A kínai legendák szerint a Sárga Császár (i.e. 2698-i.e. 2598) vezette a kínai népet a barbárságból a civilizációba. A kínai nép úgy emlegeti, mint a kínai kultúra ősét.
Shen Nong után a Sárga Császár vette át a felelősséget a stabilitás megtartásáért az egész területen. Ő vezette az embereket, hogy telepedjenek le a Sárga folyó medencéjébe, és változtassák meg életmódjukat a vadászatról a házépítésre, állattenyésztésre és növénytermesztésre.
A Sárga Császár uralkodása alatt a társadalom stabil volt és a kultúra gazdagodott. Sok találmány volt, többek között a hajók, kocsik, fegyverek, írott nyelv, zene, naptár, ruha, gyógyszer, számtan, fazekasság, selyemgyártás, az iránytű és a királyi lakóhelyek. A kínai nép úgy tekintett abban az időben a Sárga Császárra, mint a kínai civilizáció megalapítójára. A számos utána következő császár, mint Yao, Shun, Yu és Tang mind a Sárga Császár utódai voltak.
Sok monda van arról, hogy a Sárga Császár Tao-t művelt. Sima Qian történész a „Történelmi rekordok” című könyvében leírta, hogy a Sárga Császár kapott egy értékes üstöt és isteni útmutatást, és úgy tekintettek a Sárga Császárra, mint a teljes megvilágosodás egy gyakorlójára.
A monda szerint miután sikeresen elérte a megvilágosodást, szabályozta az állapotát, amíg alkímiát és meditációt gyakorolt. I.e. 2598-ban a Sárga Császár egy nagy háromlábú állványt (tripod) öntött a Híd hegy lábánál. Ahogy a háromlábú állvány készen lett, a Mennyország megnyílt és a Sárga Sárkány lejött a Mennyországból, hogy üdvözölje őt. Ebben az időben a Sárga Császár ellovagolt a Sárga Sárkány hátán több mint hetven tisztviselővel – felemelkedtek az égbe fényes nappal, miután sikeresen elérték a megvilágosodást.
Tízezer ember volt a szemtanúja ennek a látványos szentséges jelenetnek. Azok a tisztviselők, akik nem tudtak csatlakozni a Sárga Császárhoz, mély hálával eltemették a Sárga Császár ruháit a Híd hegybe. Ez van eltemetve a Sárga Császár emlékművébe Shaanxi tartománybeli Huangling megyében napjainkban.
A legenda generációról generációra lett elmesélve, és a kínai emberek elhitték, hogy egy sikeres élet vége az, hogy a személy felemelkedik a Mennyországba. Ezen a módon hitték, hogy az elődjük szintén visszatért a Mennyországba és nagy figyelemmel gondoskodtak róla. Ezért van az, hogy a kínaiak imádják őseiket különleges eseményeken vagy fesztiválokon, és néhány esetben építenek ősi szentélyeket, hogy együtt imádják őket. Az ősök „tiszteletteljes imádata” vált a kínai kultúra fő jellemzőjévé.
Az eredeti cikk az Epoch Times oldalán
* * *