeretett a Qinen (琴), héthúros, pengetős kínai hangszeren játszani.
 |
| Lanton játszani egy tehénnek (Illusztrálta: Zhiching Chen, Epoch Times) |
Egyik nap a Qinen játszott a házában. Az ablakon át meglátott egy tehenet kényelmesen álldogálni a közelben, egy nagy fa alatt. Kifutott hozzá, hogy játsszon egy dallamot a tehénnek.
A zenétől megrészegülve csak játszott és játszott. A tehén azonban ügyet sem vetett az előkelő zenére. Ehelyett tovább élvezte a füvet.
Először Mingyi Gong meglepődött a tehén tudatlanságán. De hamarosan megértette, hogy a tehén nem értette vagy értékelte a zenéjét, habár az előadása mesteri volt.
Aztán arra használta a hangszerét, hogy a szúnyog zümmögését és a magányos borjú sírását utánozza. Akkor a tehén abbahagyta az evést. Hegyezte a fülét, csóválta a farkát, aztán odasétált, hogy figyelmesen hallgassa.
A „Lanton játszani egy tehénnek” szólást most gyakran arra használjuk, hogy leírjuk azt az esetet, mikor valaki beszél vagy ír anélkül, hogy figyelembe venné a közönség mindenre kiterjedő képességét, valamint arra az esetre is, amikor a közönség túl ostoba ahhoz, hogy megértse az előadót.
A szólás arra is utal, hogy azon a szinten beszéljünk, amit a közönség megérthet, és azt mondjuk, amit a közönség érdeklődve hallgat.
Hivatkozások:
http://www.zhengjian.org/node/54662
http://chengyu.itlearner.com/gushi/309.html
Megjegyzés:
[1] Ez egy klasszikus Buddhista szöveg Mouzi-től. Szó szerint a Li Huo Lun-t úgy lehetne fordítani, hogy Értekezés a lecsillapodó kétségekről. Mouzi egy késői 2. századi Konfuciánus tudós-tisztviselő volt, aki áttért a Buddhizmusra.
* * *
tovább ...