(en.Minghui.org) Miután nyugdíjba mentem egy állami tulajdonú vállalattól, az anyavállalata újra felvett hat számjegyű éves fizetéssel. Sokan irigykedtek körülöttem. Az egyik felettesem azt mondta: "Egy nyugdíjas vezetőt alkalmaztak újra szakértőként - ilyen még soha nem történt a vállalatunknál azelőtt."
Tudom, hogy a jó szerencsém annak köszönhetem, hogy a Fálun Dáfá egy figyelmes és hozzáértő emberré tett, akit mások értékelnek és tisztelnek.
Egy tisztviselő, aki elutasítja a szürke jövedelmet
1998 elején kezdtem el gyakorolni a Fálun Dáfát. A Mester azt mondja: „A világegyetem alapvető tulajdonságai – Zhen, Shan, Ren – a legmagasabb fokú megtestesülései a Fo Fának.” (Zhuán Fálun, 1. előadás) Megdöbbentett ez a mondat. Mivel felismertem, hogy ez a kritériuma egy jó embernek, tudtam, hogy ezt követnem kell. Azóta az életemnek van egy célja.
Nyugdíjba vonulásom előtt a vállalatomnál a beszerzés könyveléséért voltam felelős, ez az egyik szürke jövedelemről ismert pozíció. Az elmúlt több mint 20 év során évente több milliárd jüannyi beszerzést kezeltem, de mindig megköveteltem magamtól, hogy az Őszinteség - Együttérzés - Tolerancia (Zhen-Shan-Ren) elveit kövessem. Vagyis igyekeztem tisztességes, igazságos és átlátható lenni, hogy megvédjem a cégem és a szállítóink érdekeit is.
Nem fogadtam el semmilyen kenőpénzt a szállító cégektől, és nem engedtem, hogy fizessék az étkezésemet vagy az utazásomat, akkor sem, amikor még kezdetben alacsony volt a fizetésem.
Az értékesítők úgy gondolták, hogy túl ostoba vagyok, és megpróbáltak rábeszélni, hogy éljek a szürke jövedelemszerzési lehetőségekkel. Egyikük azt mondta nekem: "Mindenki ezt csinálja. Ha abban a helyzetben vagy, hogy ezt megteheted, és nem teszed meg, akkor minden lehetőség elszáll, amikor már nem lesz meg ez a kiváltságod.” Egy másik arra panaszkodott, hogy engem nehezebb meghívni vacsorára, mint egy magas rangú tisztviselőt.
Nem hatott meg a szürke jövedelem elfogadására irányuló nyomásuk. Miután elmagyaráztam nekik, hogy miért csinálom így a dolgokat, mindannyian megértővé váltak és nagyon tisztelték a gyakorlókat.
"A Fálun Dáfá megoldotta a korrupció problémáját, amit sem a pénz sem a szabályok nem tudnak megoldani" - jegyezte meg az egyik szállító.
Az elmúlt több mint 20 év alatt számtalan ellenőrzést megéltem, és az auditoraink mindig elégedettek voltak. A szerződéseim és a számviteli nyilvántartásaim egyértelműek és egységesek voltak. Egyetlen szállító sem jelezte, hogy bármilyen ügyem lenne.
Egyszer egy nagyobb auditálás után összefutottam a cégem egyik vezetőjével a buszon. Azt mondta: "Sok középszintű vezetőt arra utasítottak, hogy az auditálás után adja vissza a szürke jövedelmét. Ön az egyetlen kivétel, aki nem jelentett le szürke jövedelmet!"
Egy másik munkatárs bejött az irodámba, és azt mondta: "A hited segített rajtad, különben nem ülhetnél itt [mivel sokakat megbüntettek kenőpénz vagy jutalék elfogadása miatt]."
Így egyre nagyobb bizalmat élveztem, és előléptettek.
Körülbelül tíz évvel ezelőtt az egyik felettesem elmondta, hogy a beszerzési könyvelésről szóló elemzésemet az anyavállalatunk által tartott konferencián körbe adogatták, amelyen az összes leányvállalat részt vett. Azt mondta, hogy megkérdezték tőle, miért mer engem, egy Fálun Dáfá-gyakorlót még mindig alkalmazni. Azt válaszolta: "Mindent elvégez, amit kérnek tőle, és jól megcsinálja. Ha több ilyen emberünk lenne, mint ő, a dolgok sokkal könnyebbek lennének."
Az évek során számos kereskedővel dolgoztam együtt. Kezdetben mindannyian azt mondták nekem, hogy tisztában vannak a [ki nem mondott] szabályokkal, és nem engedik, hogy a cégem vállalkozási szerződésének megkötésében nyújtott segítségem jutalom nélkül maradjon.
Mosolyogtam, és azt mondtam: "Ezeket a [ki nem mondott] szabályokat ne alkalmazd rám. Nem fogadok el dolgokat tőled, a hitem miatt. Ameddig a minőség és az ár jó, addig te kapod meg az üzletet."
Amikor csak lehetett, beszéltem nekik a Fálun Dáfáról, az üldözésről és a Kínai Kommunista Párt (KKP) rágalmazó propagandájáról. Szinte mindegyikük egyetértett és kilépett a KKP szervezeteiből. Néhányan megosztották az információt a családjukkal vagy a barátaikkal is. Néhányan azt mondták a rendőr barátaiknak, hogy ne vegyenek részt a Fálun Dáfá elnyomásában. Néhányan elkezdtek gyakorolni.
Az egyik szállító egy készpénzzel teli borítékkal jött az irodámba. Ragaszkodott hozzá, hogy készpénzzel köszönje meg, mert segítettem neki megtanulni, „hogyan kell becsületesen üzletelni", és mégis sok pénzt keresni. Azt mondta: "Minden más embernek megköszöntem, aki segített nekem az utam során. Ez neked szól, mivel te segítettél nekem a legtöbbet."
Elmagyaráztam neki, hogy mindig felajánlom a segítségemet, amikor csak tudom, a Fálun Dáfá tanításai miatt. Azonban soha nem fogadnék el ajándékokat másoktól. Végül visszatette a borítékot.
A kínai újév előtt egy nagy táskával tért vissza, és azt mondta: "Már nem vagyunk üzleti partnerek, így nincs többé összeférhetetlenség. Csak barátként akartam neked ajándékot adni. Nézd, ezt a csúcskategóriás órát Hongkongból hoztam neked, ezt a kozmetikumot pedig a feleségem vette neked... Kérlek, ezúttal ne mondj nemet."
Elmosolyodtam, és azt mondtam: „Megértem, és köszönöm. Azt is remélem, hogy segítesz nekem a Fálun Dáfá elveinek betartásában.”
Nagyon meghatódott. "Sok éve vagyok az üzleti életben, és még soha nem találkoztam olyan emberrel, mint te" - folytatta. "A cégednek egy áldás, hogy vagy nekik. A Fálun Dáfá gyakorlása biztosan nagyon jó dolog."
Mondtam neki, hogy minden gyakorló úgy kezeli ezeket a helyzeteket, mint én.
Akár korábban, akár azután, hogy vezető lettem, az elmúlt több mint 20 évben [amikor az volt a bevett gyakorlat, hogy az értékesítők megpróbálták a munkahelyükön kívül megvesztegetni az embereket] soha nem engedtem meg, hogy az értékesítők otthon meglátogassanak.
Egyszer a kínai újév közelében a cégünk egyik ügyfelének képviselője felhívott, hogy a lakóházam előtt áll.
„A főnököm megkért, hogy látogassam meg Önt és a családját” – mondta.
„Tudja, hogy soha nem fogadok el ajándékot. Hideg van odakint, kérem, menjen vissza, és holnap találkozhatunk az irodámban.
Könyörgött nekem: "Kérem, nyissa ki az ajtót, különben a főnököm rossz teljesítményértékelést ad nekem a munkahelyemen - azt mondta nekem, ha egy ilyen egyszerű dolgot sem tudok megcsinálni, akkor hogyan tudnám kezelni a bonyolult helyzeteket?"
Mondtam neki, hogy megértem a nehéz helyzetét, majd nyíltan és őszintén elmagyaráztam neki: "Minden eladót egyformán kezelek. Holnap felhívom a főnökét, és elmagyarázom neki, hogy ez nem az Ön hibája. Tehát minden rendben lesz, és kérem, ne aggódjon. Kérem, csak menjen haza, hiszen a családja már várja, hogy készüljenek az újévre."
A telefonon keresztül hallottam, hogy zokog.
„Rendben van, köszönöm” - mondta.
Tudtam, hogy nem könnyű az ügyfeleimnek, hiszen a nagy ünnepek előtt ajándékokkal kellett készülniük, hogy üzletet szerezzenek a cégünktől. Elmondtam nekik, hogy nem követem azt az íratlan szabályt, hogy azoknak adok üzletet, akik kenőpénzt küldenek. Biztosítottam őket arról, hogy minden egyes eladóval szemben tisztességesen és becsületesen fogok eljárni.
"Ha megértesz és támogatsz, akkor jobban tudunk együtt üzletelni. Igaz?" - kérdeztem gyakran. És egyetértettek.
A cégem egyik vezetője azt mondta nekem: "Mielőtt veled dolgoztam volna, úgy hallottam, hogy soha nem fogadtál el ajándékokat. Hogy őszinte legyek, kételkedtem ebben. Most már tudom, hogy igaz."
Elmondtam neki, hogy a Fálun Dáfá Őszinteség - Együttérzés - Tolerancia elvei összhangban állnak a hagyományos kínai kultúrával. Mivel a KKP az osztályharcot, a gyűlöletet és a hazugságot támogatja, a hagyományos értékeket, beleértve a Fálun Dáfát is célba veszi. Az igazgató megértette, és kilépett a KKP szervezeteiből. A szüleit is meggyőzte, hogy tegyék ugyanezt.
Egyszer bejött hozzám egy munkatárs egy másik osztályról, és megkérdezte: "Úgy hallottam, hogy nem fogad el kenőpénzt. A maga pozíciójával tudja, hogy minden évben elveszít egy lakást [amit az esetleges szürke jövedelmekből lehetne megvenni]?"
"Fálun Dáfá gyakorlóként, én csak egy jó ember akarok lenni. Ha a pénz nem jár nekem, nem fogadom el" - mondtam.
Az egyik értékesítő azt mondta, hogy még soha nem találkozott hozzám hasonló jó emberrel, mivel mindig anélkül segítettem másoknak, hogy viszonzást kértem volna.
"A KKP akkora gyűlöletpropagandát folytat a Fálun Dáfá ellen, de te olyan vagy, mint a forrásvíz - tiszta és érintetlen, kitisztítod az összes propagandát az elmémből" - tette hozzá.
Az üzleti együttműködés során sokat segítettem neki, és ő nagyon hálás volt. Azt mondta, hogy a cégének sok autója van, és bármikor használhatom őket, amikor csak szükségem van rájuk. De én ezt soha nem használtam ki. Később bemutatott az üzleti partnereinek. Fálun Dáfá anyagokat is vitt el és megosztotta azokat a barátaival.
Tekintettel lenni másokra
A Mester azt mondja:
„Gyakorló mivoltunk miatt hirtelen bukkannak majd fel a konfliktusok. Mit lehet tenni? Ha a mindennapi életben irgalmas és harmonikus marad a szíved, akkor jól fogod tudni kezelni a problémákat, mert ez egy elhárító zónát ad neked az összetűzésekhez. Mindig könyörületesnek és kedvesnek kell lenned másokhoz, és mindig másokra kell gondolnod, bármit teszel is. Ha problémák érnek, először mindig arra gondolj, hogy mások el tudják-e ezt viselni vagy sem, és hogy ez másokat megbánt-e. Ha így cselekszel, akkor nem fognak problémák érni. Ezért kell magasabb és magasabb mértéket magad elé állítani a gyakorlásnál.” (Zhuán Fálun, 4. előadás)
Hogy még jobban igazodjak az Őszinteség - Együttérzés - Tolerancia elveihez, gyakran memorizáltam ezt a bekezdést munkába menet. Ez segített abban, hogy valóban figyelmes legyek másokkal szemben. Ennek eredményeképpen mások gyakran kértek tőlem tanácsot bármilyen problémájuk is volt az életben. A kedvesség, a boldogság és az önzetlenség mágneseként tekintettek rám.
Mindenkit megbecsültem nyíltan és elnézően. Amikor problémák merültek fel, megpróbáltam megérteni a helyzetet az ő szemszögükből, miközben magamba néztem, hogy megtaláljam, hol tudnék javulni. Ezért amikor mások hibáztak a munkában, nem kritizáltam őket, és mosolyogva oldottam meg a problémát.
Egyik nap egy munkatársam megrémült, mert elvesztett egy általános forgalmi adó számlát. "Mit tegyek?" - majdnem sírva fakadt.
"Keressük meg. Ha végül nem találjuk, feladhatunk egy hirdetést az újságban, hogy érvénytelenítsük" – vigasztaltam.
De még mindig nagyon meg volt rémülve.
"Kérlek, ne aggódj túlságosan. Ha soha senki nem veszített volna el semmit, őseink nem találták volna ki ezt a szót, hogy ’elveszíteni’ " - tettem hozzá.
Ezután jobban érezte magát, és eltűnt a félelem az arcáról.
A Fálun Dáfá tanításaiból megtanultam, hogy a kedvességem, a hangszínem és a másokkal való törődésem pozitív módon megváltoztathatja az embereket. Az osztályom recepcióján volt egy hamutartó. Többször úgy találtam, hogy a hamutartó tele van, de senki sem ürítette ki. Kiürítettem és feltakarítottam a területet. Később már ez a probléma ritkán fordult elő.
Az általam vezetett osztály jól működött az irányításom alatt. Mindenki tisztában volt azzal, hogy mit kell tennie, és szívvel-lélekkel végezte a rábízott feladatokat, ahelyett, hogy csak úgy csinálta volna őket. Amikor ünnepnapok jöttek, túlóráztam, hogy a többiek kivehessék a szabadságukat. Gyakran mondták nekem: "Olyan szerencsések vagyunk, hogy te vagy a vezetőnk."
Az évek során több mint egy tucat feletessel dolgoztam együtt. Mindig tiszteltem őket, jól kommunikáltam velük, és jól intéztem a dolgokat. Igyekeztem csökkenteni a munkaterhelésüket, és ahol csak szükség volt rá, segítséget nyújtottam. A túlórázás mindennapos volt számomra, és soha nem kértem külön díjazást. A feletteseim és a beosztottaim mind bíztak bennem. "Amíg ő (én) irányít valamit, addig biztos vagyok benne, hogy a dolgok jól fognak menni" - mondta az egyik felettesem.
A teljesítményem kedvező elismerést kapott. Még a Fálun Dáfá kemény üldözése alatt is sokszor kaptam díjat, beleértve néhány tartományi szintű díjat is. A díjazottak kiválasztása a vállalat különböző szintjein végzett szavazásokon alapult. Azokat választották ki, akik a legtöbb szavazatot kapták egy adott díjkategóriában. Tehát a sok díj, amit kaptam, azt mutatta, hogy a cégemnél az emberek felismerték a Fálun Dáfá előnyeit a vállalkozások számára.
Egyszer a helyi rendőrség bevitt a kapitányságra a Fálun Dáfá gyakorlása miatt. Jó néhány felettesem és munkatársam önként ment a rendőrségre, hogy a szabadon bocsátásomat kérje. Mikor aznap este 11 órakor kiengedtek, láttam, hogy sokan közülük még mindig ott voltak.
"Az emberek nagyon szeretnek téged" - mondta nekem az egyik rendőr. "Nézd, mindegyikük a te cégedtől jött. A vállalatod még a városi tisztviselőket is felkereste, hogy kérjék a szabadon bocsátásodat. Mindenki azt mondta, hogy rendkívüli vagy."
A partnerektől a munkatársakig mind szívesen megosztották velem a történeteiket és a problémáikat. "Tudod, miért szeretünk veled beszélgetni?" - kérdezte egyikük. "Azért, mert tisztességes vagy, és nem szivárogtatsz ki önkényesen információkat másoknak. Manapság nehéz olyan embert találni, akiben az ember megbízhat, és egyesek még azt is alig várják, hogy másokat kigúnyoljanak a személyes problémáik miatt. De te nem ilyen vagy."
Az egyik munkatársnő, Fen házassága válságban volt. Megosztottam vele a Fálun Dáfá tanításokon alapuló gondolataimat, és munka után is beszélgettünk. Elmagyaráztam neki, hogy a viszonya kárt okozott neki és a családjának is.
Meghallgatta a szavaimat és Dáfá anyagokat is elfogadott. Együtt néztük meg a Mester videoelőadásait is. Megértette, hogy a férj és feleség közötti kapcsolat eleve elrendeltetett, és hogy a házasságon kívüli viszonyok nem jók. Beleegyezett, hogy nem találkozik többé a másik férfival. Amikor később meglátogattam, a férjével és a gyermekükkel együtt megegyeztek abban, hogy kilépnek a KKP szervezeteiből. Most boldogan élnek együtt.
Ahogy az emberek egyre jobban bíztak bennem, egyre többen jöttek hozzám, hogy megosszák velem életük kihívásait, mintha egy terapeuta lennék. Nem számított, hogy ünnepnapokon vagy késő este, bármikor segítettem, amikor csak szükség volt rá. Lehet, hogy sokat küszködtek, mielőtt hozzám fordultak, így nem akartam cserbenhagyni őket. Ezért megosztottam velük a Fálun Dáfá tanításokból származó megértéseimet.
Ying egy másik munkatársam volt. Amikor 17 évvel ezelőtt férjhez ment, az anyósa nem értett egyet a házassággal, ezért az évek során alig szóltak egymáshoz. Miután Ying beszélt velem, és elkezdett Dáfá könyveket olvasni, előjött nála, hogy gondoskodni akart a férje szüleiről. Az apósa nem tudott magáról gondoskodni, amikor kórházba került. Olyan figyelmesen törődött vele, hogy mások azt hitték, ő a saját lánya.
Miután a férje szülei elhunytak, a férje öccse egyedül magának akarta a szülei lakását. Ying habozás nélkül odaadta neki a lakást. Minden rokonukat és szomszédjukat lenyűgözte a változás, és tudták, hogy ez a Fálun Dáfának köszönhető.
Hua és a férje elváltak, és a nő boldogtalan volt. Sokszor beszélgettem vele, és elmondtam neki néhány, a házassággal kapcsolatos, a Fálun Dáfá tanításain alapuló megértésemet. Egy nap elmentem hozzá, és a fia nyitott ajtót. Nagyon örült, hogy látott engem.
"Anya!" - kiáltotta a fiú az édesanyjának, majd azt mondta: "Itt van a néni, van remény a családunknak!"
Nagyon meghatottak a fiú szavai. Éreztem, hogy bízik bennem, hogy segítek a szüleinek újra összejönni. Elmondtam az édesanyjának, hogy csak a Fálun Dáfá hozhat csodát és mentheti meg a családját. Ő elolvasta a Zhuan Fálun-t, a Fálun Dáfá fő tanításait, és azt mondta nekem: "Most már tudom, hogy hol hibáztam. És meg fogok változni."
Nem sokkal később a volt apósa agyvérzést kapott, és kórházba került. Minden nap elment a kórházba, hogy segítsen.
"Már nem vagy többé családtag. Miért vagy itt?" - mondta gúnyosan a volt férje.
De ő nem vitatkozott, csak csendben segített. A volt apósa akkoriban nem tudott jól beszélni, és ő volt az egyetlen, aki értette, amit mondott. Felolvasta neki a Zhuan Fálunt is. 40 nap elteltével az apósa visszanyerte az egészségét, és kiengedték a kórházból.
Egy nap telefonhívást kapott a volt férjétől. A férfi bocsánatot kért, és megkérdezte, hogy újra összeházasodhatnának-e. Hua ettől könnyekig meghatódott, és azonnal elmesélte nekem. Mindketten sírva fakadtunk. Szívünkből hálásak vagyunk a Mesternek és a Fálun Dáfának, hogy elhozták a csodát.
Volt egy munkatársam, akit a városon kívülre helyeztek, és problémája volt a felettesével. Még vonattal is visszajött a városba (ahol a cégünk székhelye volt), hogy panaszkodjon nekem a felettesére. Kiderült, hogy a felettese csökkentette a munkakörét, és egy új munkatárs vette át a munkaköri feladatainak egy részét. Ő ezt úgy értelmezte, hogy a felettese az új alkalmazottat részesíti előnyben, és nem bízik benne többé.
Azt mondtam neki: "Meg kellene köszönnöd a felettesednek!" Ő értetlenül állt ez előtt. Elmagyaráztam neki, hogy mivel azt mondta az embereknek, hogy a barátnője a városban él, úgy gondolom, hogy a felettese úgy alakította át a munkakörét, hogy havonta csak két hetet kelljen a városon kívül dolgoznia, így több időt tudott a barátnőjével tölteni. Mondtam neki, hogy a felettese elég jól alkalmazkodott a beosztottak egyedi személyes helyzetéhez.
Ekkor elmosolyodott, és bevallotta, hogy nem vette észre, hogy a felettese megértő volt vele. Felhagyott azzal a gondolattal, hogy tovább harcoljon a felettesével az új munkarend miatt.
Egyszer kaptam egy levelet valakitől, aki azt írta: "Bárcsak sokkal korábban megismertelek volna. Ha középiskolás koromban ismertem volna az Őszinteség - Együttérzés - Tolerancia elveit, nem vágtam volna vissza, amikor zaklattak, és nem sebesítettem volna meg egy osztálytársamat, aki emiatt fél szemére megvakult. Mélységesen megbántam azokat a hibákat, amelyeket fiatalkoromban elkövettem. Követni fogom az Őszinteség - Együttérzés - Tolerancia elveit, hogy életem hátralévő részében jó ember legyek."
Nagyon sok ilyen történet van már, nem lehet megszámolni. Sok más gyakorlónak is vannak hasonló tapasztalatai. A szívem mélyén tudom, hogy az Őszinteség - Együttérzés - Tolerancia elvei egy jobb társadalmat és egy fényesebb jövőt fognak teremteni.
***
A hu.Clearharmony.net oldalon közzétett minden cikk, grafika és tartalom szerzői jogvédelem alatt áll. A nem kereskedelmi célú sokszorosítás megengedett, de a cikk címének feltüntetése és az eredeti cikkre való hivatkozás szükséges.
Forrás: China Fahui | The Demeanor of a Falun Dafa Practitioner
* * *
tovább ...