A katasztrófák során szinte mindenki fohászkodik az istenekhez vagy a Buddhákhoz. Még ha valaki nem tud semmit az istenekről, az emberi alapvető természet vezeti, hogy az istenektől keressen védelmet, amikor nehézséggel néz szembe.
A keresés elvezet a sikerhez
Ötvenöt éves tanár vagyok, aki egykor egy szent embert keresett – nem egy istenit a vallásból – vagy inkább egyfajta gyógyító embert, aki segíthetne eltávolítani a foltjaimat.
Mikor a harmincas éveim végén jártam, a kölsőm szó szerint megcsúnyult. Más csúfságok mellett az arcszínem okkersárga volt, és sötét szegélyek környékezték a szemeimet, mintha szemüveget viseltem volna. Rettegtem szembenézni a családommal, barátaimmal és a diákjaimmal.
Sajnáltam magam, nem akartam belenézni a tükörbe vagy hagyni, hogy lefényképezzenek. A betegségeim kiültek az arcomra. Ezen kívül korjegyek és sötét pigmentek jelentek meg az arcomon már negyven éves korom előtt. Mikor az édesanyámmal együtt láttak, azt hitték, hogy testvérek vagyunk, ami szörnyű volt a számomra.
Így megkértem az anyukámat, hogy segítsen keresni egy qigong mestert, aki kezelhetne. Kipróbáltam az akupunktúrát, felkerestem egy taoistát a hegyekben, és megkértem állat által megszállt hölgyeket, hogy ássák ki a családi és kórtörténetemet. Egyik sem segített; ráadásul az állapotom romlott.
Mikor az öcsém házában voltam, hogy vigyázzak a lányára, hirtelen késztetést éreztem, hogy elolvassak néhányat a könyvei közül. Ez szokatlan volt tőlem, mert nem szerettem olvasni. Kerestem könyveket az öcsém könyvespolcán, de ott csak szakkönyvek voltak.
Végül az édesanyám mondta, hogy van egy könyve, amit keresek, de nem voltam hajlandó megnézni. Azt mondtam, hogy ez ugyanolyan qigong könyv, mint az összes többi, amely furcsa dolgokat tanít. Az anyám azt válaszolta, hogy nem olyan, mint a többi könyv. Mivel nem tudott meggyőzni, úgy döntöttem, nem olvasom el.
Ahogy kitartott az izgatottságom, végül eldöntöttem, hogy megnézem anyám könyvét. A fedőlapján ez állt: „Zhuán Fálun”. Azt mondták, hogy ez a Fálun Gong fő műve.
A harmadik oldalon Li Hongzhi Mester, a Fálun Gong alapítója ezt mondta:
„Mert ebben a világegyetemben létezik egy alapelv: A buddhista tanok alapján a hétköznapi emberek ügyeinek sorsszerű összefüggése van. Születés, öregedés, betegség és halál egyszerűen jelen van a hétköznapi emberek között.”
(Zhuán Fálun)
A „Buddha” szó egy eseményre emlékeztetett, amire több mint egy évtizeddel korábban került sor.
Tiszteletlenség Buddhával szemben
Éppen, hogy elmúltam húsz, amikor hat tanártársammal tettünk egy kirándulást az Emei-hegységbe a nyári szünidő alatt. Minden templomban füstölőt égettek és mélyen meghajoltak a Buddha szobroknál, ami bosszantott.
Mikor mélyen meghajoltak újra, azt mondtam, hogy még a Bódhiszattva szobrokat is az embereknek kell leporolniuk – tehát miért kellene megalázkodni előttük? Azt mondták, hogy tiszteletlen vagyok, ami nem zavart, mert fiatal voltam, arrogáns és büszke arra, hogy ateista.
Hogy egy ateizmussal kapcsolatos dolgot tegyek, a talapzatra léptem, ami egy Bódhiszattva szobrot tartott. Azt mondták nekem, hogy makacs vagyok. Hirtelen leestem a talapzatról és elájultam, mégis biztos voltam benne, hogy senki sem lökött le onnan. Habár hallottam valakit, aki azt mondta, hogy eleve elrendelt sorskapcsolatom van Buddhával, és hogy nem kellene tiszteletlennek lennem Buddhákkal.
Mielőtt eldöntöttem, hogy lejövök a hegyről, újabb vádakkal szembesültem. A lefelé vezető úton elestem és eltörött a bokám. Történetesen egy férfi haladt el előttünk. Egy kosár volt a hátán, dupla rétegű, stabil kosár, ember szállítására való. Beleegyezett, hogy levigyen a hegyről húsz jüanért. Végül egy orvos a Chengdu városi kórházban kezelte a bokám.
Ezen a ponton megbántam a tettemet. Sok év telt el, de még mindig élénken emlékszem, mi történt az Emei-hegységben lévő utamon. Mikor láttam a Buddha szót, eszembe jutott, nagyon is lehetséges, hogy eleve elrendelt kapcsolatom van.
Zhuán Fálun: A nem szokványos könyv
Folytattam a „Zhuán Fálun” olvasását. Minden szó a szívemhez szólt. Izgatott voltam, és mondatokat jelöltem meg, amelyeket fontosnak találtam, mert később újra akartam őket olvasni. Aztán hirtelen megértettem, hogy mivel minden mondat fontos, minden egyes szót meg kell jelölnöm. De mivel nem tudtam várni a könyv befejezéséig, feladtam, hogy bármit is megjelöljek. Eldöntöttem, hogy csak a második olvasáskor jelölök meg fontos mondatokat. Mikor a vége felé közeledtem, megtudtam, hogy ez nem egy átlagos könyv, és hogy nem kell semmit megjelölni. Sajnálkoztam, és az anyámat okoltam, hogy nem mondta ezt el nekem.
Az anyám elmondta nekem, hogy ezt nem tudta, mivel nem olvasta még el a könyvet. Zavarban voltam, mert azt gondoltam, hogy néhány hónapja gyakorolja a Fálun Gongot, és mivel minden betegsége eltűnt. Hogyan lehetséges, hogy még nem olvasta el a teljes könyvet?
Elmondta, hogy habár mindenki vett könyvet, a gyakorlók közül sokan írástudatlanok. Végzik a gyakorlatokat, amelyek segítenek eltüntetni a betegségeket. Elmondtam neki, hogy újra és újra el kell olvasnia a könyvet.
Az anyám nem olvasta a „Zhuán Fálunt”, mert olyan sok qigong gyakorlatot tanult már, és megvett mindenféle qigong könyvet. Tehát ezért csak a qigong gyakorlatokra figyelt. Úgy gondolta, hogy a „Zhuán Fálun” is csak egy qigong könyv. Sok qigong gyakorlótól megtudta, akikkel a parkban találkozott, hogy a Fálun Gong jobb, és csodálatos gyógyító hatása van. Így elkezdte megtanulnia Fálun Gongot. Mások, akik a Fálun Gongra váltottak, szintén érezték a hatékonyságát.
Ez akkor volt, amikor megtudtam, hogy az anyám betegsége eltűnt a Fálun Gong miatt. Most hetvenöt éves, és évek óta kiváló egészségnek örvend.
Az évtizedeken át belém súlykolt propaganda darabokra hullott
Miután befejeztem a „Zhuán Fálun” olvasását, lökéshullámokat éreztem a szívemben. Tudtam, hogy ez egy jelentős esemény volt az életemben. Ugyanakkor nem voltam biztos benne, hogy mit kellene tennem. Darabokra hullott az, ahogy a dolgokat néztem és gondolkodtam róluk évtizedekig.
Az anyám megkért, hogy nézzem meg a Mester Fá-tanítás videóját, ezért az iskolában elkezdtem nézni őket. A leckék felénél éles fájdalmat éreztem a sarkamban. Felálltam, és elindultam kifelé az osztályteremből.
Az iskola párttitkára megkérdezte, mi történt. Elmagyarázta , hogy „Ez egy jó dolog. El fog múlni, ha tűröd egy kis ideig.” Emlékeztem arra, amit a „Zhuán Fálunban” olvastam, visszatértem a helyemre, és befejeztem a diákjaim leckéjének átnézését.
Útban hazafelé még mindig a Fá előadásokon rágódtam. Sok minden átfutott bennem a következő napokban. Azonban azon éjszaka után a lábamban soha többé nem éreztem fájdalmat. Nagyon lenyűgözött, és elhatároztam, hogy teljes szívvel Fálun Gongot gyakorlok. Ez 1997 júliusában történt.
A gyakorlás első hónapja alatt felgyógyultam az összes betegségemből. Azonban több évig tartott, hogy néhány folt az arcomon elhalványuljon.
Naponta mentem az édesanyámmal a gyakorlóhelyre. Miután megcsináltuk a gyakorlatokat, olvastuk a „Zhuán Fálunt”. Habár a gyakorlatok végzése alatt néhány nagyon sokan voltunk, csak kevesen maradtak a könyvet olvasni. A legtöbb gyakorló nyugdíjas volt, és sokan több figyelmet szenteltek a gyakorlatok végzésére, mint a tanulásra. Akkor az asszisztens a gyakorlóhelyünkön elmondta mindenkinek, hogy több időt kell szentelnünk a Fá tanulására, mint a gyakorlatokra. Fokozatosan mások is megértették a Fá tanulás fontosságát, és maradtak olvasni a könyvet.
Ahogy egyre több ember csatlakozott hozzánk, fel kellett állítanunk más gyakorlóhelyeket is. Hamarosan kb. nyolc gyakorlóhely volt a térségünkben.
A Fálun Gong terjesztése
Li Mester, a Fálun Gong alapítója eljött Yunnanba, hogy találkozzon tizenkét gyakorlóval Kunmingban a Baoshan hotelben. Ez 1998-ban történt. A következő napon röviden meséltek nekünk a Mester látogatásáról, és megértettük, hogy a mi felelősségünk a Fát terjeszteni.
A nyári és téli szünetemben különböző megyékbe mentem a gyakorlótársaimmal, hogy népszerűsítsük a Fálun Gongot. Néhány gyakorló több mint hatvan éves volt, de annyi energiájuk volt, mint a fiatalembereknek. Busszal, vonattal, lovas kocsival és gyalog utaztunk.
Az utazás alatt úgy tűnt, hogy sok ember már várt ránk. Még idegenek is meghívtak minket egy ételre magukhoz, és náluk éjszakázhattunk. Nem néztek ránk gyanakodva és őszintén beszéltek velünk; olyan volt, mintha családtagok lennénk.
Elmondtunk sok történetet arról, hogy az emberek élete hogyan fordult meg vagy változott meg teljesen, és hogyan gyógyultak fel a rossz egészségi állapotukból. Hallottunk emberektől, akik írástudatlanok voltak, mégis hirtelen el tudták olvasni a Dáfá könyveket.
Ezek a történetek voltak az élő bizonyítékai annak, amit a Mester mondott:
„Számtalan életidők elrendelt kötelékei
Mindegyik a Dafával rendelkezik vezérfonalként”
(Az istenséghez vezető nehéz ösvény – Hong Yin II)
Rendkívüli történések
Egyik nap egy másik gyakorló és én vártunk a gyakorlóhelyen az emberekre, hogy vásároljanak „Zhuán Fálunt”. Piros pulóvert viseltünk. Hirtelen egy harmincas éveiben járó nő érkezett, egy példányt tartott a „Zhuán Fálunból”, és megkérdezte, mennyivel tartozik nekünk. Elmondta, hogy nem olvasta a könyvet, és belekezdett a történetébe.
„Volt egy álmom ma reggel” – mondta. „Mégis ez nem álomféle volt, hanem sokkal tisztább. Egy személy azt mondta nekem, hogy miután felkeltem, menjek busszal a parkba. Ketten piros ruhában könyveket fognak árulni, és venned kell egyet. Miután felébredtem, csodálkoztam, és eldöntöttem, teszek egy próbát. És itt vagytok, ketten, pirosban.”
Adtunk neki egy rövid bevezetőt a Fálun Gonghoz, és meghívtuk, hogy tanulja meg az öt gyakorlatot.
Nagyban ösztönöztek minket az ilyen történések a Fálun Gongot népszerűsítő túránk alatt. Kevesebb, mint két év alatt Fálun Gong asszisztens központokat állítottunk fel minden közeli megyében.
Két kérdés a börtönből való szabadon bocsátás előtt
Miután 1999-ben elkezdődött az üldözés, én is zaklatással és bebörtönzéssel találtam szembe magam. Valójában kilenc évig voltam bezárva. Ez alatt az idő alatt fogva tartottak, de sosem voltam beteg. Ez minden bizonnyal egy bizonyítéka a Fá erejének.
Mielőtt 2011-ben szabadon engedtek, két kérdést tett fel nekem a börtönőr. Az első kérdés: mérges leszek-e másokra azért, amit mondanak vagy tesznek a Fálun Gong ellen. Azt mondtam, nem.
„Nem mérgelődök, mert ezek az emberek nincsenek tisztában a tényekkel” – mondtam. „Mégis, tisztában vagyok a Fálun Gong nagyszerűségével. Ha mérgelődök velük, nem műveltem magam hiába?”
A másik kérdés, amit feltett, az volt, hogy miért maradtam egészséges a gyakorlatok végzése nélkül, és vajon egészséges maradhatok-e a gyakorlatok végzése nélkül, miután szabadon bocsátanak. Elmondtam neki, hogy nem a gyakorlatok kíméltek meg a betegségektől. Nagyon izgatott lett, és tudni akarta, miért volt más az én helyzetem az összes többi gyakorlóétól, akik azt mondták, hogy a betegségeik meggyógyultak a Fálun Gong gyakorlásától.
„Ez a Fálun Gong művelésében rejlik, nem csupán a gyakorlatok végzésében” – mondtam. „Nem úgy volt, hogy nem akartam csinálni a gyakorlatokat, hanem a rabok lefogtak, hogy megállítsanak.”
„Mikor belekezdünk a Fálun Gongba, és elhatároztuk, hogy műveljük, a Mester eltávolítotja minden betegségünket. Nem fejlődhet ki betegség, mivel a kiváltó okot eltávolították. A hitem miatt elutasítottam, hogy feladjam a művelési gyakorlatot, és a Mester eltávolította a betegségeket, amelyek nem újultak ki. Ezért van, hogy nem alakult ki semmiféle betegség.”
A gyakorlók kiváló pszichés állapota
A börtönben eltöltött kilenc évem előtt 2000-ben is letartóztattak, és nem engedtek szabadon, csak 2002-ben. Ez alatt az idő alatt megkértek, hogy végezzek el két pszichológiai tesztet.
Egy női hivatalnok megkért, hogy találkozzak vele. A hosszú beszélgetés alatt nem tűnt úgy, hogy érdekelné a Fálun Gongban való hitem, de nem is okolt.
Végül a hivatalnok elmondta nekem, hogy magas pontszámot értem el a két pszichológiai teszten, sokkal magasabbat, mint az esetlegesen elérhető. Úgy látszik, a Fálun Gongot gyalázó propagandából feltételezte, hogy a gyakorlók pszichésen betegek. Elkezdett kérdezgetni, hogy vajon a két teszt rosszul tervezett, és nem bizonyult tudományos profilt az esetemben. Miután beszélt hozzám, elhitte, hogy a tesztek jók voltak, amely lényegében kiemelte a remek pszichés állapotomat.
Azonban tudtam, hogy az elmém egészsége a Fálun Gong művelésének az eredménye. A teszt a bebizonyította, hogy a gyakorlat nemcsak rendkívüli gyógyító erőt, de bölcsességet is ad a gyakorlóknak, kedvessé teszi őket, és segít nekik visszatérni a valódi énjükhöz.
Egy gyógyító ember dacára
Túl volt a várakozásaimon, hogy egy gyógyító ember keresésének a folyamatában az istenséghez vezető igazi úttal találkoztam! Ki gondolta volna, hogy ebben a kaotikus világban, ahol az erkölcs hanyatlik, az istenek és a Buddhák csendben alászálltak, felöltve Jézus vagy Sákjamuni formáját?
Az emberek istenekhez és Buddhákhoz imádkoznak. Mégis, kik az igazi istenek és Buddhák? A démonok hazugságokat terjesztenek, hogy megakadályozzák az embereket abban, hogy felismerjék az isteneket, megakadályozzák őket, hogy meg legyenek mentve. Remélem, még több ember megmenekülhet a ködből, és inkább a nagyra becsülik a korlátozott időt, ami megmaradt önmaguk művelésére.
Ezen a módon csendben kell hallgatniuk a kedves meggyőzéseket, búcsút mondani az ateizmusnak, és lépéseket tenni az istenség felé.
Forrás: [Celebrating World Falun Dafa Day] An Atheist Encounters a Genuine Cultivation Path
* * *
tovább ...