A Fálun Dáfá üldözésével a Kínai Kommunista Párt megszegi a hatályos kínai törvényeket

(de.minghui.org) 1999 júliusa óta a Kínai Kommunista Párt (KKP) üldözi a Fálun Dáfát (más néven Fálun Gongot) – egy ősi meditációs gyakorlatot, amely az Őszinteség, Jószívűség és Türelem három elvén alapul. A Minghui.org weboldal kutatásai alapján 2021-re vonatkozóan, az ellenőrizhető esetek alapján a következőket sikerült dokumentálni: 132 haláleset, 5 886 bebörtönzés és legalább 10 527 hatósági zaklatás.


Tekintettel azonban a kínai cenzúrára, ez csak egy kis szelete a valóságnak. Az üldözés valódi mértéke és hevessége valószínűleg messze túlmutat ezen. Az internálás, kínzás és kényszermunka mellett a KKP szervrablást folytat egészséges emberektől, és haszonszerzés céljából megöli őket, aminél az áldozatok többsége Fálun Dáfá-gyakorló. E szörnyű gyalázat halálos áldozatainak száma egyelőre ismeretlen, de úgy vélik, hogy a szervrablás már több tízezer vagy még több emberéletet követelt, és ennek a mai napig nem látszik a vége.


Ebben a cikkben azt elemezzük, hogy a KKP hogyan él vissza az igazságszolgáltatással Kínában, hogy országos üldözési politikáját a hierarchia minden szintjén végrehajtsa.


A kínai kommunista párt üldözési gépezete

A KKP által felállított üldözési gépezet lényegében három részből áll: a Politikai és Jogi Bizottságból, a 610-es irodából, valamint a rendőrségből és az igazságszolgáltatásból. A Politikai és Jogi Bizottság a parancsnoki központ szerepét tölti be, ahol meghatározzák az eljárási módokat. A 610-es iroda vezetőivel együtt meghatározza az üldözési politikát és felügyeli az elnyomást.


A 610-es irodát 1999. június 10-én hozták létre egyetlen céllal: a Fálun Dáfá üldözésének a végrehajtása. Ez az állami szerv a jogrendszeren kívül működik, mivel felhatalmazást kapott arra, hogy felülbírálja a kínai alkotmányt és az alkalmazandó jogot. Megtervezi, irányítja és végrehajtja az országos üldözést.


A konkrét elnyomásra a teljes rendőrségi és igazságszolgáltatási rendszert – azaz a közbiztonsági hatóságokat (rendőrhatóságokat), a bűnüldöző szerveket (ügyészségeket), a bíróságokat, valamint az igazságügyi hatóságokat – és más állami szerveket használnak fel. Ezek közé tartozik a KKP propagandaosztálya, az állambiztonság, a Külügyminisztérium, a hadsereg, a Népi Fegyveres Rendőrség és így tovább.


Mindezen hivatalok közül az Állambiztonsági Hivatal végzi a legtöbb letartóztatást, visszaélést és megfigyelést a Fálun Dáfá-gyakorlókat illetően. Az Állambiztonsági Hivatal az „Első Iroda” – a belföldi felügyelet – a Közbiztonsági Minisztériumban, és a Közbiztonság minden helyi kirendeltségének van ilyen belföldi felügyeleti részlege.


Egy időben az Állambiztonsági Hivatalt „politikai biztonsági irodának” hívták, és fő célja az „ellenforradalmárok” elnyomása volt. Célpontjai voltak továbbá politikai másként gondolkodók, emberi jogi aktivisták, hívők, a KKP által illegálisnak nyilvánított szervezetek, illetve a kormányzati hatóságok igazságtalan bánásmódja ellen petíciót benyújtó személyek.


Amióta a KKP elkezdte üldözni a Fálun Dáfát, a gyakorlók az állambiztonsági szerv fő célpontjává váltak. Ez a hivatal megfigyeli, kikémleli és letartóztatja a gyakorlókat, valamint felülvizsgálja a többi kormányzati hivatal által alkalmazott eljárásokat, melyeket a Fálun Dáfá ellen vetnek be. Például Jincheng város (Shanxi tartomány) Közbiztonságának az állambiztonsági brigádja az alapszabályában kimondja, hogy felelős „a Fálun Gong-szervezetek és más, a társadalomra veszélyes qigong-szervezetek elleni intézkedések elrendeléséért és összehangolásáért; a különleges esetek kivizsgálásának a megszervezéséért, különös tekintettel a Fálun Gong földalatti parancsnoki struktúráinak a feltárására; valamint úgyszintén felelős a titkosszolgálatok kiépítéséért a Fálun Gong elleni harcban és a hírszerzés javításáért”.


Mindez világosan megmutatja, hogy a KKP törvénytelenül hozta létre és bízta meg mind a 610-es irodát, mind az Állambiztonsági Hivatalt a Fálun Dáfá gyakorlók és mások elnyomására.


A rendőrség és az igazságszolgáltatás felügyelete, valamint számos más állami hivatal feletti közvetett hatalma révén a Politikai és Jogi Bizottság képes volt több mint tízmillió állami alkalmazottat és egy hozzá rendelt hatalmas költségvetést irányítani. Végül azonban ez problémákat okozott a KKP és a saját belső szervezete számára, mivel a Politikai és Jogi Bizottság egyre tovább tudta növelni a hatalmát, és a korábbi főnöke, Zhou Yongkang vezetésével a KKP-n belül önálló, második hatalmi központtá nőtte ki magát.


Az üldözésnek kezdettől fogva nem volt jogalapja

Jiang Zemin – a KKP akkori vezetője – 1999-ben elrendelte a Fálun Dáfá üldözését. Abban az időben körülbelül 100 millió ember gyakorolta ezt a qigong irányzatot. A Fálun Dáfá népszerűsége miatt Jiang az irigységtől és attól való félelmétől vezérelve, hogy az emberek jobban vonzódnak a Fálun Dáfához, mint a KKP-hoz, mozgósította a teljes párt- és államapparátust, és 1999 júliusában elindította az üldözést.


De a KKP-nak már kezdetben sem volt jogi indoklása az eljárására. 1999 októberében, egy franciaországi látogatás során Jiang interjút adott a Le Figaro című francia újságnak, amelyben a Fálun Gongot szektaként sértegette, anélkül, hogy ezt tényszerűen meg tudta volna indokolni. Másnap a People's Daily – a KKP propagandaszócsöve – idézte Jiangot, és „szektának nyilvánította” a Fálun Gongot. Közvetlenül ezután a KKP valamennyi hatósága ezt a narratívát erőltette rá egész Kínára. De az nincs úgy, hogy az egész államapparátusnak egyet kell értenie ezzel, csak azért, mert a KKP vezetője ezt mondta, vagy a People's Daily az egyik kommentárjában ezt írta. Sem az egyik, sem a másik nem rendelkezik törvényes státusszal ilyen kérdések megítélésére.


Kínában nincs jogalapja annak, hogy valami illegális legyen, pusztán azért, mert a KKP egyik vezető kádere azt mondja, hogy illegális. Az 1999-es helyzetnek semmi köze nem volt a jogállamisághoz, hanem a KKP totalitárius hatalomgyakorlásának megnyilvánulása volt. Valójában nincs olyan törvény Kínában, amely betiltotta volna a Fálun Dáfát – egyetlenegy sem. Jogi szempontból a Fálun Dáfá gyakorlása teljesen legális Kínában.


Maffiára jellemző politika

Jiang személyesen adta ki a parancsot az üldözésre: „Mocskoljátok be a hírnevüket, tegyétek tönkre őket anyagilag, semmisítsétek meg őket fizikailag!” Azt is mondta, hogy a Fálun Gong-gyakorlók agyonverése nem jelent semmit; hogy a halálukat öngyilkosságnak kell tekinteni, és a következőképpen eljárni: „Hamvasszátok el a holttesteket a személyazonosságuk vagy a halál okának megállapítása nélkül.”


Jiang mindezeket a parancsokat a törvények megkerülésével adta ki. Nemcsak az alapvető emberi jogokat és az emberi erkölcsöket sértette meg, hanem teljesen szembe ment a Kínában uralkodó jogrenddel is. Sajnálatos módon a KKP működésének megszokott módja az, hogy Jiang parancsait tekinti a legfőbb elvnek, és figyelmen kívül hagyja a hatályos törvényeket.


Később megkezdődött az élő Fálun Dáfá-gyakorlók szerveinek a rendszeres, tömeges és erőszakos eltávolítása profitszerzés céljából. A szervrablás túlnyomórészt a katonai kórházakban és a Népi Fegyveres Rendőrség kórházaiban történik. A londoni székhelyű Kína Törvényszék 2019-ben arra a következtetésre jutott, hogy a KKP bűnös a Fálun Dáfá-gyakorlók szerveinek az erőszakos eltávolításában. Mind az Egyesült Államok Kongresszusa, mind az Európai Parlament állásfoglalásban ítélte el a KKP e szörnyű bűncselekményét.


Jogrendet sértő bírósági perek

A KKP állandó állításaival ellentétben, miszerint a „törvény és jog” szerint cselekszik, a Fálun Dáfá elleni üldözés során a bírósági perek megsértik a jog minden alapelvét.


I. Átnevelés munkával

2013-ig a munka általi átnevelés volt a fő módszer, amellyel a KKP a Fálun Dáfá-gyakorlókat üldözte. A rendőrség közvetlen felhatalmazást kapott arra, hogy bírósági per nélkül, tehát tárgyalás nélkül, bírósági ítélet és fellebbezési lehetőség nélkül küldjön munkatáborba embereket.


A táborokban az őrök minden elképzelhető módszerrel kínozták a gyakorlókat. A cél az volt, hogy „átneveljék” őket, azaz rávegyék őket, hogy feladják a hitüket. Cserébe a KKP az „átnevelési aránytól” függően magas prémiumokat adott a csatlósainak, ami ahhoz vezetett, hogy sok gyakorlót halálra kínoztak, vagy, hogy súlyos fogyatékosságot szenvedtek el.


A KKP hazai és külföldi nyomás hatására 2013 végén kénytelen volt eltörölni a munka általi átnevelés rendszerét. De ez nem jelentette azt, hogy a Fálun Dáfá-gyakorlók üldözése megszűnt. A KKP egyszerűen áttért arra, hogy az igazságszolgáltatást használja fel a Fálun Dáfá-gyakorlók megvádolására és elítélésére, a „jogállamiságra” hivatkozva. A börtönökben ugyanazokat a kínzási módszereket alkalmazták, mint korábban a munkatáborokban.


II. A bírósági perek jogalapjának a hiánya

A kínai törvények között egyetlen olyan paragrafus sincs, amely a Fálun Gongot szektaként határozná meg, vagy kimondaná, hogy a Fálun Gong gyakorlása bűncselekmény. A kínai büntetőjog alapelve, hogy „nincs elítélés kifejezett törvényi rendelkezés nélkül”. Következésképpen a Fálun Dáfá-gyakorlók elleni letartóztatások, perek és ítéletek mind illegálisak.


A IX. Nemzeti Népi Kongresszus Állandó Bizottsága 1999. október 30-án fogadta ezt el: „Határozat a szektaszervezetek betiltásáról, valamint a szektatevékenységek megelőzéséről és büntetéséről”. Lényeges, hogy nem említi a Fálun Gongot, mint betiltandó szektaszervezetet.


A Legfőbb Ügyészség és a Legfelsőbb Népbíróság közzétette a Nemzeti Népi Kongresszus Állandó Bizottsága határozatának a jogi értelmezését. Ez az értelmezés a Fálun Gongot szektának nevezte, és kijelentette, hogy a határozat „érvelési és jogi fegyvert” szolgáltat a Fálun Gong elleni jelenlegi küzdelemben. Ez az értelmezés azonban nagyon kétséges, mivel a Fálun Dáfát még csak nem is említi a tényleges határozat.


Számos bírósági ítéletben a Legfőbb Ügyészség és a Legfelsőbb Népbíróság jogértelmezésére hivatkoznak a bűnösséget kimondó ítélet alapjaként, és azt használják a büntetés kiszabásakor. A kínai alkotmány szerint azonban a törvények értelmezése az Állandó Bizottság hatáskörébe tartozik, nem pedig a Legfőbb Ügyészség vagy a Legfelsőbb Népbíróság hatáskörébe, amelyek nem a törvényhozás szervei. Az ő értelmezésük tehát nem szolgálhat jogalapként.


Egy másik jogalap, amelyre a KKP által vezetett igazságszolgáltatás gyakran támaszkodik a Fálun Dáfá-gyakorlók elítélése során, a Büntető Törvénykönyv 300. cikkelye. Ez kimondja, hogy büntetőeljárás indul, ha valaki szektát használ vagy szervez a törvények végrehajtásának aláásása céljából.


A büntetőjog elmélete szerint egy cselekmény akkor tekinthető bűncselekménynek, ha legalább három jellemzőnek megfelel: mens rea (bűnösség vádja, szubjektív tény), actus reus (bűnös cselekmény, objektív tény) és az egyidejűség (a mens rea és az actus reus egyidejűsége). Azonban, amikor a 300. cikkelyét a Fálun Dáfá-gyakorlók konkrét eseteire alkalmazzák, mindhárom jellemző hiányzik.


Mens Rea: Melyik törvény végrehajtását akarták aláásni a gyakorlók?

Actus Reus: Melyik törvényt ásták alá ténylegesen a gyakorlók?

Egybeesés: Mivel a gyakorlóknak sem egy törvény kijátszása nem állt szándékukban, sem egy törvényt nem játszottak ki ténylegesen, a mens rea és az actus reus egybeesése sem áll fenn.


Következésképpen a Fálun Dáfá-gyakorlók egyáltalán nem sértették meg a Büntető Törvénykönyv 300. cikkelyét.


Az igazságszolgáltatás egyes tisztviselői nyíltan bevallották, hogy ezekben az ügyekben politikai utasításokat követnek, és nem a törvényt. Például Xichang város (Szecsuan tartomány) Politikai és Jogi Bizottságának a helyettes titkára, Liu egyenesen a szemükbe mondta a gyakorlók védőügyvédjeinek: „Ne jöjjenek nekem a törvényekkel, itt nem beszélünk törvényekről!” Feng Xiaolin, Qian’an város (Hebei tartomány) bíróságának bírája elismerte, amikor a gyakorlók családtagjai megkérdezték, hogy amikor Fálun Gongról van szó, a perek nem igazodnak a törvényhez. A 610-es iroda igazgatója Nong’an megyében (Jilin tartomány) azt mondta: „Itt a miénk az utolsó szó. Politikáról beszélünk, és egészen biztosan nem törvényekről. Perelhettek ellene, amennyit csak akartok.”


Néhány bíró „belső dokumentumokra” hivatkozott, amikor a Fálun Dáfá-gyakorlókat kriminalizálta és elítélte, mivel nem tudták jogilag igazolni a jogtalan ítéleteket. A „belső dokumentumokat” természetesen nem hozták nyilvánosságra. Tehát ha a bíróságoknak a KKP utasításait vagy titkos „belső dokumentumokat” kell követniük a Fálun Dáfá-gyakorlók elleni perekben a törvények helyett, akkor ez nem minősül nyilvánvaló politikai üldözésnek?


III. A Politikai és Jogi Bizottság és a 610-es iroda a perek és ítéletek mögött álló igazi manipulátorok

Kínában a bíróságok nem élveznek bírói függetlenséget. Teljesen a Politikai és Jogi Bizottság és a 610-es iroda ellenőrzése alatt állnak, amelyek a háttérben működnek. A Fálun Gong-gyakorlók elleni nagyszámú perben az ítéletet a hátsó szobában határozzák meg, még mielőtt a bírósági tárgyalásra sor kerülne. Ezután puszta kirakatperek maradnak, amelyekben a bírónak a Politikai és Jogi Bizottság és a 610-es iroda által meghatározott ítéletet kell kihirdetnie.


Úgy tűnik továbbá, hogy a Politikai és Jogi Bizottság és a 610-es iroda „belső irányelveket” határozott meg a tárgyalásokra vonatkozóan, amelyek az ítélethozatal során kerülnek figyelembe vételre. Egyszer egy bíró úgy nyilatkozott, hogy azokat a gyakorlókat, akik a tárgyalás alatt hangosan kiabálják, hogy „a Fálun Dáfá jó”, hét év börtönre ítélik. Papíron sem a Politikai és Jogi Bizottság, sem a 610-es iroda nem rendelkezik hatáskörrel a bíróságok felett. Ha a bíróságok a Fálun Dáfá-gyakorlók elítélésében követik az utasításaikat és a belső előírásaikat, az nagyon világosan mutatja, hogy a KKP akarata a törvény felett áll.


Vannak más jogellenes gyakorlatok is: a rendőrök hamis vallomásokat tesznek, vagy hamisított bizonyítékokat mutatnak be; a bíróságok nyomást gyakorolnak a védőügyvédekre, hogy ne vallják ártatlannak a védencüket; a gyakorlókat arra kényszerítik, hogy bocsássák el az ügyvédjeiket; és a gyakorlókat védő ügyvédeket a rendőrség letartóztatja.


Összefoglaló

A KKP üldözési gépezete fékezhetetlenül működik tovább. A KKP számtalan önkényes büntetőeljárást erőszakolt ki, és számtalan Fálun Dáfá-gyakorlót üldözött. Ebből az egész világ láthatja ennek a pártnak a valódi természetét: saját akaratát a törvények fölé helyezi. A kínai igazságszolgáltatás a KKP uralma alatt áll, és nem követi a jogállamiságot. Távol áll minden jogállamiságtól.


A KKP – abszolút hatalmi igénye alapján – az üldözési gépezetét az ujgurok, a hongkongiak, a más vallások hívei és mindazok elnyomására is használja, akik aggódnak az emberi jogok miatt. Végső soron Kínában egy ember sem mentes ettől.


Az egyetlen módja annak, hogy véget vessünk a KKP hatalommal való visszaélésének a kínai nép ellen, és véget vessünk a katasztrófáknak, amelyeket a KKP okoz a kínai népnek, az az, ha véget vetünk a KKP-nak. Csak akkor tudja az új Kína valóban tiszteletben tartani a jogot és helyreállítani az igazságosságot a Fálun Dáfá-gyakorlók és minden kínai ember számára.

***


A hu.Clearharmony.net oldalon közzétett minden cikk, grafika és tartalom szerzői jogvédelem alatt áll. A nem kereskedelmi célú sokszorosítás megengedett, de a cikk címének feltüntetése és az eredeti cikkre való hivatkozás szükséges.


Angol változat: The Chinese Communist Party’s Persecution of Falun Gong Is Illegal

Forrás: Mit der Verfolgung von Falun Dafa bricht die KP Chinas geltendes chinesisches Recht