Csodálkozott, mert keveset látott (少見多怪)

Egyszer volt, hol nem volt, volt egy férfi, aki sosem látott még tevét, és még csak nem is hallott róla. Egyik nap elment sétálni az úthoz közeli mezőre, a város külterületén. Napfényes idő volt, sok ember dolgozott a földeken, és ő gyönyörködött a tájban.


Hirtelen meglátott egy teremtményt két púppal a hátán. Nem tudta, mi az. Annyira meglepődött, hogy felkiáltott: „Istenem! Mi ez? Gyorsan gyertek és nézzétek meg ezt a dolgot!”

Egy teve első meglátásától egészen a Buddha több megjelenéséig, ha valaki még nem látott sokat a világból, vagy kevés a tapasztalata, valószínűleg jobban meglepődik. (Sandy Jean/Epoch Times)

Meglepődő hangját hallva az emberek letették a munkájukat, és futottak, hogy megnézzék, mit talált. Azonban nem láttak semmi furcsát, és nem volt ott semmi különleges.


Az egyikük megkérdezte tőle: „Hé, te! Miért kiabálsz?”
A férfi válaszolt: „Nézd ezt a lovat! Két szörnyű daganata van.”


Felismerve, hogy a férfi a tevére gondol, az emberek nevetésben törtek ki.


A történet később a 少見多怪 (shǎo jiàn duō guài) szólássá vált, ami egy ilyen fajta helyzetet ír le, vagy valakit, aki nagyon tudatlan. Szó szerinti fordításban: „keveset látva, sokat csodálkozva” vagy „csodálkozott, mert még oly keveset látott.”


A kifejezés először egy párbeszédben szerepelt az „Értekezés a kétségek rendezésére” [1] című buddhista szövegben, melyet Mou Rong [2] írt, egy híres konfuciánus tudós a kései Keleti Han időszakból (Kr.u. 25-220), aki áttért a buddhizmusra.


A párbeszédben a kérdező megkérdezi: „Említetted, hogy Buddhának 32 különleges megjelenése van és 80 részletes jellemzője, amelyek nagyon különböznek a hétköznapi emberi lényektől. Hogy lehet ez?” Mou válaszolt: „Minél kevesebbet lát valaki, annál jobban csodálkozik; valaki látott egy tevét, és úgy hitte, hogy az egy ló két daganattal.”


A szólást néha arra, használják, hogy gúnyolódjanak azokon, akik úgy jelentenek be egy nagyon köztudott tényt, mintha az egy csodálatos hír lenne. A megfelelő angol kifejezés ez lehet: „Good call, Captain Obvious” (kb. „Jó kis felhívás, ,Kapitány Nyilvánvaló‘”), amelyet gyakran gúnyosan használnak.


Megjegyzések:
[1] Az Értekezés a kétségek rendezésére” (理惑論 or Lihuo Lun) az első könyv a buddhizmusban, melyet egy kínai tudós írt a kínai népnek. Ebben a figyelemreméltó munkában Mou Rong válaszolt a leggyakrabban feltett kérdésekre a buddhizmussal kapcsolatban. Sok kifogás volt a buddhizmussal szemben Kínában az első néhány évszázadban, mivel ez egy külföldön született gyakorlat volt.
[2] Mou Rong (Kr.u. 170 - ?), konfuciánus tudós buddhista lett, több néven is ismertté vált, mint Mou mester, Mou Zi mester vagy Mou Tzu mester. http://baike.baidu.com/view/2049088.htm