Történetek a kínai történelemből: Sun Yang felismeri az „ezer mérföldes lovat”

Egy kínai hagyományos technikával készült kép Xu Beihong (1895-1953) festőművésztől. (köztulajdonban lévő kép).

Sun Yang-ról, aki Kínában a Tavaszi és Őszi periódus (Kr.e. 770-476) alatt élt, azt mondták , hogy kiemelkedő képességgel ismerte fel a lovak tehetségét. Mivel Sun Yang igen jó volt a nagyszerű lovak meghatározásában, az emberek felmagasztalták őt, és Bo Le-nek hívták (egy istenség neve, aki a lovakért felelős).

Egyszer Chu király megbízta Sun Yang-ot, hogy találjon egy szép lovat, amelyik „ezer mérföldet tudna futni egy nap alatt”. Sun Yang elmondta a királynak, hogy az ilyen „ezer mérföldes lovak” ritkák, és nehéz megtalálni őket. Azért, hogy találjon egyet, be kellene utaznia az egész világot. Sun Yang jó hírének tudatában a király engedélyt adott neki erre.

Sun Yang számos területet bejárt- beleértve Yan-t és Zhao-t-, melyek híresek a szép lovak tenyésztéséről. Gondosan keresgélt, és sok nehézségen ment keresztül, de még mindig nem találta meg a megfelelő lovat.

Egyik nap, mikor áthaladt Qi államon, Sun Yang látott egy lovat, mely egy sóval teli szekérrel küzdött felfelé a dombon. A gebe hörögve vette a levegőt, lihegett mindegy egyes lépésnél.

Mikor a ló észrevette Sun Yang-ot, hirtelen hangosan felnyerített, miközben felemelte a fejét és tágra nyitotta a szemeit. Olyan volt, mintha a ló akart volna valamit mondani Sun Yang-nak. Erről a hangról Sun Yang azonnal tudta, hogy megtalálta azt a ritka és szép lovat, amit keresett.

„Nincs másik ló mely gyorsabban fut a csatamezőn, mint ez. De a kocsihúzásban egy átlagos lónál is rosszabb. Adja el nekem” – mondta Sun Yang a kocsisnak.

A kocsis bolondnak nézte Sun Yang-ot. Az ő fejében ez egy átlagos gebe volt, és még csak nem is elég erős, ahhot, hogy húzzon egy kocsit, ráadásul túl sokat is evett. A kocsis ezért boldogan beleegyezett, hogy eladja a lovat Sun Yang- nak.

Sun Yang azonnal elvitte a lovat Chu- nak. Mikor végre elérték a palotát, Sun Yang megveregette a ló nyakát ezt suttogva: „Találtam egy jó mestert számodra.”

Mintha megértette volna amit Sun Yang mondott, a ló felemelte a mellső lábait, dobbantott a földön, nyújtogatta a nyakát és hosszan nyerített. A hang olyan erős volt, mint egy hatalmas, mennyeken áthatoló gong.

Chu király meghallotta ezt a szokatlan hangot, és kisétált arra a helyre, ahol Sun Yang állt, büszkén mutatva a lovat. Azt mondta: „Királyom, elhoztam neked az ’ezer mérföldes lovat’, kérlek tekintsd meg.”

Mikor a király látta, hogy a ló mennyire csontosnak és kimerültnek néz ki, azt hitte, hogy Sun Yang csak tréfálkozik vele.

„Azt hittem tudod, hogy hogyan válassz ki egy lovat, és ezért kértelek meg rá, hogy szerezz nekem egy szépet! De nézd ezt meg! Miféle lovat hoztál nekem? Alig bír menni, nem is beszélve a harctéren való vágtázásról!”– kiáltott fel a király.

„Ez valóban egy ’ezer-mérföldes ló’. Csak éppen kocsik húzására használták, és nem etették rendesen, ezért néz ki kicsit elhanyagoltnak. Ha rendesen etetjük, fél hónapon belül felépül.”- mondta Sun Yang a királynak.

Félig hitt és félig kételkedett a király. Elrendelte a lovászoknak, hogy jól etessék meg a lovat és viseljék a gondját. Röviddel ezután a ló megerősödött és tele lett élettel.

Amikor a király lovagolt a lovon, olyan volt, mintha egy másodperc alatt megtett volna száz mérföldet. Ezután a király az „ezer mérföldes lovat” használta sok csatában, és nagy győzelmeket arattak együtt.

Ezután a király Sun Yang-ot még jobban tisztelte, mint azelőtt.