Ma Xiaoqin, Liu Kai és a három gyermekük Indonéziában (Ma Xiaoqin engedélyével)
„Az ikreim 2007-ben, Hongkongban születtek, így állandó tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Ki tételezné fel, hogy már évek óta nem kaptak normális beiskolázást?” – Ma Xiaoqin, egy háromgyermekes anya tette fel ezt a kérdést 2019-ben. A legidősebb fia, aki már 18 éves, 12 éves kora óta nem járt semmilyen iskolában.
„Hong Kong megmentett az abortusztól”
2006-ban a 39 éves Ma Xiaoqin, aki Kínában, Shenzhen városban élt, és már volt egy ötéves fia, észrevette, hogy állapotos. Mivel Kínában még mindig az „egy család, egy gyerek” politika volt, attól félt, abortuszra fogják kényszeríteni.
Azonban a férje, Liu Kai határozottan kiállt az újonnan megfogant baba mellett, mert az abortusz ellene megy a Fálun Gong (más néven Fálun Dáfá) gyakorlat alapelveinek, mivel az a magzatra, mint fejlődésben lévő lényre tekint.
Szerencsére Ma-nak volt egy barátja, aki egy hongkongi állampolgárral kötött házasságot. Ő javasolta, hogy Ma menjen Hongkongba szülni, mivel Hongkongban nincs érvényben az egy gyerek politika, és a különleges státusszal rendelkező város állandó tartózkodási engedélyt biztosít az ott született csecsemők számára.
Ma boldogan követte a barátja javaslatát, és boldogság mámorban úszott, amikor megtudta, hogy két babával állapotos – egy fiúval és egy lánnyal.
Hong Kong nagylelkűségének és a „tárt karok”-nak köszönhetően, Ma-nak nem kellett elvetetnie a babákat, ellentétben sok más kínai nővel, akiknek nem volt választása.
Mingxin, Ma Xiaoqin lánya egy Fálun Gong rendezvényen Indonéziában 2015-ben. (Ma Xiaoqin engedélyével)
A dolgok a fejük tetejére álltak
Mikor az ikrei Mingxin és Mingyuan 3 évesek voltak, Ma óvodába küldte őket Hongkongba, ahol úgy hitte, egy jobb oktatásban fognak részesülni.
Abban az időben Ma és a férje sikeres vendéglátóipari üzletet vezettek Shenzhenben. Minden nap az ikreik felszálltak egy iskolabuszra, és Shenzhen és Hongkong között utaztak az óvodába. Ronghe, az idősebb fia Shenzhenbe járt iskolába.
Az életük viszonylag simán ment, míg 2011-ben egy napon hirtelen minden a feje tetejére állt. Június 25-én, mikor Liu Kai éppen Ronghe-t indította az iskolába, több rendőr érkezett hirtelen az otthonukba és elvitték Liu Kai-t. Liu Kai bátyja, aki szintén Fálun Gong gyakorló, ugyanakkor tartóztatták le, az otthonát átkutatták és minden Fálun Gonggal kapcsolatos anyagát elkobozták.
Mingyuan, Ma Xiaoqin fiatalabb fia, egy Fálun Gong rendezvényen Indonéziában 2019. május 13-án. (Ma Xiaoqin engedélyével)
A Fálun Gong rejtett, mégis húsba vágóan valós üldözése
Látva, hogy az apját elviszi a rendőrség, Ronghe megrémült. Ma egyaránt megdöbbent és megrémült. Habár tudta, hogy Liu Fálun Gongot gyakorolt, és ő is tanulta vele, mikor állapotos volt az ikrekkel, hogy könnyebben viselje a terhességet, nem volt közvetlen tapasztalata vagy elképzelése a Fálun Gong üldözéséről.
A Fálun Gong egy meditációs gyakorlat, amely könnyed gyakorlatokat és erkölcsi tanítások tartalmaz, középpontjában az őszinteség, jószívűség, tolerancia alapelvek állnak. Ez a művelési út ingyenes, és széleskörű népszerűségre tett szert az 1990-es években Kínában az egészségre gyakorolt jótékony hatásainak köszönhetően.
Az óriási népszerűsége miatt a Kínai Kommunista Párt (KKP) 1999 júliusában elindított egy intenzív üldözést a Fálun Gong ellen, mikor a gyakorlatnak körülbelül 70 és 100 millió követője volt. Aztán tömeges letartóztatások, bebörtönzések, agymosások, kínzások és a Fálun Gong gyakorlók halála következett.
Azonban az információs blokád miatt Kínában Ma szó szerint nagyon keveset tudott az üldözésről, és Liu Kai sem mondott neki túl sokat, hogy ne féljen.
Mingxin és Mingyuan, Ma ikrei egy barát otthonában Indonéziában 2017-ben. (Ma Xiaoqin engedélyével)
Zaklatások és fenyegetések
Liu-t egy nap fogva tartás után szabadon engedték, de a fivérét végül 3 év börtönre ítélték.
Ezután a rendőrség folyamatosan zaklatta Liu családját, megfenyegette Liu szüleit, és megkísérelte kirakni Ronghe-t is az iskolából.
A rendőrök lemásolták az összes kapcsolatot Liu mobiltelefonjáról, mikor fogva tartották. A vevőit is felhívták, hogy megfenyegessék őket, és azt mondták nekik, hogy nem kössenek üzletet Liu-val.
A zaklatás kiterjed Hongkongba
A rendőrség elkezdte követni Ma-t. Egyszer, mikor az ikreivel volt együtt Hongkongban, hogy egy iskolai előadáson vegyenek részt, egy rendőr követte egész nap. Követte az ikrek óvodájába, a barátja házába, míg látogatóba ment és visszafelé a vonaton.
„A rendőr nem foglalkozott azzal, hogy elrejtse azt a tényt, hogy követ minket. A rendőrség valójában fenyegetett minket, hogy elveheti a gyerekeket bármikor, mikor akarja. Egyszer megállították az iskolabuszt az útvonalán a gyerekeimmel, akik rajta utaztak, és kb. 30 percig feltartották” – mondta Ma. „Megfenyegettek, hogy a gyerekek eltűnhetnek 10 percen belül, ha akarják.”
„A KKP politikája a Fálun Gong gyakorlók ellen az, hogy ’rontsák a jó hírnevüket, pénzügyileg tönkretegyék őket, és megsemmisítsék őket fizikailag’. Ilyen körülmények között nagyon nehéz volt tovább élni Kínában.”
A szökés
2012. július 25-én Liu Kai elmenekült Indonéziába. Azért választotta Indonéziát, mert nem volt szüksége vízumra a belépéshez, és volt ott egy barátja, aki segített neki miután megérkezett.
Két hónappal később Ma és a három gyermek követte: „Kezdetben nem szándékoztam így elmenni. Találtam az ikreimnek egy általános iskolát Hongkonban, és azt terveztem, hogy oda járjanak. Azonban miután a férjem elment, a rendőrség megfenyegetett és figyelt minket. Minden nap félelemben éltünk. Aggódtam azért is, hogy elveszik a gyerekeimet. Kevés készpénzzel kellett távoznom és fel kellett adnom minden vagyonunkat, amit kemény munkánkkal felhalmoztunk.”
A menekültek nehézségei
Miután Ma elment, Kínában a vállalatát bezárták. Két ingatlanjukat akaratuk ellenére eladták egy aukción és a bevételt a bíróság befagyasztotta. Ma és Liu nem kapott egy fillért sem.
Ma és a családja 2013-ban megkapta a menekült státuszt az ENSZ menekültügyi főbiztosától (United Nations High Commissioner for Refugees (UNHCR), és várták, hogy besorolják őket egy olyan országba, ahol fogadják őket. Azonban ez sosem történt meg.
„A menekülteknek nem engedélyezett a munka Indonéziában. Mindig nagyon keményen küzdöttünk, hogy kijöjjünk a pénzünkből. Ennek eredményeként nem engedhetjük meg, hogy elküldjük a gyerekeinket magániskolába, és az állami iskola sem fogadja őket.”
Mivel Ma és a férje nem tud dolgozni, nincs pénzük, hogy lakást béreljenek. Egy kis helyen élnek, amit egy helyi Fálun Gong gyakorló biztosít számukra. Az ikrek a szüleikkel egy szobában laknak, és Ronghe egyedül alszik egy kis pavilonan a ház tetején, amelynek nincs fala.
Mikor esik, a bambuszfüggöny a pavilon körül nem védi meg, hogy az eső ne áztassa el. Napsütötte napokon pedig a terület rendkívül forró.
„Indonézia nagyon közel van az egyenlítőhöz, ezért nagyon-nagyon meleg van itt. Az igazat megvallva, nehezen viselem, hogy azon a helyen látom aludni. Valóban összetörik a szívem” – mondta Ma.
A kis pavilon, ahol a legidősebb fiú, Ronghe lakik és alszik. (Ma Xiaoqin engedélyével)
Egy magányos fiú, aki közel 7 éve nem részesül oktatásban
Ronghe 12 éves volt és a 4. osztályban tanult, mikor elhagyta Kínát. Azóta nem volt beiskolázva. Nagyon magányosnak érzi magát, gyakran elzárkózik másoktól és titokban sír.
Sikerült egy internetes üzenetküldő platformon keresztül kapcsolatban maradnia az egykori osztálytársaival, és ez az egyetlen kapcsolata a külvilággal.
Az ikrek
Mingxin és Mingyuan most 12 éves. Egy kicsit szerencsésebbek, mivel egy helyi iskolába járhattak Balin, ahol 2014 óta élnek.
Azonban 2017-ben az iskolaigazgató hirtelen értesítette Ma-t, hogy fizetnie kellene 1000 jüant (kb. 40 200,-Ft) havonta a gyerekek után, hogy továbbra is iskolába járhassanak. Mivel Ma nem engedhette ezt meg, az ikrek abbahagyták az iskolát.
Továbbá a helyi iskola általában a helyi gyerekekért van, nem nyitottak a menekülteknek.
Az ikrek megpróbálnak bátrak maradni egymás társaságában és otthon tanulni.
Ma Xiaoqin iker fia és lánya egymás társaságában, otthon tanulnak. (Ma Xiaoqin engedélyével)
Nehéz segítséget kapni
Trish Cameron, egy az UNHCR által kinevezett ügyvéd, aki Liu Kai-t képviselte, mikor fogva tartották 2017-ben, e-mailben leírta az Epoch Times-nak: „Ügyvédként nem kommentálhatok személyesen és nem sérthetem meg a magánéletet. Ha a család bajban van, kérhetnek egy tanácsadói találkozót az UNHCR-től, hogy megvitassák velük a problémáikat.”
Azonban Ma elmondta, hogy nagyon nehéz egyeztetni egy találkozót az UNHCR-rel, vagy segítséget kérni. Meng Han, az Indonéz Fálun Dáfá Egyesület tagja elmagyarázta, hogy az egyesület egyszer segítséget kért a Kanadai Fálun Dáfá Egyesülettől, amely vizsgálatot nyújtott be a kanadai miniszterelnöki hivatalhoz az UNHCR menekültügyi letelepedés programjára vonatkozóan.
A válasz kimondta: „Hogy Kanadába menekültként jöhessenek, szükségük van:
-
megfelelő besorolásra az ENSZ Menekültügyi Ügynökségétől (UNHCR) vagy más kijelölt közvetítő szervezettől vagy
-
legyenek szponzorálva egy magán szponzoráló csoport által.”
Az Indonéz Fálun Dáfá Egyesület ekkor megpróbált kapcsolatba lépni az UNHCR-rel, hogy közvetítőnek kérjék fel Ma családja és több más Fálun Gong gyakorló számára, és mellékelték a miniszterelnöki hivatal levelét. Azonban az UNHCR nem válaszolt.
Az UNHCR nem válaszolt az Epoch Times megkeresésére sem.
Az egyetlen szoba, ahol Ma Xiaoqin, Liu Kai és az ikrek élnek. Az ikrek otthon tanulnak, mivel nem mehetnek iskolába. (Ma Xiaoqin engedélyével)
A KKP üldözése Kínán kívülre is hat?
Ma elmondta: „Tudomásom szerint több mint 200 Fálun Gong gyakorlónak van UNHCR menekültstátusza különböző ázsiai országokban. De mindannyian veszélyben vagyunk. A jövőre nézve nincs hova mennünk; visszanézve nincs hely, ahova visszatérhetnénk.”
Bitter Winter nemrégiben kiadott egy 19 perces dokumentumfilmet „A sárkány hosszú karja: vallási üldözés elől menekülők kínai zaklatásai” címmel, melyben részletezi, „hogy a vallási üldözés Kínában menekülteket termel. Mivel a KKP kiterjeszti az ellehetetlenítést külföldre, hogy megakadályozza a valláson alapuló menekülteket a menedékjog megszerzésétől. Majd a zaklatás és az erőszak különböző formáival üldözi őket.”
Egyik esetben a KKP nyomást gyakorolt az orosz kormányra, hogy deportálja vissza Kínába az ENSZ menekült Ma Hui-t és lányát. A sorsuk ismeretlen.
Egy másik esetben a dokumentumfilm szerint egy Zhang vezetéknevű menekült, aki Thaiföldön keresett menedéket, furcsa módon meghalt a kórházban egy kisebb autóbaleset után.
Ma elmondta, hogy 2016 szeptemberében a kínai elnök, Li Kö-csiáng 100 millió dollár humanitárius segélyt ígért az ENSZ-nek, és 1 milliárdos alapítványt állított fel Kína az ENSZ-szel, amelyet lakóelhagyási kríziseknél használhatnak fel. „Nem tudom, vajon ez egy véletlen egybeesés vagy sem, de 2016 óra a Fálun Gong menekülteket Indonéziában nem küldik másik országba letelepedni, míg az ENSZ menekülteket más országokból odaküldték. Mind tudjuk, hogy a KKP a legjobban a Fálun Gongot utálja.”
Forrás: ‘My Kids Cannot Go to School:’ Mother of Three
* * *
tovább ...