Az angolok már készülnek Kína felelősségre vonására

 

Ahogy a megerősített koronavírus esetek és a halálozási szám folyamatosan növekedett (cikkünk megjelenésének idején a görbe kezd vízszintesbe kerülni) az Egyesült Királyságban, a Kínai Kommunista Párt (KKP) elfedése és az átláthatóság hiánya nyomán. Ez törvényhozókat arra sarkallja, hogy gondolkodjanak el a külpolitikán, és értékeljék újra az Egyesült Királyság kapcsolatát Kínával.

 

„Nincs kétség afelől, hogy nem tudunk a szokásos módon üzletelni a koronavírus válság után, és kemény kérdéseket kell feltennünk, mi történt és hogyan lehetett volna korábban megállítani.” – mondta az Egyesült Királyság külügyminisztere, Dominic Raab április 16-án, a koronavírus járványról szóló napi eligazításon.

 

Elmondta, hogy „nagyon-nagyon mély merülés” lesz a járvány okába, és hogy „egyáltalán nem hátrálnak meg ettől”.

 

Április 20-ig az Egyesült Királyság a Vuhan-koronavírus által 124.743 fertőzött beteget jelentett, összesen 16.509 halálesettel.

 

A kínai üzletpolitika újragondolása

Owen Paterson, az Egyesült Királyság parlamenti tagja a kínai rezsimet vádolja, mivel elrejtették a koronavírus kitörésének valós adatait. Ezzel tudatosan járultak hozzá, hogy a járvány az egész világon terjedjen.

 

Paterson csatlakozott tizennégy másik, magas rangú parlamenti képviselőhöz, és április 4-én benyújtottak egy dokumentumot Boris Johnson miniszterelnöknek, kérve, hogy vizsgálja felül meg az ország Kínával szembeni külpolitikáját.

 

A dokumentumban ez áll: „A jogilag kötelező érvényű, nemzetközi egészségügyi előírások kötelezik az államokat, hogy teljes körű tájékoztatást szolgáltassanak minden lehetséges járványról. Úgy tűnik, hogy a kitörés korai szakaszában Kína nem tartotta be ezt a kötelezettségét.”

 

„Ez a mulasztás lehetővé tette, hogy a betegség az egész világon elterjedjen, rendkívül súlyos következményeket okozva a nemzetközi egészségügyben és a gazdaságban. A költségek az Egyesült Királyságban, a Henry Jackson Society jelentés mostani felvetése szerint meghaladhatják a 350 milliárd fontot.”

 

„Az idő múlásával megengedtük magunknak, hogy függővé váljunk Kínától, és nem sikerült egy stratégia látásmódot kialakítanunk Nagy Britannia hosszú távú gazdasági, műszaki és biztonsági szükségleteiről.”

 

„Miután a válság elmúlik, sürgetjük a kormányt, hogy gondolja újra a széleskörű kapcsolatunkat Kínával” – tartalmazza a levél.

 

A Kínai Kommunista Párt bármit meg fog tenni azért, hogy megtartsa a hatalmát

Tom Tugendhat, a Chair of the Foreign Affairs Select Committee (Külügyi Választott Bizottság) elnöke elmondta a Sky News-nak adott interjúban:

 

„Amit láttunk a COVID-19-ből, az nem annyira az, hogy ez Kína hibája, inkább az látszik nagyon tisztán, hogy a Kínai Kommunista Párt bármit meg fog tenni azért, hogy hatalmon maradjon. Beleértve a saját állampolgárainak az életének veszélyeztetését is. Ha megteszik a saját állampolgáraikkal, mennyire fogja őket érdekelni a mi kockázatunk?”

 

Tugendhat ezt írta a Twitter bejegyzésében: „Szükségünk van egy nemzetközi vizsgálatra a COVID-19 járvánnyal kapcsolatban. Már most is túl sok életet követelt, és sokkal többet fog. Nem engedhetjük meg, hogy az elfedések vagy hazugságok mindannyiunkat veszélybe sodorjanak. A hamis adatok Pekingből még most is aláássák a válság reális felmérésének lehetőségét.”

 

Tobias Ellwood, a Védelmi Bizottság elnöke támogat egy vizsgálatot a Kínai titkolózások ügyében. Azt írta április 17-én a Twitteren, hogy Kína „nem tesz erőfeszítéseket, hogy azonosítsa, ki volt a „zéró beteg” és „a napi ’hivatalos’ számok több kérdést hagynak, mint választ.”

 

Lord William Hague, az Egyesült Királyság egykori külügyminisztere figyelmeztetett, hogy a Kínai Kommunista Párt nem játszik a szabályok szerint, és hogy az ország nem függhet Kínától ilyen sok szempontból.

 

„Látta bárki közülünk Kínát egyetérteni és engedélyezni nemzetközi vizsgálatot arról, ami történt? Úgy gondolom, nagyon valószínűtlen, és van Kínának egy összehangolt próbálkozása a közösségi médiában, hogy olyan ötleteket terjesszen, hogy valaki más hibázott” – mondta egy, a Policy Exchange kutatóközpontja által szervezet vitában.

 

Politikai és erkölcsi szempontból elengedhetetlen szembeszállni Kínával

Egy cikkben, melynek címe „Óvakodj Kína álarcos diplomáciájától”, amit a Spectator jelentetett meg március 30-án, David Patrikarakos újságíró javasolt néhány gondolatot a világnak, hogy mit kellene tenni a koronavírus válság után.

 

Azt írta: „A világ dühös Kínára. De így fog maradni? Az elszámoltatás iránti vágy marad hat hónapig vagy egy évig, ha a válság elmúlt, és a gondolatok természetesen a megújulás felé fordulnak? Úgy hiszem, maradnia kell. Azt hiszem, mind politikai és erkölcsi szükségszerűség annak biztosítása, hogy így legyen, mert addig ez a nemzetközi önrendelkezésnek egy kérdése. Ha valóban meg akarjuk érteni, mennyire monumentális a politikánk, és ha valóban meg akarjuk érteni, hol fekszik valóban a nemzetközi hatalmi egyensúly, tisztává fog válni, mikor mindez véget ér.”

 

„Figyelmen kívül hagytuk Kína 5G-n keresztüli fenyegetéseit. Figyelmen kívül hagytuk több millió ujgur bebörtönzését. Valójában, figyelmen kívül hagytuk szinte az összes bűncselekményét, amit elkövetett. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a COVID-19-ben betöltött szerepét. Ha megtesszük, a nyugat egyértelmű elismerése lesz, hogy nem fog most és soha ezután fellépni Kína ellen.”

 

Forrás: UK MP's Urge Government to Rethink Relationship with China After Coronavirus Crisis