(en.minghui.org) Sokan hallottak már a náci koncentrációs táborok gázkamráiról, de talán nem tudják, hogy Kínában megszámlálhatatlanul sok Fálun Gong-gyakorlót vetettek alá pszichiátriai bántalmazásnak és emberkísérleteknek, mióta a Kínai Kommunista Párt (KKP) 1999 júliusában elkezdte üldözni a Fálun Gongot. Ennek következtében sok gyakorlót megcsonkítottak, elmebeteggé tettek vagy meg is öltek.
Fontos dokumentálni a KKP Fálun Gong-gyakorlók ellen elkövetett bűntetteit, mert sok embert, különösen azokat, akiknek valamilyen érdeke fűződik a kommunista rezsimhez, félrevezetett a KKP, és képtelenek felismerni annak gonosz természetét. Amikor azt mondják, hogy a KKP számos politikai kampánya – a földreform mozgalom, az antijobboldali kampány, a kulturális forradalom, a Tiananmen téri mészárlás - 80 millió embert ölt meg, akkor egyesek azt mondhatják, hogy ez már történelem, és hogy a KKP egyre jobb lesz. De vajon így van-e? Most nézzünk néhány példát a KKP Fálun Gong-gyakorlók ellen elkövetett bűneire.
A gyakorlók begyógyszerezése: a kínzás láthatatlan formája
A Minghui által összeállított információk szerint, 2021 decemberéig legalább 865 egészséges és törvénytisztelő állampolgárt tartottak fogva büntetésként elmegyógyintézetben az évek során a Fálun Gongba vetett hitük miatt, amely egy olyan meditációs rendszer, ami az Őszinteség - Együttérzés - Tolerancia elvein alapul. Ezek a gyakorlók Kína 29 tartományából valók.
A pszichiátriai visszaélések azonban nem korlátozódnak az elmegyógyintézetekre, mivel a börtönökben, a kényszermunkatáborokban (amelyeket 2013-ban megszüntettek) és a fogvatartási központokban is történtek ilyen esetek. Az ártatlan, jó fizikai egészséggel és tiszta gondolkodással rendelkező gyakorlókat bekábítószerezték, ami szervi károsodást és mentális zavart eredményezett. Egyes gyakorlókat több mint 10 éven keresztül vetettek alá erőszakos gyógyszeradagolásnak.
A gyakorlóknak akaratuk ellenére adott gyógyszerek közé tartozott a Dongmianling (klórpromazin), a Dongmian No. 1 (klórpromazin, prometazin, meperidin keveréke), memóriazavar elleni gyógyszer, ecstasy, kábítószerek, afrodiziákumok, klozapin, szulpirid , nátrium-valproát, buprenorfin, flubutanol és más ismeretlen anyagok.
Miután beadták nekik ezeket az idegkárosító gyógyszereket, az egykor egészséges gyakorlók különböző mértékben álmosságot, gyengeséget, lassú beszédet, a cselekvés korlátozottságát, mellkasi szorítást, légszomjat és a memória gyors romlását tapasztalták. A további tünetek közé tartozik a normális gondolkodási képesség elvesztése, fiziológiai zavarok, letargia, demencia és mentális összeomlás. Egyes gyógyszerek közvetlenül a belső szerveket károsítják, olyan kínzó fájdalmat okozva, hogy az áldozatok a földön görnyednek, egész testükben görcsölve szenvednek, úgy érzik, mintha minden belső szervük a testen kívülre türemkedne, rendkívül gyors szívverés, mellkasi és hasi duzzanat vagy szervi elégtelenség. Néhány áldozat a falba verte a fejét a rendkívüli fájdalom miatt.
A Fálun Gong gyakorlók begyógyszerezése egy kegyetlen, gonosz és titkos cselekedet, mivel nem hagy fizikai sérüléseket, mint a testi fenyítés, és így a KKP részéről általánosan használt taktika lett a bűncselekmények eltussolására.
A kínzás illusztrálása: mérgező kábítószerek erőszakos befecskendezése
A 610-es iroda ügynökei végig nézték az asszony halálát
Ding Zhenfang asszony Dalian városban, Liaoning tartományban egy Fálun Gong-gyakorló volt. Egy alkalommal a mára már megszűnt Masanjia munkatáborban, majd később a Liaoning női börtönben tartották fogva, mert kiállt a hite mellett. Mindkét helyen a kínzás különböző formáinak volt kitéve, és többször került a halál közelébe. Annak érdekében, hogy megakadályozzák, hogy felfedje a munkatáborban és a börtönben elkövetett bűncselekményeket, a tisztviselők közvetlenül a börtönbüntetése lejárta előtt egy ismeretlen anyagot fecskendeztek be neki. Ennek következtében Ding asszony a börtönben meghalt.
Zhang Fuzhen asszony a Shandong tartománybeli Pingdu városban található Xianhe Park alkalmazottja volt. A rendőrség letartóztatta és egy agymosó központban tartotta fogva Pingdu-ban a 610-es irodában. Hosszú időn keresztül egy ágyhoz volt kötözve széttárt sas helyzetben. Az ágyban kellett vizelnie és ürítenie. Egy szemtanú szerint az őrök levették róla az összes ruháját, leborotválták a haját, megkínozták és megalázták. Ezután ismeretlen anyagokat fecskendeztek bele, ami kínzó fájdalmat okozott neki. Addig küzdött az ágyban, amíg meg nem halt a fájdalomtól... 38 éves volt. A 610-es iroda minden szinten lévő tisztviselői végignézték az egész kínzást.
Ms. Zhang Fuzhen
Xinjin Agymosó Központ
A Xinjin Agymosó Központ, más néven „Xinjin Törvényes Oktatási Központ” a Szecsuán tartománybeli Xinjin megye Huaqiao városában található. Különböző módszereket alkalmaztak, mint például a mentális kínzás, a megfélemlítés, a pszichológiai manipuláció, az erőszak és az akaratuk ellenére történő gyógyszeradagolás, annak érdekében, hogy a Fálun Gong-gyakorlókat a hitük megtagadására kényszerítsék. Legalább hét gyakorló halt meg az agymosó központban, és a halálesetek közül ötöt a kényszerrel elkövetett gyógyszeradagolás okozott.
A 69 éves Xie Deqing úr a Szecsuán tartománybeli Chengdu Felmérési és Tervezési Kutatóintézet nyugdíjas alkalmazottja volt. 2009. április 29-én reggel Xie urat és feleségét letartóztatták Chengduban, és a Xinjin Agymosó Központba vitték. Alig több mint 20 nap alatt a jó egészségnek örvendő, mindig ragyogó arcú Xie Deqinget olyan kínzásoknak vetették alá, hogy a halál szélére került. Lesoványodott, elvesztette a korábbi formáját, vizelet-inkontinenciában szenvedett, nyelési problémái voltak, és súlyos mellkasi fájdalom alakult ki nála. Ezután szabadon engedték. A hazatérése után eltelt négy napban nagyrészt kómában volt. Ezalatt a mellkasát nyomkodta, hánykolódott és nyögött a fájdalomtól, mintha a belső szervei leszakadnának. 2009. május 27-én este halt meg. A kezei feketék lettek, és a teste is fokozatosan elszíneződött, ami a gyógyszermérgezésre utal.
Mr. Xie Deqing (A letartóztatása előtt)
Mr. Xie Deqing (A halála után)
Az 53 éves Liu Shengle asszony Chengdu város Xindu kerületében élt. 2003. április 5-én délutáni sétája során tartóztatták le. Tizenöt nappal később a Xinjin Agymosó Központba vitték. Liu asszonyt május 23-án engedték szabadon, miután családját 1000 jüan bírság megfizetésére kötelezték. Amikor azonban a családja elment érte, mezítláb találták őt, feldagadt fejjel, zúzódásokkal a mellkasán, feldagadt hassal, habzó szájjal és mindenütt előforduló fájdalmakkal. Emellett egész nap a hasát nyomkodta a kezével (hasonlóan Xie Deqing úr tüneteihez). Három nappal később, május 26-án reggel Liu asszony meghalt.
Chen Jinhua asszonyt, Hesheng város Wenjiang körzetének korábbi alpolgármesterét 2010. május 28-án tartóztatták le, és a Xinjin Agymosó Központba vitték. Otthon jó egészségnek örvendett, de az agymosó kezelés második napján akarata ellenére intravénás injekciót kötöttek be neki. Az őrök erőszakkal fogták le az infúzióhoz. Még mielőtt egy üveg gyógyszerrel végeztek volna, Chen asszonynak légszomja lett és zihálva, nehezen lélegzett. Ezért az infúziót aznapra leállították. Az őrök másnap megpróbálták folytatni az infúziót, de a nő erős ellenállása miatt feladták. A légzési nehézsége tovább súlyosbodott, az arckifejezése tompa volt. Képtelen volt gondoskodni magáról. Ezek a tünetek azután is folytatódtak, miután Chen asszony hazatért.
Li Guangyan asszonyt, aki Xinjin megye lakosa, 2011. június 21-én reggel vitték a Xinjin Agymosó Központba. Aznap az ebéd elfogyasztása után fél órával később úgy érezte, hogy a szíve zavartan ver, a feje feldagadt, mintha fel akart volna robbanni. „Úgy éreztem, mintha lángolna a szívem, és szúró fájdalom volt benne, az arcom felpuffadt, az ajkam és az arcom feketévé vált, és az egész testem gyenge volt. Rosszabb érzés volt, mint a halál” - emlékezett vissza. Mivel korábban már szenvedett el pszichiátriai bántalmazást a Xinjin Agymosó Központban, Li asszony tudta, hogy ez azért történt, mert a személyzet tagjai idegkárosító gyógyszereket tettek az ebédjébe.
Yin Huafeng asszony Deyang-ban, Huangxu városában született. Letartóztatták, miközben másoknak mesélt a Fálun Gongról egy Chengdu-i egyetemen 2000 körül. Bár akkoriban már elmúlt 40 éves, úgy nézett ki, mintha a 20-as éveiben járt volna. A Chengdu 610-es iroda a Xinjin Agymosó Központba küldte, ahol erőszakkal ismeretlen drogokat adtak be neki. Amikor az őrök nem figyeltek oda, Yin asszony széthúzta a tű és a műanyag cső közötti összekötőt, és leállította az infúziót. Más gyakorlóknál, akiknek az ismeretlen drogot adták be, olyan tünetek jelentkeztek, mint fülzúgás, homályos látás, nyelvmerevség, végtaggyengeség és lassú reakció. Bár Yin asszony tünetei később jelentkeztek, a szabadulása után rokonai és barátai észrevették, hogy lassú a beszéde, merev a nyelve, és nem tudott néhány kilogrammos dolgokat felemelni. Azt gyanították, hogy az ismeretlen gyógyszer lassan károsította a belső szerveit. Végül Yin asszony 2005-ben halt meg krónikus mérgezésben és az évek során elszenvedett különböző kínzások szövődményeiben.
Bai Qunfang asszony Chengdu város Wenjiang kerületéből származott. 2010. szeptember 15-én a Xinjin Agymosó Központba vitték. Egy hónappal később, október 15-én egy Gong nevű orvos erőszakkal beadott neki néhány ismeretlen gyógyszert, bár teljesen egészséges volt. A harmadik gyógyszer infúziójának befejezése után Bai asszony az ágyra esett, képtelen volt beszélni és mozogni. Miután vizsgálatra a Xinjin megyei kórházba küldték, az ottani orvos megkérdezte, milyen gyógyszert adtak neki. De az agymosó központ három munkatársa, akik odavitték, köztük Wang Xiuqin, nem válaszolt. Ekkorra Bai asszony arcát már kerek zúzódások borították, kezén pedig a gyógyszermérgezés tünetei mutatkoztak. Ráadásul félig lebénult és életveszélyes állapotban volt. Az orvos azonnali kórházi kezelést javasolt, de Wang nemet mondott. Ő és a másik két munkatárs ezután hazavitte a nőt. A nő már nem tudott mozogni, félig lebénult és beszélni sem tudott.
Egy másik áldozatot Zhou Shanhui asszonyt, aki Pengzhou város Junle körzetének Xiangshui falujában lakott, 2008. július 3-án vitték a Xinjin Agymosó Központba. Amikor ugyanezen év szeptember 9-én éhségsztrájkba kezdett, hogy tiltakozzon a rossz bánásmód ellen, mérgezett vízzel itatták meg. Azt mondta, hogy a víz nagyon sós volt, és hamarosan fájdalmat érzett az egész testében. Ez idővel egyre rosszabb lett, és egész éjjel az ágyban forgolódott. Mivel látták, hogy haldoklik, a tisztviselők másnap kórházba vitték. Az orvos megállapította, hogy mindkét tüdeje megfeketedett az epehólyag elhalásától. Ennek következtében Zhou asszony nem tudott normálisan enni, és már dolgozni sem tudott. Emlékezetkiesése volt, és képtelen volt gondoskodni magáról.
Dong Yuying asszony Ziyang város Yanjiang kerületében élt. 2007. március 16-án a Xinjin Agymosó Központba vitték. Másnap délben fehér port látott a maradék zöldséglevesében. Fél óra múlva szédülést, súlyos álmosságot, gyomorpanaszokat, ingerlékenységet és feszültséget tapasztalt. Ezután több férfi őr berángatta egy autóba, és „kezelésre” a kórházba vitték. Ott erőszakkal több zacskó előkészített fekete folyékony gyógyszert adtak neki infúzióval. Nem sokkal később hallucinációi voltak, dolgokat látott és hangokat hallott. Súlyos fejfájása is volt, és úgy érezte, hogy minden agysejtje súlyosan károsodott. Minden akaraterejét be kellett vetnie, hogy megakadályozza a mentális összeomlást. Ezenkívül kellemetlen tünetei voltak a szívében és a gyomrában, valamint súlyos mániától, félelemtől és szorongástól szenvedett. A drog mérgező hatása hosszú ideig tartott, és még több évvel később is időnként rohamoktól szenvedett. Emlékezetkiesése és tompa arckifejezése lett. A családja szerint úgy nézett ki, mintha egy másik ember lett volna.
Yang Jianzhong úr, a fent említett Bai Qunfang asszony férje, a 7111 sz. gyár vezető mérnöke volt. Nagymértékben hozzájárult a kínai repülőgépiparhoz. 2008. augusztus 22-én őt is a Xinjin Agymosó Központba vitték. Nem sokkal később egész nap szédült és álmos volt. Röviddel reggeli után elaludt. Még akkor sem akart felkelni, amikor már ebédidő volt. Miután hazatért, elvesztette az emlékezetét, és nem emlékezett többé a korábbi mérnöki tudására.
Li Xihui asszonyt, a Szecsuán tartományi rádióállomás tisztviselőjét 2004 augusztusában tartóztatták le a repülőtéren, amikor kikísérte idősebb nővérét, aki az Egyesült Királyságba készült visszatérni. Miután a Xinjin Agymosó Központba vitték, brutálisan megkínozták. Amikor a szülei és a kollégái 2005-ben meglátogatták, Li asszony már nem ismerte fel őket. A szemei üresek és kifejezéstelenek voltak. A családja és a munkatársai arra gyanakodtak, hogy valószínűleg mérgező drogokat adtak be neki.
Zhao Yuqing asszony egy Fálun Gong-gyakorló Chengdu város Yongning körzetének Bajiao falujából. 2004. április 13-án a Xinjin Agymosó Központba vitték, ahol ismeretlen, kifejezetten a gyomrára ható gyógyszereket adtak be neki. A személyzet tagja, Zhou Qin letépte a címkét és megsemmisítette azt. Ez a gyógyszer rendkívüli fájdalmat okozott Zhao asszonynak. Zhou azt mondta neki: „Meg foglak ölni. Tudtad, hogy az orvosok embereket tudnak ölni anélkül, hogy kést használnának vagy vért látnának?” Zhou Qin és egy Zhang nevű orvos sokszor adott be Zhao asszonynak olyan gyógyszereket, amelyek károsították a központi idegrendszerét. Minden egyes injekció után Zhao asszony szédült és elaludt. Miután felébredt, nem tudott felállni, és az egész teste gyenge volt.
Li Wenfeng asszony Chengdu város Chenghua kerületében él, és 2011. május 4-én vitték a Xinjin Agymosó Központba. A több mint három hónapig tartó fogva tartás alatt a gyógyszermérgezés tünetei jelentkeztek nála: minden nap szédült, a teste gyenge volt, a szemei megdagadtak, a széklete pedig néha piros, néha zöld volt.
Tan Shaolant a Szecsuáni Pamutgyár fiatal alkalmazottjaként 2003 szeptemberében vitték a Xinjin Agymosó Központba. Ott ismeretlen drogokat adtak be neki. Amikor 2005. január 25-én kiengedték, összefüggéstelenül beszélt, szemei kábák voltak, arca kifejezéstelen. Ráadásul senkit sem ismert fel, és a haja is rendezetlen volt. Egy őt ismerő személy azt mondta: „Hogyan kínozhattak meg a tisztviselők egy jó embert, aki így tudott énekelni és táncolni? Mit tett vele a kormány?!”
Pszichiátriai bántalmazások és emberkísérletek a börtönökben, a munkatáborokban és a fogva tartási központokban
Guo Xuelian 1982-ben született, Weifang város Zhangling körzetében lévő Guojia Shangtuan nevű falu lakosa. Okos, vonzó hölgy volt, aki jól teljesített az iskolában. Mindenki kedvelte őt. Miután 1998-ban látta, hogy szüleinek mennyi előnye származott a Fálun Gong gyakorlásából, ő is csatlakozott hozzájuk.
2000 októberében Guo, aki akkor 18 éves volt, Pekingbe ment, hogy fellebbezzen a Fálun Gong érdekében. Abban az időben egy pekingi gyakorló Zhao Xin haldoklott, miután a rendőrség megkínozta. Guo és néhány más gyakorló gondoskodott Zhao asszonyról. Miután Zhao asszony 2000. december 11-én elhunyt, Guo anyagokat osztogatott Peking utcáin, hogy elmondja az embereknek ezt a tragédiát. Nem sokkal ezután Guo-t letartóztatták, és a pekingi Daxing megyében lévő Xin'an női kényszermunkatáborba vitték.
Mivel Gou nem volt hajlandó nézni a Fálun Gongot rágalmazó televíziós műsorokat, kegyetlenül megverték őt Zhao Lei, Bai és többen mások. Megkötözték és egyszerre négy elektromos bottal sokkolták. A feje tetején két helyen úgy megsérült, hogy a seb csak két évvel később gyógyult be.
Később az őrök erőszakkal adtak be Guo Xuelian-nak ismeretlen drogokat, illetve ismeretlen tablettákat tettek az ételébe... Néhány hónappal a mérgezés után Guo Xuelian megháborodott.
Amikor az apját értesítették, hogy menjen érte, sokkolta az elé táruló tragikus jelenet: Gou arca teljesen kifejezéstelen volt, a szemei tompák voltak, a bokái pedig hatalmasra feldagadtak (valószínűleg a bilincsek viselésének eredményeképpen). A hazafelé vezető úton Guo végig csendben maradt (vélhetőleg diazepamot kapott, egy olyan gyógyszert, amelyet szorongás, alkoholelvonás és görcsrohamok kezelésére használnak). Néhány órával hazatérése után azonban teljesen kiborult: hangosan kiabált és nyilvánosan meztelenre vetkőzött.
Guo éveken keresztül szaladgált és ugrált össze-vissza, összefüggéstelenül beszélt, és gyakran volt meztelen. Emellett verte és szidalmazta a körülötte lévő embereket, még a saját szüleit is. „Milyen szörnyű, hogy egy ilyen jó gyereket így tönkretesznek a KKP tisztviselői! Miféle világ ez?” - mondta sóhajtva egy szomszéd.
Egy 33 éves férfi két nappal a szabadulása után halt meg
Ju Yajun úr egy földműves volt Acheng város Yuquan körzetében, Heilongjiang tartományban. Nagyon egészséges és becsületes ember volt, a közösségben nagy tiszteletnek örvendett. Az Őszinteség - Együttérzés – Türelem elvekbe vetett hitéért illegálisan fogva tartották a Harbin Changlinzi kényszermunkatáborban. 2001. október 21-én délután elvitték a munkatábor egészségügyi központjába, és erőszakkal ismeretlen drogokat adtak be neki. Ettől kezdve Ju Yajun úr nem tudta felemelni a fejét, és az elméje sem volt többé tiszta. Ráadásul gyakran nyitotta tágra a száját, levegő után kapkodott, nehezen beszélt, és folyton a karjára mutogatott, és azt mondogatta: „Kaptam egy injekciót, kaptam egy injekciót...”
Hogy kibújjanak a felelősség alól, a munkatábor tisztviselői 2001. október 24-én hazaküldték őt. Két nappal később Ju úr 33 éves korában elhunyt.
„A kínzások miatt lettem ilyen”
Lin Feng asszony Szecsuán tartomány Nancsong városának Wufeng körzetében élt. 2002. december 30-án tartóztatták le Fálun Gong anyagok terjesztéséért, majd később a chengdui Longquanyi női munkatáborba küldték. Hitében való elszántsága miatt ismeretlen gyógyszereket adtak be neki erőszakkal, aminek következtében veseelégtelenség, eszméletvesztés lépett fel nála, és duzzanatok alakultak ki az egész testén. 2005. május 18-án, amikor már a halálán volt, hazaküldték a munkatáborból.
Lin asszony az idő nagy részében kómában volt. Amikor néha magához tért, azt mondta: „Nem vagyok beteg. A kínzások miatt lettem ilyen.” Azt is elmondta, hogy a Longquanyi női kényszermunkatábor nagyon kegyetlen volt. Azokat a gyakorlókat, akik nem voltak hajlandók megtagadni a hitüket, az őrök körbe-körbe vonszolták a betonon. Ennek eredményeként a gyakorlók ruhái, beleértve a nadrágokat is, mind elszakadtak. Néhányan erősen véreztek és eszméletlenek voltak. Végül Lin asszony 2005. július 26-án reggel, 36 éves korában elhunyt.
Egy megyei vezetőhelyettes megpróbáltatásai
A 47 éves Zhang Fangliang úr Chongqing város Rongchang megye korábbi helyettes vezetője volt. Fálun Gong-gyakorlóként az Őszinteség - Együttérzés - Tolerancia elveit követte, mindig becsületes és egyenes volt. Más tisztviselőkkel ellentétben ő soha nem fogadott el piros borítékot (kenőpénzt), és soha nem kért visszatérítést az étkezésekért. Ezért a többi tisztviselő és a közvélemény is nagyra becsülte.
Amikor 2001. október 6-án Fálun Gong anyagokat terjesztett, Zhang urat letartóztatták és őrizetbe vették a chongqing-i rendőrségen, majd a Tongliang Megyei Fogvatartási Központba vitték. 2002. július 8-án átszállították a Tongliang Megyei Kórházba, ahol erőszakkal ismeretlen drogokat adtak be neki. Amikor szerettei a kórházba siettek, már delíriumban és transzban volt. Még a feleségét sem ismerte fel. Hazatérése után Zhang úr állapota tovább romlott, és másnap reggel 7 óra körül (2002. július 9-én) már nem lélegzett.
Emberkísérlet egy 19 éves fiatalon
Amikor Guo Baoyang-ot 2010. április 2-án letartóztatták, 19 éves volt, elsőéves a Shandong tartománybeli Qingdao Szakképző és Műszaki Egyetemen. A Shuiqinggou Rendőrkapitányság tisztviselői a Dashan Fogvatartási Központba küldték, ahol az őrök akarata ellenére vért vettek tőle, drogot kevertek a vizébe és az ételébe, és ismeretlen szúrós gázt engedtek a cellájába. Ezenkívül hangos zajnak és vakító fény hatásának tették ki. Guo-t hét napig tartották fogva, és a tünetek a szabadulása után kezdtek jelentkezni. Mentális problémáktól, inkontinenciától, zavartságtól és fejfájástól szenvedett. Emellett gyakran nekiment a falaknak, és naponta többször is megpróbált leugrani különböző épületekről.
Azt mondták, hogy a qingdao-i 610-es iroda tervezte meg Guo üldözését, hogy a Fálun Gongra kenjék a mentális zavarát és az öngyilkossági kísérleteit. A tisztviselők a média riportereit is felkérték, hogy álljanak készenlétben, hogy felvegyék az „öngyilkosságot”. Továbbá a tisztviselők arra ösztönözték a szomszédokat, hogy vegyenek részt az üldözésben azzal, hogy megfigyelik őt. Az általános iskolai osztálytársait is elküldték, hogy látogassák meg és bátorítsák az öngyilkosságra. Ez többször megismétlődött, és Guo-t minden alkalommal az édesanyja mentette meg.
Guo miután meggyógyult visszaemlékezett, hogy a Dashan Fogvatartási Központ egy emberi laboratóriumnak tűnt, ahol az őrök kísérleteket végeztek a fogvatartottakon kábítószerek beadásával, ismeretlen gáz kibocsátásával és más eszközökkel. Ezután megfigyelték az áldozatok reakcióit. Amikor a kábítószerek hatottak, az áldozat úgy érezte, hogy egy megkerülhetetlen parancs irányítja.
A pekingi hármas számú fogva tartó központ
Liu Lisheng urat, Hebei tartomány nyugdíjas kormányzati alkalmazottját 2011. június 23-án tartóztatták le a pekingi Boxing Road Rendőrkapitányság munkatársai. Miután nem sikerült elérni, hogy egy elmegyógyintézet befogadja őt, a rendőrség a pekingi hármas számú fogva tartó központba küldte, ahol az őrök arra kényszerítették, hogy bevegyen egy rózsaszín cukormázas tablettát.
Fél órával később Liu úrnak láza lett, szédült és bizonytalannak érezte magát, amikor felállt. Egy Fang nevű őr részletes feljegyzéseket készített a tünetekről egy számítógépen. A különböző jelek arra utaltak, hogy a rózsaszín tabletta károsította Liu úr központi idegrendszerét. Ez lényegében egy emberkísérlet volt.
Mérgező injekció és bénulás
Song Huilan asszonyt, egy Heilongjiang tartományban, Hegang város melletti tanyán élő Fálun Gong-gyakorlót 2010 decemberében tartóztatta le a Hengtoushan Kapitányság rendőrsége. A Tangyuan megyei fogdába vitték, ahol mérgező injekciókat kapott.
Ennek következtében Song asszony rendkívüli fájdalmakat élt át, a padlón hempergett. Nem tudott beszélni, és nem tudott uralkodni a testén. Idővel a jobb lába megfeketedett és elhalt.
Miután hazatért, Song asszony azt tapasztalta, hogy a szíve még mindig nagyon nyugtalan, a teste merev, a szemei kábák, és nem tudott beszélni. Ezenkívül a kezei és a lábai annyira feszültek és merevek voltak, hogy nem tudta őket hátrahajlítani. Végül a jobb lábát elvesztette, és véglegesen rokkanttá vált.
Minden injekció beadása után három napig aludt
2015. december 21-én egy chengdui gyakorlót, Ding Hui asszonyt letartóztatták és a Xindu kerületi fogdába küldték. A súlyos verés mellett megbilincselték, lábát egy ágyhoz láncolták, miközben mérgező injekciókat kapott. Minden egyes injekció miatt három napig aludt.
Ding asszonyt 2016 decemberében jogellenesen három évre ítélték a Chengdu Női Börtönben. Magánzárkában tartották, és teljesen lefogyott. Ennek ellenére a rabok továbbra is bántalmazták és zaklatták, és arra kényszerítették, hogy minden nap ismeretlen gyógyszereket vegyen be. Ennek következtében mentális zavarai lettek.
„Kérlek, ne használjátok ezt a drogot, hiszen ő még fiatal”
Yin Jinmei a Jiangxi tartománybeli Jiujiang város Lianhua körzetének lakója. 2009. március 24-én a Nanchang Női Kényszermunkatáborába küldték, ahol másfél évet kellett letöltenie. A fő elkövetők között voltak Tian Ruhong és többen mások a Lushan kerületi belbiztonsági hivatalból.
Miután nem volt hajlandó feladni a hitét, a munkatábor őrei gyakran titokban ismeretlen drogokat kevertek Yin ételébe. Egyszer a drog mennyisége meghaladta a „normális” mennyiséget, ezért Yin észrevette és a helyszínen kérdőre vonta az őröket. De az őrök nem voltak hajlandóak beismerni. Később még a kezét és a lábát is lefogták, és két alkalommal erőszakkal adtak be neki kábítószert. Az egyik őr megpróbálta megállítani őket, és azt mondta: „Kérlek, ne használjátok ezt a drogot, hiszen ő még fiatal.” De senki sem hallgatott rá.
Kényszerrel beadott injekció minden nap
Má Guizhen asszony a hatvanas éveiben járt, Shandong tartományban, Changyi városban él. 2005. január 17-én délután otthonában főzött, amikor Chen Xiaodong, a helyi 610-es iroda vezetője és a helyi rendőrőrs több tisztje betörtek hozzá, és letartóztatták. A Wangcun kényszermunkatáborba vitték. A következő három napban a munkatábor őrei többször is agymosás kezelésre kényszerítették. A negyedik napon erőszakkal ismeretlen drogot adtak neki, mivel még mindig kitartott a hite mellett. Néhány napnyi injekciózás után fokozatosan elvesztette az erejét, a teste egyre gyengébb lett, a kezei és a lábai érzékelését kezdte elveszíteni, alsó végtagjai megbénultak, és nem tudott magáról gondoskodni.
A helyiek egymás után tettek hasonló megjegyzéseket: „Má Guizhen-t munkatáborba küldték, és néhány nap alatt ilyen lett. Ez kegyetlen és embertelen. A kormány nem képes megbüntetni a rossz embereket, csak a jó embereket tudja üldözni!”
A 610-es iroda tisztviselői egyszer szemérmetlenül kijelentették: „Ha szükséges, gyógyszerekkel kell beavatkozni, orvosi módszereket és klinikai kísérleti irányelveket lehet alkalmazni a tudományos átnevelés céljának elérésére (vagyis arra kényszeríteni a gyakorlókat, hogy megtagadják hitüket).”
A Chongqing Sichuan Börtönkórház munkatársai szintén azt mondták: „Emberkísérleteket végzünk. És akkor mi van? Ezt a nemzeti politika engedélyezi, és ez egy felülről jövő utasítás.”
Visszaélések a pszichiátrián
Sok olyan eset van, amikor a Fálun Gong-gyakorlókat pszichiátriai bántalmazásnak vetik alá az elmegyógyintézetekben, időnként hosszabb ideig.
Válogatott esetek
Wang Dongmei tanárnő a Hebei tartománybeli Wuyi megyében tanított. 2001-ben egy agymosó központban tartották fogva, mielőtt átszállították a shijiazhuangi kényszermunkatábor ötödik brigádjába. Ott fizikailag és mentálisan is megkínozták. Az őrök kötéllel megkötözték, elektromos bottal sokkolták, megvonták tőle az alvást, és magánzárkában tartották.
Hogy rákényszerítsék, hogy megtagadja a Fálun Gongba vetett hitét, a munkatábor tisztviselői egy elmegyógyintézetbe küldték, ahol akarata ellenére ismeretlen gyógyszereket adtak be neki. Amikor Wang asszonyt végül egészségügyi okokból feltételes szabadlábra helyezték, transzban volt, demens állapotban volt és lassan mozgott. Emlékezetkiesésben szenvedett. 2004. március 12-én belezuhant egy tóba, és meghalt. A 30-as éveiben járt.
A 33 éves Lin Tiemei asszony Guangxi tartományban volt végzős hallgató. 2005. december 8-án a Guangxi Női Kényszermunkatábor és a Veterán Kórház (elmegyógyintézete) meggyilkolta. Körülbelül két héttel a halála előtt, november 25-én a családja elment az elmegyógyintézetbe, de a látogatásra vonatkozó kérésüket elutasították. Miután Lin asszony meghalt a kórházban, a kórház kiállított egy halotti bizonyítványt, amelyben azt állították, hogy „hirtelen halál” érte, a halál okának megjelölése nélkül. Lin asszony családja nem volt hajlandó aláírni a hamvasztás papírjait. Amikor egy riporter további részleteket kért, a kórházi hatóságok nem voltak hajlandóak válaszolni.
A 32 éves Su Gang úr számítógépes mérnök volt a Shandong tartománybeli Qilu petrolkémiai vállalatnál. 2000. május 23-án a helyi rendőrség és a munkáltatója a Weifang Changle Pszichiátriai Kórházba küldte, noha nem voltak mentális problémái. Az egészségügyi személyzet minden nap nagy mennyiségű gyógyszert adott be neki erőszakkal, ami károsította a központi idegrendszerét. Miután kilenc napig kábítószerezték az elmegyógyintézetben, Su urat átadták az apjának. Ekkor a szemei tompák és kifejezéstelenek voltak, a reakciói lassúak, a végtagjai merevek, az arca sápadt volt, és rendkívül legyengült. Nyolc nappal később, június 10-én szívelégtelenség következtében elhunyt.
A 38 éves Guo Min asszony a Hubei tartománybeli Xishui Adóhivatal Xima városi kirendeltségének alkalmazottja volt. 2000 márciusában Fálun Gong könyveket találtak nála a Hangzhou vasútállomáson, Zhejiang tartományban, és a Hangzhou-i rendőrség letartóztatta. Több mint 20 nappal később Tang Yuanhong, a Xishui Adóhivatal munkaügyi szakszervezetének elnöke eljött Hangzhou-ba, hogy Guo asszonyt visszavigye Hubei-ba. Tang közvetlenül a Huanggang városbeli Kangtai Pszichiátriai Kórházba küldte Guo asszonyt, ahol mentális betegként kezelték. Tang és nővére, Tang Yuanming (egy kormánytisztviselő) 2002-ben átszállították Guo asszonyt a Xishui Megyei Pszichiátriai Kórházba, ahol nyolc évig tartották fogva. Guo asszony olyan gyógyszereket kapott, amelyek károsították a központi idegrendszerét, ami miatt hat éven át amenorrhoeában (menstruáció hiánya) szenvedett, és a hasa annyira megduzzadt, hogy úgy nézett ki, mint egy terhes nő. Miután 10 évig tartották bent a két elmegyógyintézetben, Guo asszony 2011. augusztus 4-én meghalt.
2016. július elején a Hebei tartománybeli Qinhuangdao város Jianshe utcai rendőrőrsének négy rendőre rajtaütött Quan Wuzhou úr otthonán. Ezután a Qinhuangdao Elmegyógyintézetbe vitték, ahol mérgező gyógyszereket fecskendeztek be neki, és idegkárosító gyógyszerek szájon át történő bevételére kényszerítették, illetve minden nap elektromos botokkal sokkolták. Amikor a családja 10 nappal később meglátogatta, észrevették, hogy a memóriája romlott, és a szemei tompák voltak. Látva, hogy képtelen emlékezni az élete alapvető dolgaira, a családja sírva fakadt.
Zhu Weiying az Anhui tartománybeli Hefei városában található Meishan Hotel általános igazgatóhelyettese volt. Hite miatt a helyi rendőrség 1999 decemberében a Hefei Negyedik Kórházba (más néven Anhui Elmegyógyintézetbe) küldte, bár teljesen egészséges volt. A kórházban töltött több mint 60 napos fogva tartása alatt Zhu asszonyt arra kényszerítették, hogy nagy mennyiségű ismeretlen gyógyszert vegyen be. Ennek következtében remegett az ajka és nem tudott stabilan állni. Ezenkívül az egész teste feldagadt, az arca sápadt volt, a reakciói és a mozdulatai lassúak voltak. Amikor később megtagadta a gyógyszeres kezelést, az orvosok erőszakkal elektroakupunktúrát vagy gyógyszeres injekciókat adtak neki. Zhu asszony minden egyes injekció után elvesztette az eszméletét.
Shao Shixiang úr a 60-as éveiben járó szakember volt a Gansu tartománybeli Baiyin vállalat Baiyin Fluorid Sógyárából. Amikor 2012 február elején beszélt az embereknek a Fálun Gongról, letartóztatták és a Baiyin Company kórház pszichiátriai osztályára küldték, ahol nyolc injekciót kapott ismeretlen gyógyszerekkel. Amikor a hónap végén hazaküldték, eszméletlen volt, és képtelen volt mozogni. 2012. február 22-én kora reggel elhunyt.
A mentális bántalmazás ma is folytatódik
A Fálun Gong-gyakorlók elleni pszichiátriai visszaélések a mai napig folytatódnak.
Hu Hongmei asszonyt, egy 75 éves gyakorlót, aki az Anhui tartománybeli Jinzhai megyéből származik, 2022. február 25-én a Baiyun Pszichiátriai Kórházba küldték. Több mint nyolc hónapig tartották ott, és havonta egyszer vért vettek tőle. Amikor Hu asszony megtagadta a pszichiátriai gyógyszerek szedését, az ápolók a nyakánál fogva megragadták, miközben megpróbálták rákényszeríteni a gyógyszerek szedésére, és még egy kötéllel is megkötözték. Nyolc másik emberrel, köztük emberi jogi aktivistákkal osztozott egy szobán. A eljárás alapvetően egy börtönmodell volt, és nem kaptak elegendő ételt sem.
Öt Fálun Gong-gyakorlót tartóztattak le 2022. június 16-án Wuhan város Jiangxia kerületében, Hubei tartományban. Ők Chen Jun, Tian Huazhen, Li Chunlian, Qiu Yongzhi és Zhang Jiao'e voltak. Tian asszonyt, Qiu asszonyt és Zhang asszonyt, akik mindannyian idősebbek, egy fogvatartási központba küldték, míg Chen asszonyt és Li Chunlian asszonyt a Wuhan Wanji elmeklinikára. Amikor Li asszony családja október elején meglátogatta őt, azt tapasztalták, hogy le van soványodva, és képtelen felismerni őket. Szerettei határozottan követelték a szabadon bocsátását, de a kórház a rendőrséghez irányította őket, akik viszont visszaküldték őket a kórházba.
Zhang Caixia asszony egy Fálun Gong gyakorló Baoji város Wuxing falujában, Shaanxi tartományban. 2021. augusztus 26-án tartóztatták le, miközben a Weibin kórházban dolgozott. A rendőrség a Baoji Pszichiátriai Kórházba küldte, ahol felszólították, hogy írjon egy nyilatkozatot, amelyben lemond a Fálun Gongba vetett hitéről. Amikor a férje meglátogatta, őt is megfenyegették, hogy kényszerítse Zhang asszonyt, hogy írja meg ezeket a nyilatkozatokat, különben őt is letartóztatják.
Káros hatások
A Minghui 2001. június 8-i jelentése szerint több Fálun Gong-gyakorlót a Jiangsu tartománybeli Suining megyében egy pszichiátriai kórházban tartottak fogva több mint három hónapig. Ágyhoz kötözték őket, és akaratuk ellenére injekciókat és tablettákat adtak nekik. Azonnal elájultak. A kórházi dolgozók nem lazították meg a köteleket, amíg magukhoz nem tértek. A gyakorlók elmondása szerint, amikor a gyógyszerek hatása beindult, szívszaggató fájdalmat éreztek, a földön hemperegtek, sikoltoztak, és erősen a falba verték a fejüket.
Az egyik kórházi dolgozó azt mondta: „Nem fogsz meghalni ezektől a gyógyszerektől, de nagyon fájdalmas lesz. Ha megígéred, hogy nem gyakorolod a Fálun Gongot, abbahagyjuk a gyógyszerezést. Nem szabad, hogy elfuss a kórházból, mert ha nem csökkentjük lassan a gyógyszerek adagját, és megszöksz innen, akkor megőrülsz, és az emberek visszaküldenek majd ide. A gyógyszerreakció okozta fájdalom elképzelhetetlen, nagyon szörnyű, és a következmények leírhatatlanok.”
A gyakorlók közül néhányat később a Judong női kényszermunkatáborba szállítottak. Mivel a dózis túl magas volt, és a gyógyszereket nem állították le fokozatosan, az egyik gyakorló majdnem megőrült. Vadul futkározott, és még két ember sem tudta nyugton tartani. Az egész teste hevesen remegett, a feje lehorgadt, a szemei tompák voltak. Éjjel-nappal gyötrődött, és nem tudott elaludni, mert a fájdalom elviselhetetlen volt. Egy másik gyakorlónak mindenütt görcsei voltak, és összegömbölyödött. Nem tudott felállni és járni. Az éjszaka közepén gyomorégéstől szenvedett és vért hányt. Ezek a gyakorlók közel 50 napig küzdöttek a fájdalmakkal, mielőtt a hatások fokozatosan enyhülni kezdtek.
A Judong munkatábor egyszer az egyik gyakorlót a Zhenjiang Városi Kórházba küldte pszichiátriai törvényszéki vizsgálatra. „Az agyi idegei normálisak, és a súlyos rendellenesség valóban gyógyszerreakció az erős gyógyszeres kezelés után” - írta az értékelő jelentés.
A KKP folyamatos cenzúrája miatt a fentiek csak néhány esetet mutatnak be, és csak a jéghegy csúcsát jelentik azoknak a borzalmaknak, amelyeket nagy számban ártatlan gyakorlók szenvedtek el. Reméljük, hogy még több embernek lesz bátorsága ahhoz, hogy előlépjen, hogy leleplezze a KKP brutalitását, és segítsen véget vetni az embertelen üldözésnek Kínában.
***
A hu.Clearharmony.net oldalon közzétett minden cikk, grafika és tartalom szerzői jogvédelem alatt áll. A nem kereskedelmi célú sokszorosítás megengedett, de a cikk címének feltüntetése és az eredeti cikkre való hivatkozás szükséges.
Forrás: The Chinese Communist Party’s Psychiatric Abuse of and Human Experiments on Falun Gong Practitioners
* * *
tovább ...