Dionne a nevem és 15 éves vagyok. Négy hónappal ezelőtt kezdtem el gyakorolni a Fálun Gong-ot. Egy Ruud nevezetű gyakorlón keresztül kerültem kapcsolatba a Fálun Gong-gal, aki meglátogatta az egyik régi barátomat. Ruddal beszélgettem a Fálun Dáfá-val kapcsolatban, és nagyon jól hangzott, amit mondott. Habár érdekesnek találtam, először mégsem kezdtem el gyakorolni. Ma el szeretném mesélni, hogy mi vezetett ahhoz, hogy elkezdtem tanulni a Fálun Dáfá-t.
2005. decemberének végén én és Ruud elmentünk pár napra, hogy meglátogassuk a testvérét Ralph-ot. Ralph kiakasztotta kínaiul a "Fálun Gong" szavakat az ebédlőjének falára. Amikor ezt megpillantottam, nem tudtam a szemeimet erről levenni. Amint ezt megláttam, egy jóságos érzés fogott el és valahogy mindig a szemembe ötlöttek azok az írásjelek. Később azon az estén Ruud és Ralph végezték a Fálun Gong gyakorlatokat is. Figyeltem őket, hogy pontosan mit is csinálnak. Amikor elkezdték a gyakorlatokat csinálni, kellemetlen érzést éreztem a torkomban. Egész idő alatt egy kaparó érzést éreztem a torkomban, de nem akartam elmenni, hogy ne zavarjam őket a gyakorlatok végzése során. Csak amikor befejezték a gyakorlást, csak akkor tudtam végre szabadon fellélegezni és a fájdalom akkora már el is múlt.
Amikor az ágyban feküdtem, nem tudtam elaludni és egész idő alatt magam előtt láttam az iskola alapítójának, Li Hongzhi-nak, a képét. Azt mondtam Ruudnak "Ruud, egész idő alatt a „Zhuán Fálun“ könyv elején található férfi arcképét látom magam előtt". Megpróbáltam megérteni, hogy ez mit akart nekem jelenteni. Ruud ezzel szemben, már tudta, hogy mit láttam és hogy mit akarta velem a Mester megértetni.
Azt mondtam a Mesternek, hogy elfogadom a segítségét és hogy gyakorolni akarom a Fálun Gong-ot. Abban a pillanatban láttam, hoyg a „Zhuán Fálun“ könyv magátol kinyílt és minden oldalon átszaladtam a szememmel. Ezt a Mester egy utalásaként értelmeztem, miszerint el kell olvasnom a „Zhuán Fálun“ könyvet.
Ez elegendő ok volt számomra, hogy elkezdjem a gyakorlást. Végülis többről szól az élet, mind csak születés és elhalálozás. Most gyakran végzem a gyakorlatokat Ruddal és a többi gyakorlóval. Megpróbáltam a lehető legtöbb Dáfá aktivitásnál ott lenni és beszélni az embereknek a Fálun Dáfá-ról.
Múlt héten volt egy álmom, amit szívesen elmesélnék nektek. Láttam egy öreg urat, aki sok embert és élőlényt irányított és megpróbált engem megölni. Sokan egész hazáig hecceltek. Bementem a szobámba, ahol ott volt Ruud, és elmeséltem neki hogy üldöztek. Abban a pillanatban kint teljesen sötét lett és az ég teljesen elsötétült. A függönyök az ablakomnál össze voltak göngyölve. Akkor én és Rudd egy sötét lényt pilantottunk meg, aki az ablakom előtt repült és nekiment. A próbálkozása, hogy bejöjjön és elkapjon, sikertelennek bizonyult. Ruud résnyire kinyitotta az ablakot, de azt kiáltottam neki. „Ne csináld. Zárd be!“ Amikor a függönyt elhúztuk, eltűnt az ablak elől. Amikor Ruud megint behúzta a függönyöket, akkor megint ott volt az ablak előtt és mindenféle félelmetes hangokat adott ki. Akkor hirtelen úgy tűnt nekem, hogy gyakran kellene őszinte gondolatokat kibocsátanom. És így ezt kezdtem ebben az álmomban csinálni. Az ágyban tényleg ebben a testtartásban voltam. Az első mozdulattal ezt mondtam, „Semmisíts meg mindent, ami a Dáfá-t zavarja, beleértve az ősi hatalmakat, démonokat és azt is, ami az ablakom előtt repked és be akar jönni az ablakomon." A második kézmozdulattal a következő szót mondtam hangosan : "Mie" miközben erősen koncentráltam és erős őszinte gondolatokat tartottam fenn. Akkor kint nagyon világos lett. A függönyöm elszállt és a lény eltűnt. Abban a pillanatban felébredtem és tudatosítottam, hogy többet kell őszinte gondolatokat kibocsátanom.
Ezt a tapasztalotam meg akartam osztani a gyakorlótársaimmal.
* * *
tovább ...