Körülbelül két évvel ezelőtt hoztuk létre a Fá tanuló csoportunkat. Három hónapon belül öt gyakorló – beleértve a gyakorlóhely korábbi asszisztensét is, akik tíz évre felhagytak a gyakorlással – visszatértek a műveléshez.
A Mester könyörületessége és a Fálun Dáfá ereje segített nekik, hogy visszataláljanak a Dáfához és folytassák az útjukat, támogassák a Mestert a Fá helyreigazításban és az emberek igazságra ébresztésében.
Tíz év elteltével visszatérni a gyakorláshoz
A gyakorló valaha önkéntes asszisztens volt a helyi gyakorlóhelyen. Egykor sok erőfeszítést tett azért, hogy bemutassa a Fálun Dáfát másoknak. Azt követően, hogy az üldözés elkezdődött, többször Pekingbe ment, hogy fellebbezzen a Fálun Dáfáért. A pekingi rendőrfőnököt lenyűgözte az elszántsága, és ezt mondta: „Rendkívüli vagy.”
Az utolsó munkatábori fogva tartása alatt testi és szellemi kínzásokkal kényszerítették, hogy adja fel a hitét. Feladta a művelést, és miután szabadon engedték, egy másik városba költözött. Tíz évig alig láttuk.
Egy nap B gyakorló C gyakorlónak és nekem ezt mondta: „Nemrég találkoztam A-val és egyáltalán nem tűnt gyakorlónak, dohányzik, alkoholt iszik és zsémbessé vált. Habár azzal még egyetértett, hogy a gyakorlók jó emberek, de számos félreértése és nagy zűrzavar volt benne a Dáfáról. Nem tudtam, hogy hogyan kommunikáljak vele, mert nagyon keveset beszélt. Tudnál beszélni vele, hogy megtaláljuk, hogy hol csúszott el?”
Másnap C-vel meglátogattuk A-t. Beengedett minket és teával kínált, nyugtalannak látszott. Láttam rajta, hogy vegyes érzelmei vannak: mi valaha együtt művelődtünk és együtt végeztük a gyakorlatokat. Most mindenki kitart, kivéve a gyakorlóhely egykori koordinátorát.
Tudtam, hogy ez fontos volt ahhoz, hogy visszanyerjem a bizalmát. A szemébe néztem és úgy mondtam: „Én különösen hálás vagyok neked, mert nekem adtad az első példányt a Fálun Dáfá audió előadásáról. Balesetet szenvedtél az úton, amikor hoztad nekem a kazettákat. A Tanár segítségével nem történt nagy baj. Ha rád gondolok, mindig eszembe jut ez a tapasztalat.”
Némán hallgatott. Folytattam: „Tudjuk, hogy sokat szenvedtél az elmúlt években. De ha abbahagyod a gyakorlást és nem tudod elérni a beteljesülést, akkor mi lesz a Tanárral, aki oly sok áldozatot hozott értünk? Mindannyian hibáztunk, de ez nem akadályozott meg minket abban, hogy felálljunk és haladjunk előre.”
„A Tanár nem ismeri el a régi erők elrendezését és mi sem fogjuk. Továbbá Dáfá tanítványként nem csak magunkat műveljük, hanem felébresztjük az érző lényeket is. Igazán reméljük, hogy csatlakozol hozzánk, hogy együtt dolgozhassunk a Mester segítésében, hogy így beteljesítsük a hosszú idővel ezelőtt tett fogadalmunkat.”
Könnyes szemmel emelte fel a fejét. Aznap hosszan beszélgettünk és hívtuk, hogy jöjjön hozzánk gyakrabban.
Egy héttel ezután még egyszer meglátogattuk. Számára érdekes témákkal kezdtünk. Munkáról és az életről diskuráltunk. Majd ezután fokozatosan áttértünk a művelésre és arra, hogy hogyan mondjuk el másoknak az üldözés igaz tényeit.
Kezdetben nem beszélt sokat, de ahogy telt az idő egyre többet volt hajlandó mondani. Odaadtuk neki a teljes elektronikus másolatát a Fálun Dáfá könyveknek, megosztottunk vele néhány gyakorló történetét, és megmutattuk neki, hogy hogyan tud még több igaz tényeket tisztázó cikkhez hozzájutni a Minghui oldalon.
Ezután A gyakorlót foglalkoztatni kezdték a művelésről szóló beszélgetések és megértette, hogy nem az a célunk, hogy szembeszálljunk az emberekkel, hanem hogy felébresszük őket. Később létrehoztunk egy másik csoportos Fá tanulást nála.
Változások két fiatal gyakorlónál
Két fiatal gyakorlóval folytatjuk, D-vel és E-vel. Mindketten a húszas éveikben járnak, gyermekkorukban a szüleikkel együtt tanulták a Fát, de az üldözésnek és a mai társdalom különböző kísértéseinek köszönhetően abbahagyták.
D gyakorlónál számos betegség tünete merült fel, egyik a másik után. Végül eljött a Fá tanuló csoportba, és ezt osztotta meg velünk: „A Tanár nagyon könyörületes. Betegség megpróbáltatásokkal utalt a Tanár, hogy ne sodródjak a hétköznapi emberek társadalmában, különben tönkremegy a jövőm.”
E gyakorlónak nagyon jól alakult a karrierje. Azonban a vőlegénye, akivel évek óta együtt volt, azzal fenyegette, hogy elhagyja, ha gyakorolja a Fálun Dáfát. Nem tudta, hogy mi tévő legyen és félt, hogy elveszíti.
Miután csatlakozott a csoportos Fá tanuláshoz, megosztottuk vele a Xinxing (elme, szív természete) emelésünket és őszinte gondolatokat küldtünk, hogy eltávolítsuk a zavarást. Hamarosan tisztán látta a küldetését Dáfá tanítványként és megtanulta kezelni a helyzetet az Őszinteség-Jószívűség-Tolerancia elvekkel. A vőlegénye nem említette többé, hogy elhagyja.
Az idősebb gyakorlók is nagy változásokon mentek át a Fá tanulásunknak köszönhetően. F gyakorló alig lépett kapcsolatba a gyakorlókkal, mióta az üldözés 1999-ben elkezdődött. Régebben mindig hívtuk, amikor megjelent a Mester egyik újabb írása. De egy éve nem halottunk róla, és senki sem tudta, hogy mi lehet vele.
Egy nap eljött a csoportos Fá tanulásra. Beszélgettünk vele a művelés fontosságáról és emlékeztettük, hogy maradjon szorgalmas.
Az egyik fiatal gyakorló mosolyogva megkérdezte tőle: „Tudod, hogy most melyik szakaszban van a Fá helyreigazítás?”
„Ezek a szavak szíven ütöttek.” F gyakorló később elmondta nekünk: „Több, mint tíz éve művelem magam. De egy olyan fiatal gyakorló, mint ő – aki csak most kezdte a gyakorlást – feltette a kérdést és nem tudtam, hogy mit válaszoljak. Ez a művelési állapotom komoly figyelmeztető jele.”
Ettől a pillanattól kezdve F gyakorló minden héten jön a csoportos Fá tanulásra. Minden alkalommal ötven kilométert kell vezetnie, de soha sem hagyja ki. „Ápolnunk kell a csoport környezetét, mert ez mindenkinek segít.” Azt mondta nekünk: „Anélkül, hogy megítélne.”
Egy testként emelkedni
Rendszeresen sok mindent megvitatunk a Fá tanulását követően, a személyes tapasztalatoktól kezdve az információs anyagok és DVD-k osztogatásáig. Később rájöttünk, hogy hogyan beszéljünk az emberekkel az üldözésről a telefon hívásokon keresztül. A gyakorló felajánlotta a segítségét: „Ki fogom fizetni neked a telefonkártya díját. Igazán keményen dolgozol. Kérlek, engedd meg, hogy valamelyest hozzájáruljak.”
Egy nap a hetvenes éveiben járó G gyakorló is csatlakozott a Fá tanulásunkhoz. Úgy nézett ki, mint bármelyik másik idősebb hölgy ebben a korban és mi nem szenteltünk kitüntetett figyelmet neki. Másnap a csoportos beszélgetés alatt azonban elővett két darab levélpapírt, amelyeken több száz név állt. Elmondta, hogy személyesen beszélt az emberekkel a korrupcióról és a Kínai Kommunista Párt (KKP) erkölcsi hanyatlásáról. Majd összegyűjtötte a neveket azon személyektől, akik egyetértettek abban, hogy lemondanak a kommunista szervezetekben lévő tagságukról (valamennyien hisznek abban, hogy a pártból való kilépésükkel egy szebb jövőt nyernek).
Mindenkit lenyűgözött. Akkoriban a legtöbben csak osztogattuk az anyagokat és nehézkesen tisztáztuk az igaz tényeket szemtől-szemben. Ezen gyakorló által megláttuk a saját hiányosságainkat és felismertük, hogy hol fejlődjünk.
G gyakorló őszinte tevékenységei inspiráltak másokat. Látva, hogy az idősebb gyakorló minden alkalommal hozza a névlistákat, D gyakorló is kért anyagokat terjesztésre: „Kérlek, adjatok nekem ötven darabot és kiosztogatom őket a héten.” Azóta minden héten osztogatja az anyagokat.
A fenti történet a Fá-tanuló csoportunkról szól. Ez már egy jövedelmező hely mindannyiunk számára és igazán hálásak vagyunk a Tanár segítségéért. Mindannyian éreztük, hogy emelkedtünk a művelésünkben. Az elménk és a szívünk természetesen fejlődött a Fá tanulással, az igaz tényeket tisztázó tevékenységeink hatása is nőtt. A környezet edz mindannyiunkat és arra kényszerít minket, hogy szorgalmasabbak legyünk.
Angol változat: The Power of Group Study
* * *
tovább ...