Szorgalmasan művelődni húsz éve

Először 1993-ban vettem részt Mester előadásán és később másik két előadáson 1994-ben. 74 éves vagyok és húsz éve művelem magam a Dáfában.

Mikor elkezdtem a művelést, nagyon nyugodt lettem és kellemesnek éreztem magamat. Tanultam a Mester leckéit, végeztem a gyakorlatokat és szorgalmasan műveltem a xinxingemet*. Belemerültem a Fába és aktívan terjesztettem a Fát. Vettem jegyet több kollegámnak a Mester előadásaira és bátorítottam őket, hogy gyakorolják a Fálun Gongot.

Vidékre mentem, hogy lejátsszam a Mester előadásait videó felvételről a falvakban. Néhány faluban nem volt sem tv, sem videó lejátszó, ezért vittem a sajátomat. Sokan rossz anyagi körülmények között éltek, ezért ingyen odaadtam nekik a Dáfá könyveket. A Mester új írásait is elvittük a gyakorlóknak, bár ehhez több száz mérföldet kellett megtennünk motorral egy másik gyakorlóval együtt. Nem éreztünk fáradtságot a hosszú út után, akkor sem, ha kimaradt az ebéd. Néha megszerveztem, hogy a gyakorlók néhány gyakorlóhelyről vidékre menjenek terjeszteni a Fát, hogy a falvakban élőknek is legyen lehetőségük megkapni a Fát.

Folyamatos zaklatás a hatóságoktól
Még mielőtt a Kínai Kommunista Párt (KKP) megkezdte a Fálun Gong üldözését 1999-ben, a hatóságok már elkezdték zaklatni azokat, akik a bázist biztosították. Két ügynök jött a gyakorlóhelyünkre 1998-ban. Az egyikük egyenruhában volt a közeli kerületből. Megpróbálta elhitetni, hogy nagyon vallásos és rengeteg kérdést tett fel. Mindig szerette volna meglátogatni az otthonomat, bármikor, amikor beszélt velem. Nem hittem el, hogy gyakorló, ezért visszautasítottam.

Egy nő, aki a negyvenes éveiben járt, megpróbált lenyűgözni azzal, hogy vallásos utalásokat használt, és gyakran kérte a Mester videó felvételeit a tengerentúli előadásairól. Szintén meg szerette volna látogatni az otthonomat. Egy nap kopogott az ajtómon, de nem nyitottam ki, hanem megkérdeztem, hogy miért jött. Azt mondta, hogy meg akarja nézni a Mester előadását videó felvételről. Miután nem mondtam semmit, hallottam, hogy egy férfi ezt mondja neki: „Látod? Gyanakszik rád. Átlát rajtad.” Egy ilyen környezetben megpróbáltam a legjobban oltalmazni a Fát.

1999 júliusában elkezdődött az üldözés, a KKP alkalmazta a szokásos eszközeit a hazugsághoz és propagandához, hogy gyűlöletet keltsen a Mesterrel és a Fálun Gonggal szemben. Sajnos nagyon sokan elhitték a hazugságokat. Nagyon elszomorított a KKP hazugsága és tudtam, hogy meg kell őrizni a Dáfá méltóságát. Ezért elkezdtem beszélni az embereknek a Fálun Gongról és az üldözésről.

A 610-es iroda tisztjei, a rendőrség, a helyi rendőr állomás, a munkahelyem és a közösségi bizottság folyamatosan fenyegetett, zaklatott és követett minden nap.

A helyi rendőr állomás tisztjei elkobozták a számítógépemet, a tévémet, a készpénzemet, a videó lejátszó készülékemet, és más személyes tulajdonomat is. Kiabáltak velem, hogy adjam oda a birtokomban lévő Fálun Gong anyagokat, és ezután az egyikük azt mondta: „A Fálun Gong embereid Jingshan-ba mennek Pekinkbe, hogy lázadást keltsenek és utána közösen öngyilkosak legyenek.” Tisztáztam az igaz tényeket és ezután azt mondtam nekik: „A Mesterünk azt mondja, hogy öngyilkosságot elkövetni bűn. Az igaz gyakorlók soha nem fognak öngyilkosságot elkövetni.”

Egy nap a rendőrség váratlanul meglátogatta a házamat és azt kérdezte, „Szoktál másokkal gyülekezni?” Megkérdeztem komolyan: „A Kommunista Párt azt mondja, hogy az igazságra törekszik a tények alapján. Ti tényleg e szerint dolgoztok? Miért talál ki történeteket a Fálun Gongról?” Az emberek a munkahelyemen megpróbáltak erőszakkal rávenni, hogy írjak egy úgy nevezett „gondolati jelentést”. De mondtam nekik, hogy kilépek a pártból, ha arra kényszerítenek, hogy írjam meg.

A vezetékes telefonomat lehallgatták és egy nap négy rendőr jött a házamba és megkérdezték, hogy miért nem kapcsolható a telefonom. Azt válaszoltam nekik, hogy ez nem tartozik rájuk. Nem mondtak semmit, ellöktek és átkutatták a házat. Miután elmentek, ellenőriztem a házamat minden szegletében, hogy biztos legyek abban, hogy nem hagytak semmi kémkedési eszközt.

Őszinte gondolatokkal az üldözés ellen
Mikor a Mester megkért minket, hogy küldjünk erős őszinte gondolatokat, hogy eltávolítsuk a régi erők elrendezéseit, valamiféle megkönnyebbülést éreztem, hogy tudok tenni valamit aktívan és megpróbáltam megállítani az üldözést. A kulturális forradalom alatt is üldöztek és erős gyűlölet alakult ki a szívemben a KKP felé. Mikor őszinte gondolatokat küldtem, el akartam távolítani a régi erőket összességében egyszerre, gyűlölettel a szívemben. Nem voltam ésszerű és úgy gondoltam, hogy a földi lények felelősek az üldözésért. Így mindenkor, amikor őszinte gondolatokat küldtem, erős ellenszenv és gyűlölet volt bennem azokkal szemben, akik kínozzák a gyakorlókat. Nem volt bennem semmi könyörületesség.

Most felismertem, hogy a hozzáállásom a „szemet szemért” elven alapult és nem volt világos, hogy a régi erők befolyásolták azokat, akik a gyakorlókat üldözik. A Mester azt mondta: „Mit tehetnének már az emberek az istenségek ellen? Ha nem léteznének külső tényezők, mit mernének hát tenni az emberek az istenségek ellen?” („Fá-helyreigazításnál nem emberi érzületek szükségeltetnek, hanem a helyes gondolatok”)

A folyamatos Fá tanuláson és művelésen keresztül világosabbá vált az őszinte gondolatok küldésének a célja és maga a küldetésünk is.

A Fá érvényesítése
Miután az üldözés elkezdődött, a gyakorlókkal a családomban nyomtattunk rengeteg igazság tisztázó anyagokat. Megcímeztük a borítékokat és biciklivel postáztuk. Több levelet tettünk mindegyik postaládába az utcában. Minden alkalommal, amikor kimentem, hogy osztogassam az anyagokat féltem, hogy elkap a rendőrség. Egy nap osztogattam az anyagokat egy épület 7. emeltén, haladtam lefelé. Mikor a 2. emeletre értem, találkoztam egy ismerőssel. Melegen üdvözöltem, és nem találta gyanúsnak az ottlétemet egyáltalán. A félelmem ezután lassan kezdett eltűnni.

Bár féltem, de mindig emlékeztem, hogy gyakorló vagyok. Azzal a bölcsességgel szeretném megmenteni az érző lényeket, amit a Dáfától kaptam. Mikor egy ismeretlen helyszínre mentem, hogy osztogassam az anyagokat, igyekeztem előtte megismerni a helyet, hogy tudjam, hol van ki- és bejárat. Néha a folyó partra mentem és tettem anyagokat a horgászok bicikli kosarába. Rájöttem, hogy a buszmegálló nagyon jó hely arra, hogy tisztázzam az igaz tényeket az embereknek, mert van idejük az embereknek, amíg a buszra várnak.

Ahogy fejlődtem a művelésben, felismertem a gondolati különbséget az emberek között, a megjelenésük alapján. Ha szimpatikusak voltak, tisztáztam az igaz tényeket nekik. Egy nap jött egy ember, aki kancsal volt és vele egy másik, akinek bőrbetegsége volt és útbaigazítást kértek tőlem, ezért elmagyaráztam az utat és hagytam elmenni őket. Eszembe sem jutott, hogy tisztázzam nekik a tényeket. Nagyon sajnáltam utána. Ők sorskapcsolattal rendelkeztek, Mester elrendezte, hogy megmenekülhessenek, de tönkretettem ezt a lehetőségüket.

A Mester azt mondta: „Az emberek megmentése ugye az emberek megmentése. A kiválasztás nem jóságos.” (Fá magyarázat a New York-i Nemzetközi Fá-Konferencián 2009-ben)

Sokat tanultam ezekből, és sokkal szigorúbb lettem a gondolataimmal és érzelmeimmel, mikor tisztázom az igaz tényeket az embereknek. Szorgalmasabbá váltam a művelési utamon.

A Mester azt mondja: „Ez az oka annak, hogy a Dáfá tanítványoknak tisztázniuk kell az igazságot. A cél megszabadulni a gonosz hazugságaitól; lehetővé tenni az embereknek, hogy meglássák a KKP igazi arcát; eltörölni a bűnöket, melyeket az emberek az istenek és buddhák ellen vétettek; és így megmenteni a világ embereit.” (Az igazság tisztázásának alapvető célja)

Mikor az emberekkel beszélek a Fálun Gongról, elérem, hogy tisztán átlássák a helyzetet, azért, hogy igazán megmeneküljenek. A legtöbb ember kilépett a KKP-ből, miután beszéltem velük.

Megpróbáltam tisztázni az igaz tényeket az egyik rokonomnak néhány alkalommal, de nem hitt nekem. Nagyon erős ateista nézetei voltak és azt mondta, hogy „antikommunista” vagyok, és hogy feljelent a rendőrségen. Nem mozdultam. Magamba néztem, és rádöbbentem, hogy ez azért van, mert nem műveltem jól magamat. Képtelen voltam eltávolítani a régi erők elrendezését, hogy megmentsem őt.

Amit megtanultam az elmúlt 20 év alatt
A Mester könyörületes védelmével nagyon határozott voltam a művelésben az elmúlt húsz évben. A Fából tudom, hogy gyakorlónak kell tekintenem magamat mindig, gyakorlóként gondolni magamra, a Fá van a szívemben mindig, és mindent a Dáfá elvek alapján teszek. Nem veszhetek el az emberek útvesztőjében vagy adhatom alább a követelményeket. Mikor fejlesztem a xinxingemet és jól csinálom a dolgomat, ez azért van, mert a Mester vigyáz ránk. Mikor nem jól csinálom a dolgomat, az azért van, mert nem tanultam jól a Fát és a nézeteim megakadályozzák, hogy emelkedjek. Tudom, hogy sok ragaszkodásom van még. De itt a Mester és itt a Fá. Szorgalmasan fogom művelni magam, emelkedni a magamba nézés által, és megpróbálni elérni a követelményeket, amelyeket Mester állított fel nekünk.


Angol változat: http://en.minghui.org/html/articles/2013/8/20/141618.html

*xinxing=a szív állapota, ami a művelő szellemi színvonalára vonatkozik.