Görögországból származom és 2004-ben kezdtem a művelést.
Ahogy emlékszem, fiatalkoromtól kezdve vándoroltam, különböző helyeken laktam, de egy idő után úgy éreztem magam mint egy bebörtönzött rab, és ki szerettem volna szabadulni. 2004 nyarán történt hogy annyira kétségbeesésbe zuhantam életemben először, hogy rájöttem, hogy szükségem van egy Tanárra, egy Mesterre. Emlékszem hogy életemben először letérdeltem zokogva és lelkem minden erejével egy Tanárért könyörögtem. 2 nappal később találkoztam egy Fálun Gong gyakorlóval, aki éppen végezte a gyakorlatokat. Elutaztam a 2004-es Olimpiára Athénba, csak hogy lássam hogyan néznek ki a Fálun Gong gyakorlók a világ különböző országaiból. Emlékszem amikor elmentem a gyakorlóhelyre, megéreztem a jóság energiáját. Lenyűgözően erős volt. A tiszta, magasabb rendű jóság mezője volt, ami igazán a szívből jön. Nem sokkal később eldöntöttem, hogy én is Fálun Dáfá gyakorló szeretnék lenni, és az egész szívemet ennek szentelni.
Az első hónapokban sokszor tapasztaltam a Dáfá jótékony hatását. Jóság és könyörületesség volt bennem, ami egyenesen a szívemből jött, anélkül hogy erőlködnöm kellett volna. Olyan volt, mintha magától jött volna. De hamarosan, amint az első pár hónap elmúlt, jöttek a nehézségek, és elkezdtem megérteni, mi is az igazi művelés.
Most meg szeretnék említeni néhány esetet, amik segítettek megerősíteni a bizalmamat a művelésben, emelni a megértésemet és a Xinxingemet.
A Mester törődik velünk
Egy napos téli délutánon, késésben voltam a gyakorlásról. Sietségemben át akartam érni a kereszteződésen még mielőtt a lámpa pirosra vált, motoron ültem. Már sárga volt, ezért enyhén balra kormányoztam, hogy több helyet hagyjak az esetleg korán induló autóknak, amik kereszteznék az utamat. Amikor felnéztem, észre vettem hogy kb. 30 méterrel előttem egy nagy teherautó parkol az út közepén, majdnem az egész utat elfoglalva. Több mint 20 éve motorozok, abban a pillanatban tudtam, hogy nem tehetek semmit, hogy elkerüljem az ütközést. Hirtelen egy különös erő közbelépett, elforgatta a kormányt a kezeimmel és az egész motor pár mm-el elkerülte a teherautó hátulját.
A motor 15m után megállt esés nélkül, és nem akartam elhinni hogy még mindig élek, egy karcolás nélkül, ezek után. Csak a hátsó csomagtartó zára törött el. Hátra mentem, és láttam hogy nyitva a csomagtartó, és a 3 Fálun Gong könyv, amik bent voltak, egyensúlyoznak a peremen (félig bent voltak még, félig már kint). Aztán megértettem: Köszönöm Mester! Köszönöm!
Nagy mennyiségű karma volt, ami lekerült rólam aznap. A Mester elvette a karmámat. A Mester elviselte a karmámat számomra, hogy képes legyek művelni magamat.
Minden alkalommal amikor nő a tudatosságunk, lesz valami teszt, ahol bizonyíthatjuk ezt. Egy nap, a rendszeres igazságtisztázási tevékenységünket végeztük a város kikötőjében. Előttünk információs anyagok voltak, minta 9 kommentár, éppen végeztük a gyakorlatokat. Zászlókat, szórólapokat és újságokat tettünk ki, hogy az emberek megtudhassák az igaz tényeket. Meditáció közben hallottam egy embert kiabálni. Úgy gondolta, hogy a 9-ping újság támadná azokat, akik a kommunista pártra szavaztak Görögországban.
Nem mozdultunk el a pozíciónkból. Eközben sok ember jött oda, megnézni mi történik. Több mint 30 ember volt ott. A kiabáló ember nem hagyta abba, és fenyegetőzött, hogy ki fogja dobni az újságainkat a tengerbe. Megfogta őket, és elindult a tenger felé. Nem vesztettem el a magabiztosságomat és könyörületességemet, még egy pillanatra sem. Emlékszem, teljesen arra koncentráltam, hogy megmeneküljön.
Látván a békés magatartásunkat, az emberek körülöttünk elkezdtek kiabálni vele. „Ti kommunisták, ti mindig így viselkedtek! Azt akarjátok hogy csak a ti véleményeteket hallgassák meg, és nem törődtök másokkal! Ott ülnek békésen és elmondják az igazukat, és senkit sem kényszerítenek hogy egyetértsen!” Elvették tőle az újságokat és visszaadták nekünk. Aztán kértek magukban belőle.
Azon a napon elfogyott az összes 9 kommentár újságunk, amink volt, körülül 100 db, pár perc alatt. Mielőtt elmentünk volna, megint láttuk a kiabáló embert közeledni, de teljesen megváltozott. Elnézést kért tőlünk a kellemetlenségekért, amiket okozott, és azt mondta valójában ő nem ilyen rossz ember. Odaadtam neki a 9 kommentár utolsó darabját, amit a táskámban találtam. Melegen megköszönte.
Megaláztatás
Most pedig szeretnék egy esetről mesélni, ami munka közben ért. Ez segített megérteni, hogy milyen sokat szenvedünk, amikor egy ragaszkodást birtoklunk.
Építőmérnök vagyok, és épületstatikai tanulmányokat készítek. Alvállalkozóként dolgozok műszaki cégeknek. Egy alkalommal majdnem egész éjszaka kellett dolgoznom, egészen reggelig, hogy befejezzem a munkát. Sikerült végeznem vele, de voltak benne olyan hibák, amiket nem vettem észre. Reggel elmentem a megbeszélésre, a projekt felelőséhez, aki szokatlanul szigorú volt. Egy nagyon nagy szobában voltunk, ahol sok íróasztal volt, amiknél hozzám hasonló mérnökök ültek, szintén a projekt felelőseikkel tárgyaltak. Az ügyfelem, akire jó benyomást szerettem volna tenni is ott volt. Olyan volt, mintha vizsgáztam volna. Nem sokkal miután a felelős elkezdte felülvizsgálni a munkámat, elkezdett kiabálni velem, a hibák miatt, amiket talált. Elkezdtem védeni magam, habár tudtam hogy nincs igazam. Továbbra is hangosan beszélt velem. A kollegáim a többi asztaloknál is felém fordultak, és bámultak rám, miközben a felelős tovább kritizálta a munkám. Az ügyfelem is beszélt hozzám, és ő is azt mondta, hogy hiba van benne.
Abbahagytam a veszekedést, mert értelmetlen volt. Szégyenben éreztem magam, és megalázva. Eközben megjelent egy szikra a fejemben: „Hé! Nem vagyok hétköznapi ember, én gyakorló vagyok. Ez nem véletlenül történik velem. Ez művelés.” Megláttam hogy a hírnévhez való ragaszkodás sok gondot és szenvedést okozott nekem. Nem sokkal később megértettem, hogy ez olyan volt, mintha valaki más ült volna a székemben, és én csak nézném őt.
Miután kijavítottam a hibáimat, visszamentem a felelőshöz, azt mondta nekem: „nincs semmi gond, mindenki követ el hibákat.” Azt is elmondta, hogy mindent összevetve jó mérnöknek tart engem, és amikor beszéltem neki a Fálun Dáfáról és az üldözésről, nagyon megérintette és érdekelte, azt mondta hogy teljesen az üldözés ellen van, és hogy utána fog nézni.
A Shen Yun Görögországban
Ezután a Shen Yunről szeretnék beszélni, amikor Görögországban járt. A többségetek emlékszik, hogy 2010-ben Athénba látogatott, de az eredmény mindent összevetve nem volt siker.
Görögország legjobb színházával volt szerződésünk. A színház vállalta a jegyek árusítását, mivel a szerződési feltételük mindig ez, hogy ők árulják a jegyeket, ha náluk van a show. Mindig 3 héttel az előadás előtt kezdik el árulni. Minden gördülékenyen ment, egészen addig, amíg észre nem vettük az előadás előtt 2 héttel, hogy abbahagyták a jegyek árulását, minden tájékoztatás nélkül. Miután nagy nyomást gyakoroltuk rájuk, elmondták hogy egy technikai probléma miatt el kell halasztaniuk az előadásokat, de gyakorlatilag lemondani. Azon a napon amikor abbahagyták a jegyek árulását, volt egy nagy tárgyalás a COSCO (egy nagy kínai cég) és magas rangú Görög hivatalnokok között, miniszterek és hasonlók vettek részt. Nagyon valószínűleg a kormány vezetőitől jött a döntés a jegyeket illetően. Végül egy héttel a show előtt aláírtunk egy szerződést egy másik színházzal, ami jelentősen alacsonyabb rangú volt, és megváltoztattuk a hirdetéseinket. Az átlag nézőszázalék mindkét előadáson 20% körül volt. Magamba nézve, 3 alapvető okot találtam.
Az első az, hogy nem tisztáztuk mélyrehatóan az igazságot az első színháznak. A dolgok gördülékenyen haladtak, ezért úgy döntöttünk, hogy csak annyit mondunk el nekik, amennyit kérdeznek. Tudtuk hogy az a bizonyos színház volt a legmagasabb rangú az országban, és nagyon közeli kapcsolata van a kormánnyal, miközben a görög kormánynak nagyon szoros kapcsolata alakult ki a KKP-val. Ha a Shen Yun ott lép fel, az olyan mintha bomba robban ebben a kapcsolatban, mert sok magas rangú görög hivatalnok jönne el megnézni a Shen Yun-t, és sokuk megértené a KKP igazi természetét és szerepét. A Shen Yun nagyon sok karmát és gonosz tényezőt távolítana el, ami ezekben az emberekben van, és a város mezőjéből is.
A másik ok, hogy nem volt meg a mély megértésünk és teljes szívünkből származó kívánságunk, hogy segítsünk az érző lényeket megmenteni a Shen Yun segítségével, hanem ehelyett csak azt szerettük volna hogy a Shen Yun fellépjen Athénban. Tudtuk hogy jó lenne a városnak és az egész országnak, de a tetteinkben nem mutatkozott meg ez az érző lények megmentésére irányuló szent hozzáállás. Legalábbis nem volt elég mély és nem a szívünkből jött.
Harmadszor, túl sok gonosz tényező volt jelen. Sokat próbálkoztunk, de sokszor úgy tűnt, hogy mindegy mennyire igyekszünk, a gonosz tényezők felülkerekednek. Még akkor is, amikor a másik színház mellett döntöttünk, az első show napján a tömegközlekedési vállalat dolgozói sztrájkba léptek, ezzel megnehezítve az embereknek, hogy eljöjjenek.
Habár sok probléma volt a közös Fá-tanulásban, az őszinte gondolatok küldésében és az együttműködésben, megértésem szerint nem voltak olyan hatalmasak és súlyosak, hogy ezen hatalmas veszteség és balsiker okozói legyenek.
A show-k után a Shen Yun énekelt a gyakorlóknak a színház éttermében. Sokunk könnyekben tört ki.
A következő lépés az volt, hogy bepereljük a színházat azért, mert lemondta az előadásokat, habár elhalasztásról beszéltek. Hogy megtaláljuk a megfelelő ügyvédet az ügyünkhöz, egy művelési folyamat volt számunkra. Senki sem akarta elvállalni, mert nem volt az ügynek nagy visszhangja és egyikük sem akart a nemzeti színház ellen lenni. Végül találtunk egy ügyvédet, és bepereltük a színházat.
A tárgyalás 2 hét múlva lesz, és szükségünk van az őszinte gondolataitok támogatására. Már az elejétől kezdve megértettük, hogy ahhoz, hogy jó eredménnyel záruljon a tárgyalás, jobban kell magunkat művelnünk, hogy ne hagyjunk ki semmit, és kiigazítsunk magunkat és a környezetünket. Az az érzésem, hogy összességben jól haladunk és jelentősen érettebbekké váltunk az utóbbi 2 év során. Ha helyesen tudjuk járni az utunkat, és segítetek az őszinte gondolataitokkal, a Mester megtudja adni a legjóságosabb megoldást mindenki számára.
Ez minden mondanivalóm. Ha találtok bármit, ami nem megfelelő, kérlek mutassatok rá nekem könyörületességgel.
Köszönöm Mester! Köszönöm gyakorlótársak!
* * *
tovább ...