Bai Juyi: a költő, aki az „új vers mozgalmat" vezette (Jessica Chang/Epoch Times) |
Bai Juyi (Kr. e. 772–846) a Tang-dinasztia korának közepén élt híres költő volt. A versei egyszerűek és könnyen érhetőek, és leginkább a köznép körében voltak népszerűek.
Ellentétben más nagy költőkkel, akiket csak a haláluk után tiszteltek, Bai Juyi hírnevet és tiszteltet szerzett a szülőföldjén és a fiataloktól is. Fénykorának két évtizedében a verseit a templomok falain és panziókban láthatták, és még fizetőeszközként is keringett a piacokon. Azt mondták, hogy a hal- és hússtandokon az átlag emberek selyemszövetet használtak, és a tudósok másolatokat készítettek Bai Juyi verseiről, hogy kereskedjenek velük halért és húsért. Továbbá néhány külföldi miniszterelnök üzletembereket bízott meg, hogy vásároljanak Bai Juyi verseket olyan magas áron, amely meghaladta száz rúd arany értékét is.
Íme az egyik legnépszerűbb költeménye:
„A ragyogó, vörös tűz villog a kemencében, és tükröződik az új, zöld és illatos borban. Egy meleg és csodálatos kép ez a hideg télben – minden hallgatag. Úgy tűnik, este esni fog a hó, és kíváncsi vagyok, vajon a legjobb barátom szeretne-e eljönni, és egy elkapott beszélgetést folytatni velem az újbor felett?
Ebben a költeményében Bai Juyi a borivást egyszerű és világos szavakkal írta le, de a hangulat tele van gyöngéd érzésekkel.
Összehasonlítva más költőkkel, Bai Juyi sokkal több „allegorikus verset” írt, tükrözve az emberek szenvedései miatti mély aggodalmát, és az együttérzés őszinte természetét a szegénység áldozatai felé. A jószívű erő még mind a mai napig érzékelhető a verseiben. Nemcsak törődött a szegény emberekkel, hanem befelé nézett, és zavart érzett a jó élete miatt.
Bai Juyi egy rendkívül viharos időszakban élt, mikor a Tang-dinasztia hanyatlásnak indult. A költészet történelméhez úgy járult hozzá, hogy megalapított egy költészeti elméletet, amely a realizmust támogatja. Mozgalmat indított, amelyet „új vers mozgalom“-nak neveztek. A realizmus kategóriájában számos kiváló vers született.
Az „új vers mozgalom” azzal érvelt, hogy a költészet alkotásának tükröznie kell a valóságot, az inspiráció fő forrásának pedig a valós eseményeket és a társadalmi körülményeket jelölték meg. A mozgalom nagy hatással volt a költészet történelmére, és sok támogatást kapott.
Bai Juyi huszonnyolc éves korában jeleskedett a császári vizsgán, majd egészen negyvennégy éves koráig elismert és sikeres volt, amikoris lefokozták. Ennek köszönhetően megváltoztak az életkörülményei, és a versírási stílusa is. Ebben a borús helyzetben a táj felé fordult a figyelme, és a versei fokozatosan változtak, ennek megfelelően elkülönült a hétköznapi dolgoktól. Ezek után egy elhagyatott életet élt, áttért a buddhizmusra, és a gyakorlásnak szentelte magát. Kr. e. 846-ban, hetvenöt éves korában az otthonában hunyt el.
* * *