(balra) Egy nőt letartóztatnak Kínában (STR/AFP/Getty Images) – (jobbra) Egy kínai nő a börtönben (China Photos/Getty Images)
Az 58 éves Gao Yuxiang Fálun Gong gyakorló, és a Kínai Kommunista Párt (KKP) a békés meditációs gyakorlat elleni üldözésének áldozata. Északkelet-Kínában, Jilin tartományban él.
A Fálun Dáfáként is ismert meditációs gyakorlat a zőszinteség, jószívűség,tolerancia alapelveket követésére tanít. Mégis 1999 júliusában a kommunista rezsim elindított egy kegyetlen üldözést, megkísérelve a békés gyakorlat felszámolását.
Miután Gao-t január 28-án szabadon engedték, el tudta mondani a történetét az embertelen kínzásról. A Fálun Gong gyakorlásáért a börtönben átélt kínzásokról szóló története csak egy a sok közül.
A kínai rezsim pusztítása
Gao 1995-ben kezdte el gyakorolni a Fálun Gongot. Aztán 1999-ben, mikor a kínai média minden napot azzal töltött, hogy gyalázza a gyakorlatot, Gao elment, hogy felszólaljon a gyakorlás mellett. Tette ezt Pekingegyik leghíresebb pontján, a Tiananmen téren.
„Mikor odaértem, azonnal letartóztattak, és 15 napra bezártak” – mondta Gao a Minghui-nak, ahonlapnak, amely a Fálun Gong Kínában folyó üldözését dokumentálja. A rendőrség kényszerítette a családját, hogy fizessen a szabadon bocsátásáért. Ezzel Gao-t nem rettentették el.
1999 októberében még egyszer visszatért a Tiananmen térre, de az eredmény sokkal rosszabb volt. Miután ismét elfogták, a bíróság Gaot két évnyi kényszermunkatáborra ítélte. Az őrök rendszeresen kábító fegyverekkel sokkolták. Miközben bezárták, a kormányzati hivatalnokok követelték a családjától, akik egy farmon éltek, hogy szolgáltassák be az összes betakarított gabonájukat.
Mikor Gao-t 2001-ben szabadon engedték, követelte a kormánytól, hogy adja vissza a megélhetésüket, de elutasították, és ismételt börtönbüntetéssel fenyegették. Elmondta, hogy nem volt más választása, csak hogy másik városokba utazzon, ésmunkát keressen. Azonban a munka sosem volt biztos, és még több problémát okozott a családjának.
„A 16 éves lányom kénytelen volt abbahagyni az iskolát” – pénzügyi problémák miatt, mondta Gao.
Aztán 2009-ben, 8 év relatív béke után civilruhás rendőrök kopogtattak Gao ajtaján.
Abban az időben a törékeny és betegeskedő édesanyját ápolta.
Gao tisztán emlékezett arra, amit a haldokló anyja mondott neki, mikor a rendőrök kiragadták az anyja kezeiből: „Ne tartóztassák le a lányomat, ő jó ember, a legjobb ember!”
A rendőrség kirángatta Gao-t a házából, miközben egy másik csoport rendőr átkutatta a szobákat. A sokk túl sok volt Gao édesanyjának, aki nemsokkal ezután elhunyt.
A fogolytáborban Gao ellenállást mutatott a jogtalan fogva tartásellen. Fémszékhez bilincselték és két tiszt kihallgatta: „Kérdések sorát tették fel, de bármit kérdeztek, nem válaszoltam” – mondta Gao a Minghui-nak. Ez feldühítette a tiszteket.
Aztán rátámadtak, eszméletlenreverték. Gao-t az arcára öntött vízzel térítették magához. „Éjszakáig még mindig nem mondtam semmit” – mesélte Gao.
Aztán bezártak egy fogolytáborba, ahol még egyszer ellenkeztem a jogtalan kínzás miatt: éhségsztrájkba kezdtem. Azonban a rendőröknek is volt másik módszere. „Kényszer-etettek vagyisegy csövet toltak le az orromon” – mondta Gao. „Az orrom vérzett, a szemeim könnyesek voltak… még most is gyakranvisszatarthatatlanulfutnak le az arcomon a könnycseppek.”
Miután majdnem két évig bezárva tartották a fogolytáborban, Gao-t egykirakat tárgyalásrakényszerítették. A családtagjaival még csak kapcsolatba se léptek. 2011-ben, a tárgyaláson 10 év börtönbüntetésre ítélték.
Jogtalan bebörtönzés
2011 júliusában kezdődött Gao horrorisztikus kínzása a Changchun női börtönben. Ahelyett, hogy csak bebörtönözték volna, mint más rabokat, a bántalmazás és erőszak célpontjává vált – ez azért volt, hogy kényszerítsék, mondjon le a hitéről.
„Azzal büntettek, hogy egy kis műanyag széken kellett ülnöm, tökéletes testtartásban, egyenesen ültem, a kezeim a térdemen” – mondta Gao a Minghui-nak. „Ha megmozdultam, megrúgtak és kigúnyoltak.”
Visszaemlékezett, hogy kb. 20 női fogoly szerveződött körülötte, és követelték, hogy hagyjon fel a hitével. Az intenzív nyomás alatt Gao csak az igazságot mondta nekik a gyakorlásrólés az amúgyjogtalan bánásmódról.
Mikor az őrök rájöttek, hogy a kínzás nem vezet eredményrea börtön egy másik megközelítéshez folyamodott. Egy nőt, név szerint Pang Shuyant, aki jó viselkedést mutatott az átnevelés alatt a kényszermunkatáborban, jelölték ki, hogy éjjel-nappal Gao mellett maradjon, jelentse minden viselkedését.
Gao nem menekült meg a büntetéstől, hogy egy műanyag széken üljön. Most Pang kapott felhatalmazást, hogy ültesse Gao-t a széken reggel 4-től éjjel 10-ig.
Öt vagy hat nap ülés után Gao elmondta, hogy a foglyoknak, akik őt figyelték, az az ötletük támadt, hogy egy fotót tesznek Li Hongzhi-ről, a Fálun Dáfá alapítójáról a székére, és kényszerítik, hogy ráüljön. Ezt Gaot tiszteletből megtagadta még akkor is, mikor megpróbálták lenyomni a székre.
Mikor Pang látta az ellenállását, elvonszolta Gao-t a fürdőszobába: „Dühbe gurult, ütötte az arcom, a szám, és mivel nem voltam hajlandóleülni, állással büntetett” – mondta Gao.
Gao-t kényszerítették, hogy álljon ugyanannyi ideig, amíg ült, néha még hosszabban. „Kb. 20 nap után kijöttek a visszereim a lábaimon, tisztán és vastagon felduzzadtak” – mondta Gao.
A lábaim olyanok voltak, mint egy elfántté, a vér is csöpögött belőlük.”
A büntetés akkor még rosszabb lett.
Gao-nak megparancsolták, hogy napi 24 órán át folytassa az állást. „Öt napon és öt éjszakán keresztül álltam, nem hagytak aludni” – mondta Gao a Minghui-nak. Aztán Pang kigondolt egy másik feladatot. Fényképet készített, amelyen Gao megtagadja, hogy üljön, és követelte, hogy más rabok odaragasszák Gao csupasz hátsó felére.
Aztán elfogyott Gao önuralma, dühében kiabált és ellökte a nőket magától, ahogy megkísérelték végrehajtani a tervüket.
Pang akkor egy újfajta szenvedésre kényszerítette Gao-t. A Fálun Gong gyakorlók végeznekülő meditációt, ahol mindkét láb keresztezi egymást. A jógában ezt úgy hívják, „dupla lótusz”. Pang 12 órán át ültette Gao-t dupla lótuszba. Gao-nak továbbá a feje felett kellett tartani a karjait.
Ez volt a csúcsa a majdnemhónapos kínzásnak, és az egyheti alvásmegvonásnak. A fájdalom és a szenvedés mégsem törte meg Gao-t.
Pangot valamint hat vagy hét másik személyt, akiket olyan bűntettekkel vádoltak, mint gyilkosság, kijelölték, hogy figyeljék Gao-t, és más bebörtönzött gyakorlókat. A gyakorlókataztán megfosztották az alapvető egészségügyi szükségleteiktől.
Gao-t nem engedték, hogy használja a mosdót, és napok múlva, mivel addigvisszatartotta, végül nembírta tovább. Egy csoport fogoly csúfolta őt, mint az iskolásgyerekek: „’Gao Yuxiang annyira öreg és nedves a nadrágja, nem szégyelli’. Sértegettek, összezavarodtam, és szégyelltem magam” – mondta Gao a Minghui-nak.
A helyzet rosszabbá tétele érdekében a jogtalanul bebörtönzött nőket kényszerítették, hogy a padlóról egyenek. Gao-t ismét nem engedték, hogy használja a mellékhelyiséget, de azt sem akarta, hogy még tovább szennyezze a padlót. Egy zavaros pillanatban beleegyezett a bűncselekmény büntetésbe: sértegeti a Fálun Gong alapítóját írásban.
„Miután hagytak kimenni a mosdóba, és tisztább lett a fejem, a szívemben mély és fájdalmas megbánást éreztem” – mondta Gao.
Kis idő múlva Pang Gao-nak a kínzás egy új formáját találta ki. Gao-t letérdeltette az ágyra, előre hajolva, a lábfejét felemelte a fenekéhez, és a kezeivel tartotta a bokáját. Gao-nak 12 órát kellett így ülnie naponta, mozdulatlanul. Bármilyen ellenállás, és Pang megütné a fejét sodrófával.
Ezen büntetési forma 49. napja után Gao-t elküldték a börtönkórházba, és megállapították, milyen mértékben sérült meg a teste. „Még vért sem tudtak venni tőlem a vizsgálat alatt” – emlékezett vissza Gao.
Az őrület határán
Ezután Pang és mások nem alkalmazták újra Gao-nál ugyanezt a büntetést. Követelték, hogy Gao írja le a rokonai nevét. „Nem emlékeztem a lányom telefonszámára, nem emlékeztem a sógorom nevére” – mondta Gao.
„Még az unokám nevét is elfelejtettem.”
A foglyok nevetéssel gúnyolták. „Én is nevettem, de ez a nevetés rendkívül abnormális volt” – mondta Gao. Mások is azt hitték, hogy bekattant.
De aztán Gao elkezdte ismételni a hitéből vett tanítás szavait, és fokozatosan magához tért.
Gao tanúja volt, hogy más nők megtörtek ugyanezen kegyetlen kínzások alatt, amit ő is kapott. Más nők, akik megtagadták, hogy műanyag széken üljenek, verést kaptak addig, amíg elvesztették az ellenőrzést önmaguk felett.
Még akkor is a rabok kinevették és kigúnyolták az üldözött nőket.
Mások alig kaptak elegendő ételt vagy vizet a túléléshez. Néhányuknak titokban kellett vizet inniuk az öblítős wc-kből.
2016-ban Gao-nak kényszermunkát kellett végeznie a börtönben, és nem szenvedett ugyanolyan kínzási formáktól, mint azelőtt.
Aztán idén január 28-án Gao-t szabadon engedték a börtönből, így végül képes volt elmondani a kegyetlen és jogtalan üldözésének a történetét, amit azokban az években viselt el.
Forrás: Driven to Near Insanity From 10 Years of Torture—A Woman’s Story of Faith and Wrongful Imprisonment
* * *
tovább ...