A „láncra vert nő” és a párt emberiség elleni bűnei

(en.minghui.org) A közelmúltbeli téli olimpiai játékok során került napvilágra egy „láncra vert nő”, akit elraboltak és szexrabszolgaként bántalmaztak egy kelet-kínai faluban. Az esemény mindenki figyelmét felkeltette Kínában.


A nő által elszenvedett rendkívüli kegyetlenség ellenére ez nem egy elszigetelt eset, hanem inkább a jéghegy csúcsa. Kínában nők és gyermekek milliói estek már áldozatul az emberkereskedelemnek, a csoportos nemi erőszaknak, és szexrabszolgaként tartják őket fogva. Ezek a bűncselekmények ma is folytatódnak.


„Láncra vert nő”: Emberkereskedelem és szexrabszolgaság áldozata

A „megláncolt nőt” a Jiangsu tartománybeli Xuzhou városában, a Feng megyei Dongji település egyik falujában találták meg.


Először 1997-ben rabolták el, majd 1998-ban eladták egy Dong Zhimin nevű falubelinek. Dong és családja szexrabszolgaként tartotta a nőt. A család férfitagjai, köztük Dong Zhimin, az apja és a testvére többször megerőszakolták. A család láncra verve tartotta. Levágták a nyelvét, hogy ne tudjon sikoltozni, és kihúzták szinte az összes fogát, hogy ne tudja megharapni az elkövetőket, miközben azok megerőszakolták.


Az egész falu segített Dong családjának megfigyelni őt, hogy ne tudjon megszökni. Egyszer megpróbált elszökni, de megtalálták és visszavitték. Dong ekkor felajánlotta a nőt az egész falunak, és azt mondta, hogy boldogan fogadna örökbe olyan gyerekeket, akiket bárki nemz vele. Dongnak nyolc gyermeke van – azt nem tudni, hogy a nő szülte-e mindet, vagy hogy ki az apjuk.


Amikor az esetet leleplezték, a hatóságok a településtől a megyén át a városig, a tartományig és a pekingi központi kormányzatig mind megpróbálták eltussolni az ügyet.


Bezárták a nőt egy elmegyógyintézetbe, egy nap alatt falakat építettek a falu köré, hogy minden kívülállót megakadályozzanak a bejutásban, és zaklatták a kisvárosba érkező önkénteseket, akik segíteni próbáltak neki.


A hatóságok még hamis személyazonosságot is adtak a nőnek. Azt állították, hogy egy eltűnt személy, Xiao Huamei Yunnan tartományból.


A nyilvánosság viszont jelentős bizonyítékokkal állt elő, amelyek szerint a nő Li Ying volt Szecsuan tartományból.


A kormány azért tagadta, hogy ő Li Ying lenne, mert egyrészt Li Ying apja a hadseregben szolgált, és a hatóságok nem akarták, hogy a katonák úgy érezzék, hogy még a saját családjukat sem tudják megvédeni; másrészt Li Yinget akkor rabolták el, amikor még nem volt 13 éves. Ez azt jelentené, hogy a nemi erőszakot elkövetők egy kiskorú lányt erőszakoltak meg. Meg nem erősített hírek jelentek meg az interneten arról, hogy a Feng megyei tisztviselők ajándékba vették Li Yinget a xuzhoui polgármesternek, Yu Guangzhounak, hogy megfossza a szüzességétől.


Az emberkereskedelem és a szexrabszolga ügyek egész Kínában gyakoriak. Csak 2020-ban 1 millió kínai ember tűnt el. Ez a szám korábban még magasabb volt: 2016-ban 3,94 millió.


A helyi hatóságok tolerálják, sőt támogatják az emberkereskedelmet, ami különösen súlyos volt Xuzhouban, ahol a „megláncolt nőt” megtalálták.


A kormány és a rendőrség segít abban, hogy hamis tartózkodási kártyákat adjanak ki ezeknek a nőknek. Házassági és születési anyakönyvi kivonatokat is hamisítanak. Amikor az elrabolt nők a bírósághoz fordultak, hogy „válást” kérjenek, a bírák ehelyett azt követelik, hogy menjenek vissza, hogy a hamis férjükkel – az erőszaktevővel – éljenek.


A párt a sötét oldal felé fordítja a kínai népet

Mióta a KKP 73 évvel ezelőtt átvette a hatalmat, szisztematikusan rombolta szét a kínai nép erkölcsi értékeit. Miután hatalomra került, betiltotta a vallást, és elítélte a hagyományos kínai kultúrát. A Párt számtalan kulturális helyszínt és emléket pusztított el. Kimosta az emberek agyát a kommunista ateista elmélettel, és megtanította őket arra, hogy a Párt az egyetlen megmentőjük.


Amikor Kína az 1980-as években megnyílt a Nyugat felé, a KKP megváltoztatta a narratíváját, és elkezdte népszerűsíteni az anyagiasságot és a „mindent a pénz után” eszmét.


Az emberek, miután elvesztették az erkölcsi normáikat, elkezdtek mások kárára jót tenni maguknak.


Tíz évvel azután, hogy a KKP elkövette a Tienanmen téri vérontást, eltiporva a fiatal diákok demokráciára való törekvését, 1999 júliusában a teljes államapparátust a Fálun Gong – egy buddhista iskola, amely az Őszinteség, Együttérzés, Tolerancia elveit követő elme- és testgyakorlás – ellen fordította, mivel az hatalmas népszerűségnek örvendett, és felélesztette a hagyományos értékeket, amelyeket a KKP mindig is igyekezett felszámolni.


Az üldözést elindító Csiang Cö-min (Jiang Zemin), a KKP akkori vezetője, aki megfogadta, hogy három hónapon belül kiirtja Kínából a Fálun Gongot, parancsot adott arra, hogy „tegyétek tönkre a hírnevüket, juttassátok csődbe őket anyagilag, és semmisítsétek meg őket fizikailag”.


A Párt pénzügyi jutalmat ajánlott fel azoknak, akiknek sikerült rávenniük a Fálun Gong-gyakorlókat, hogy adják fel a hitüket. Ez arra ösztönözte a hatóságokat, hogy kínozzák és bántalmazzák a gyakorlókat.


Ennek eredményeképpen a KKP minden bűnüldöző és igazságügyi szervet a Fálun Gong ellen fordított, és jelentős mértékben segített az üldözés végrehajtásában.


Az egész Kínára kiterjedő tovagyűrűző hatások következtek.


A hatóságok lehetővé tették a szervezett bűnszövetkezetek növekedését és terjedését (beleértve az emberkereskedőket is). A rendőrséget és a bírákat meg lehetett vesztegetni, hogy a Párt akaratát teljesítsék, ami széles körű visszaélésekhez vezetett.


Az orvosokat gyilkosokká változtatták, akik megölik a gyakorlókat a szerveikért, hogy ezzel táplálják a jövedelmező nemzetközi szervátültetési iparágat.


A Fálun Gong-gyakorlók tömeges letartóztatásával együtt Kínában rohamosan nőtt az emberkereskedelem, az emberek házainak erőszakos lerombolása, az emberi jogi jogvédők illegális letartóztatása, később pedig az ujgurok üldözése Hszincsiangban (Xinjiangban).


Habár az ország minden sarkában ilyen tömeges bűncselekmények történtek, a legtöbb kínai ember, miután évtizedeken át politikai küzdelmeket élt meg és anyagi élvezeteknek hódolt, hallgatott és közömbös maradt. Amíg senki sem üldözi őket, és ők maguk jól élnek, addig szemet hunynak afölött, hogy másokat hogyan bántalmaznak.


Szexuális bűncselekmények a Fálun Gong-gyakorlók ellen

A Párt az államapparátus segítségével szexuális bűncselekményeket követett el a politikai másként gondolkodók ellen, különösen a Fálun Gong-gyakorlók ellen.


A KKP szisztematikus kínzásokat alkalmaz a Fálun Gong-gyakorlókkal szemben, és megpróbálja rákényszeríteni őket, hogy adják fel a hitüket. A nemi erőszakot és a szexuális kínzásokat eszközként használják a gyakorlók megalázására és bántalmazására, hogy megpróbálják megtörni az akaratukat. A Minghui.org weboldal számos esetről számolt be az évek során.


A női Fálun Gong-gyakorlók elleni szexuális bántalmazások közé tartoznak: nemi erőszak, csoportos nemi erőszak, hüvelybe való behatolás elektromos bottal, hüvely dörzsölése fogkefével, hüvely kivájása, hüvely kampózása, mellbimbó áramütés, mellkiszúrás, mellcsípés, cigarettaégetés a női gyakorlók szeméremtestén, a végbélnyílás és a test alsó részének a rúgása, kényszerabortusz, kiskorú lányok szexuális bántalmazása stb.


Az alábbiakban néhány esetet említünk:

2001-ben a Heilongjiang tartománybeli Wanjia kényszermunkatábor őrei gyógyszert adtak be Tang Guanghui asszonynak, hogy elaltassák és eszméletlenné tegyék. Ezután csoportosan megerőszakolták. Napokon keresztül többször is megerőszakolták, amíg a nő megőrült.


2001-ben a Shandong tartománybeli Shouguang fogolytáborban a rendőrök meztelenre vetkőztették Li Yinping asszonyt, és többször elektromos botokkal sokkolták a hüvelyét és a melleit. Csoportosan meg is erőszakolták. Őt és több gyakorlót röviddel ezután halálra kínoztak.


2001-ben a Hunan tartománybeli Changsha fogvatartási központ két őre megerőszakolta az akkor 77 éves Zou Jin asszonyt. Elektromos botot is dugtak a hüvelyébe, hogy sokkolják.


A Shanxi tartománybeli Changzhi városában a rendőrök sok Fálun Gong-gyakorlót a Changzhi elmegyógyintézetbe vittek, hogy megkínozzák őket. Egy 19 éves Xiao Yi nevű lányt három éjszaka alatt 14 alkalommal csoportosan megerőszakoltak. A rendőrök cigarettával égették meg a melleit és az intim testrészét is. Ezután ágyban feküdt, és egy hónapig nem tudott mozogni.


2000-ben a pekingi Qiliqu fogvatartási központban az őrök meztelenre vetkőztették a női Fálun Gong-gyakorlókat, és a férfiak cellájába zárták őket, hogy csoportosan megerőszakolják őket. Az őrök arra kényszerítették a férfi Fálun Gong-gyakorlókat, hogy végignézzék.


A Heilongjiang tartománybeli Masanjia kényszermunkatáborban 2000 októberében az őrök 18 női gyakorlót vetkőztettek meztelenre, és csoportos nemi erőszak céljából a férfi rabok celláiba tuszkolták őket. A rendőrök videóra vették a meztelen gyakorlókat, hogy megalázzák őket, vagy arra kényszerítették őket, hogy a hóban álljanak. Az őrök 2001 áprilisában további kilenc női gyakorlót, köztük egy szűz nőt, férfi cellákba zártak.


A KKP szexuális bűncselekményei nem csak a nőket veszik célba. A férfi gyakorlókat is bántalmazzák szexuálisan, beleértve az intim testrészükön végzett áramütéseket és a nemi erőszakot.


2001-ben a Hebei tartománybeli Tangshan városban a rendőrök elektromos botokkal sokkolták egy gyakorló péniszét, és egy női gyakorlót arra kényszerítettek, hogy nézze végig.


A Jilin tartománybeli Baishan város Fusong fogvatartási központjában az őrök varrótűkkel szurkálták a Fálun Gong-gyakorlók péniszét.


A Heilongjiang tartománybeli Suihua kényszermunkatáborban a rendőrök mézet kentek a gyakorlók péniszére, hogy vonzzák a harapós hangyákat.


2011-ben a Hebei tartománybeli Handan kényszermunkatábor egyik rabja az őrök támogatásával orálisan és análisan megerőszakolta Wang Gang férfi gyakorlót.


A szexuális bántalmazás csak a kínzás egyik fajtája, amelyet a KKP alkalmaz a Fálun Gong-gyakorlókkal szemben.


Sok más módon is kínozza a gyakorlókat, beleértve a verést, az eszméletvesztő gyógyszerek befecskendezését vagy erőszakos szedését, az alvás megvonását, a mosdóba járás megtiltását, valamint az erőszakos szervrablást.


Ez azonban még mindig csak a jéghegy csúcsa az összes megtörtént atrocitások közül.


Valójában nem sokkal azután, hogy a „megláncolt nő” története napvilágra került, beszámolók kezdtek el keringeni az interneten egy olyan nőről, akit hat évig meztelenül tartottak egy barlangban, és egy másik nőről, akit egy földalatti fémketrecben tartottak.


A „megláncolt nő” története a múltban feltárt számos más emberi jogi jogsértéssel kapcsolatos hallgatástól eltérően óriási figyelmet keltett a kínai közvéleményben, annak ellenére, hogy a kormány hatalmas erőfeszítéseket tett annak eltussolására.


Még számos híresség és a KKP korábbi vezetőinek a gyermekei is, akik hasznot húztak a KKP uralmából, előléptek, hogy szót emeljenek az áldozatért. Talán a bűncselekmény annyira barbár volt, hogy akinek még maradt lelkiismerete, az nem volt képes szemet hunyni felette.


Szerencsére ennek az incidensnek köszönhetően sok kínai ember szívében ébredt fel a mélyen eltemetett együttérzés és kedvesség.


Ez a cikk a szerző személyes nézeteit és felismeréseit mutatja be.

***


A hu.Clearharmony.net oldalon közzétett minden cikk, grafika és tartalom szerzői jogvédelem alatt áll. A nem kereskedelmi célú sokszorosítás megengedett, de a cikk címének feltüntetése és az eredeti cikkre való hivatkozás szükséges.


Forrás: The “Woman in Chains” and the Party's Crimes Against Humanity