Elismert immunológusok figyelmeztetnek a koronavírus második hullámára!

A koronavírus halálos áldozatainak száma a világon 2020. augusztus 25-ig meghaladta a 817 619-et, és a járványnak, mely hat hónapja tombol a földön, nem látszik a vége.

 

A legutóbbi kutatások az mutatják, hogy a vírus átment a D614G mutáción, amitől még ijesztőbbé vált. Danny Altmann, A Londoni Imperial College immunológiájának professzora figyelmeztet, hogy a helyzet „nagyon-nagyon ijesztő,” és „az oltás nem olyan egyszerű”.

 

Az új mutáció miatt a vírus most még fertőzőbb

Egy 2020. július 3-i, a híres Cell tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban, melynek címe: „A SARS-CoV-2 tüskéjében bekövetkezett változások nyomon követése: Annak bizonyítása, hogy a D614G növeli a COVID-19 vírus fertőzőképességét”, a Los Alamos Nemzeti Laboratórium és a Duke Egyetem tudósai új SARS-CoV-2 koronavírus törzset azonosítottak, D614G néven. Ennek az új változatnak van egy „kicsi, de hatékony változása” a vírus tüske fehérjéjében, ami kulcsfontosságú összetevője annak, hogy a vírus bejuthasson az emberi sejtbe. Ezzel a mutációval kapcsolatban az találták a laboratóriumi tesztelések során, hogy az a vírust fertőzőbbé teszi.

 

Július 6-án Dr. Zhang Wenhong, a koronavírussal foglalkozó sanghaji szakértői csoport vezetője és a Fudan Egyetem Huashen Kórház fertőző betegségek osztályának igazgatója Weibo internetes üzenetében azt posztolta: „Egyes kutatók szoros összefüggést vélnek felfedezni a D614G változat és a halálozási arány között, bár a jelenlegi tanulmányok továbbra is a statisztikai elemzés szakaszában tartanak.” Mivel a statisztikák nagy adatmintákra támaszkodnak, a korreláció láthatóvá válik.

 

Ugyanezen a napon Danny Altmann immunológus elmondta a CNBC-nek, hogy a fertőzött városokban a lakosságnak csak körülbelül 10–15%-nál alakulhatott ki immunitás, „Ez egy nagyon álnok vírus, és az immunitás ellene nagyon zavaros és különösen rövid életű.”

 

Altmann elmondta, hogy egy második hullámra számít, és hogy a helyzet továbbra is „nagyon-nagyon ijesztő”. Azt is hozzátette; „Az ördög a részletekben rejlik, az oltások előállítása nem olyan egyszerű.”

 

A múltbeli járványok második hullámai pusztítóbbnak bizonyultak

A „spanyolnátha” gyors terjedése 1918 tavaszától 1919 tavaszáig, sokkolta az embereket akkoriban. Az akkori világ lakosságának körülbelül egyharmadát, 500 millió embert fertőzött meg. Elérte a csendes-óceáni szigeteket és az Északi-sarkvidéket is. A halálozási arány 2,5–8% között volt, 17 és 50 millió között lehetett a halottak száma.

 

A spanyolnátha első hulláma 1918 június-júliusában tört ki, majd a második hullám szeptember-novemberben következett be. A második hullám jelentette a legmagasabb halálozási arányt és a legtöbb halottat. A harmadik hullám, 1919 február-márciusában, magasabb halálozási arányt mutatott a gyermekek és az idősek körében, míg a fiatalok és a 20–40 évesek között az összes halálozás 50% -át tették ki. Összességében a halottak 99% -a 65 év alatti volt.

 

Az 1918-as influenza mindhárom hulláma mindössze néhány hétig tartott, majd hirtelen megállt. John M. Barry, amerikai író és történész 2004-es A Nagy Influenza: A történelem leghalálosabb járványának története című könyvében azt írta: „A világ legjobb kutatói által tett két év rendkívüli (és folyamatos) erőfeszítés után, 1920-ban Welch frusztráló előrejelzést tett; „Úgy gondolom, hogy ez a járvány valószínűleg elmúlik, és mi nem vagyunk jobbak a betegség leküzdésének ismeretében, mint az 1889-es járvány idején voltunk. Ez szégyen, de ez az igazság.”

 

Az elmúlt száz évben egy másik példa arra, hogy a második hullám elhanyagolásáért komoly árat fizettek, a H3N2 influenza volt, amely 1968-ban tört ki Hongkongban.

 

A H3N2 influenzavírus 1968 első felében tört ki. A közegészségügyi szakértők abban az időben megállapították, hogy kialakult a lakosság immunitása az N2 antigén ellen, és ezért úgy vélték, hogy a H3N2 altípus törzse nem okoz majd nagyméretű járványt. Ez a gondolatmenet helytelennek bizonyult.

 

1968 második felében a H3N2 törzs egy vírusszörnyeteggé mutálódott, amely Ázsiára, Európára és Amerikára is átterjedt. Több mint egymillió életet követelt, mielőtt 1970-ben végre lecsillapodott.

 

Az új esetek hirtelen megugrása Pekingben és Hongkongban

Dr. Zhang Wenhong július 6-i Weibo internetes posztjában az állította, hogy a vírus D614G mutációját megtalálták a Pekingben éppen kirobbant második hullámban. A kínai kormány szerint a pekingi Xinfadi zöldségpiacon június 11-én indult második hullám több mint 350 embert fertőzött meg. De mivel a kínai kormány kizárólagos jogot élvez az információk ellenőrzését illetően, ez a szám valószínűleg jóval nagyobb.

 

Miközben a kormány nem szolgáltatott információkat a jelenlegi második hullám kitörésének forrásáról, az ország több mint ezer képviselője gyűlt össze Pekingben, hogy részt vegyen a május végén kezdődő Népi Kongresszuson és a Népi Politikai Konzultációs Konferencián. Shen Jilan képviselő néhány héttel a konferencia után halt meg, és számos spekuláció kapcsolta össze a halálát egy lehetséges koronavírus fertőzéssel és a Pekingi járvány kitörésével a konferencia után.

 

Hongkongban az új esetek júliusban robbantak ki. Július 7-én 14-et jelentettek. Következő nap, amikor megalapították a Hongkongi Nemzetbiztonsági Ügynökséget, 24 új esetről számoltak be. És július 10-én a hongkongi oktatási iroda bejelentette, hogy július 13-tól minden iskolában felfüggesztik az oktatást.

 

Augusztus 9-re a hongkongi esetek száma elérte a 4.080-at, ami több mint háromszorosa volt a július 1-jén rögzített 1.234 esetnek.

 

Míg április és június között Hongkong nulla vagy egy számjegyű fertőzésről számolt be, sokan azt gyanítják, hogy az új esetek hirtelen növekedését a kínai szárazföldről kihelyezett rendőrség okozta, akiket azért küldtek oda, hogy elnyomják a hongkongiakat, akik a kommunista rezsim kongresszusán július 1-jén elfogadott hongkongi biztonsági törvény ellen tiltakoztak.

 

Forrás: Renowned Immunologist Warns of Second Wave of Coronavirus