Kínai szólás: Három parancs és öt indoklás (三令五申)

A三令五申 (sān lìng wǔ shēn) kínai szólás szó szerint azt jelenti, hogy három parancsot és öt indoklást adni. Gyakran fordítják úgy, hogy „ismételt parancs”, amelyet arra használnak, hogy leírják a szüntelenül ismétlődő parancsokat vagy azt is jelenti, hogy ugyanazt a parancsot adni újra és újra.

A Tavaszi és Őszi időszakban (Kr.e.770-476) Sun Zi [1], a híres stratéga (akit Sun Tzuk-ként is ismertek) elment, hogy meglátogassa a Wu állam királyát a nagy hatású művével, „A háború művészete” című könyvvel. Felajánlotta, hogy segít kiképezni a Wu sereget, és ezzel egy erősebb királysággá alakítani az államot.

Sun Zi újra és újra elmagyarázza a dobok jelentését, hogy biztosítsa az udvarhölgyeknek, hogy teljesen megérthessék (Flora Chung/Epoch Times)

A király megkérte Sun Zi-t, hogy a kiképzést 108 udvarhölggyel kezdje a palotában, annak érdekében, hogy először az asszonyokon lássa, vajon Sun stratégiája működik-e. A király hívatta a szolgálólányait és megparancsolta nekik, hogy kövessék Sun Zi utasításait.

Sun Zi a fiatal hölgyeket két csapatba szervezte, és kinevezte a király két kedvenc ágyasát a csapatok vezetőinek. Mindenki kapott egy fegyvert, és elrendelte, hogy álljanak egy vonalba.

Megtanította nekik, hogyan ismerhetik fel a dobok „nyelvét”, és elmagyarázta nekik nagy részletességgel, hogyan meneteljenek négy irányba. Azt is elmondta nekik újra és újra, hogy mindig engedelmeskedniük kell a parancsoknak, és elmagyarázta, miért van erre szükség.

Mikor Sun Zi megkérdezte az asszonyokat, tudják-e hogyan menetelnek előre, hátra, balra és jobbra, azt mondták, hogy tisztán megértették.

Sun Zi elkezdte az edzést. Ütötte a dobot, amely parancsot adott a jobbra menetelésre. Csalódására a hölgyek nem csinálták azt, amit parancsolt, hanem csak nevettek és viccelődtek.

Sun Zi nem okolta őket, csak azt mondta: „Az a tábornok hibája, ha nem magyaráz világosan”. Aztán többször elismételte a különböző dobjelek jelentését, mint ahogy az előbb is tette.

Aztán ütötte a dobot és kiadta a parancsot, hogy meneteljenek balra. Ahelyett, hogy követték volna a parancsot, mindegyik hölgy – beleértve a csapatvezetőket is – csak kuncogott.

Ekkor Sun Zi azt mondta szigorúan: „Mikor a parancsot tisztán kiadják, akkor a csapatvezető hibája, ha nem engedelmeskednek!” Ekkor elrendelte, hogy a két csapatvezetőt végezzék ki.

A király, aki nézte a kiképzést, megdöbbent és a két ágyasa kegyelméért könyörgött. Sun Zi elmondta a királynak, hogy az állami utasításokat nem lehet hallani, és nem lehet azoknak engedelmeskedni, mikor egy tábornok a harcmezőn parancsol a katonáinak.

Miután a két ágyast kivégezték, Sun Zi kinevezett két új csapatvezetőt, és folytatta a kiképzést. Mindenki nagyon komollyá vált, és megfelelően követte a parancsokat.

Wu állam Sun Zi által kiképzett hadserege egyre erősebbé vált.

A „három parancs és öt indoklás” vagy „parancsokat ismételni” kifjezés ebből a történetből ered, amelynek alapja Sun Zi és Wu Qi életrajzán alapul a „Nagy történelmi feljegyzések” [2] című könyvben.


Megjegyzések:
[1] Sun Zi (孙子) Kr.e. 544–496 között élt. Jelentős hatása volt a kínai kultúrára, legendás történelmi alak és „A harc művészete” című könyv szerzője, amely egy nagy hatású könyv a katonai stratégiáról.
[2] A „Nagy történész feljegyzései” átfogja a több mint 2 000 éves kínai történelmet (Kr.e. 2600-tól Kr.e. 87-ig). Sima Qian írta, aki egy nagyszerű kínai történetíró volt, és a kínai történetírás atyjaként tartják számon.