2014. december 30-án egy újabb plasztinált (az eljárás folyamán az emberi testből eltávolítják a vizet és a lipideket, és ezek helyére egy szilikon polimert juttatnak) Bodies Kiállítás nyílt a Sichuan tartományi Chengdu városban. Annak ellenére, hogy előző alkalommal 2007-ben a közvélemény hevesen tiltakozott, sok kérdés merült fel, különösen azzal kapcsolatban, hogy kiállítottak egy várandós anyát a kifejlett magzattal együtt.
A kiállítás egyik alkalmazottja elmondta, hogy a plasztinált testek vagy testrészek valódi, igazi emberektől származnak. Mikor megkérdezték, honnan származnak a tetemek, azt mondta: adományok voltak, de nem közölt további részleteket.
Az alkalmazott válasza a kétség árnyékát veti a Bodies kiállítás történetére.
A testek rejtélyes forrása
Ezeknek a testeknek a forrása tisztázatlan, de a legtöbben – ha nem mindannyian – kínaiak. Kínában az emberek vonakodnak felajánlani még a szerveiket is, nemhogy a testüket kiállításra, azt követően, hogy a bőrt eltávolították róluk.
Hasonlóan a Body Kiállításhoz, ezeket a testeket szintén Sui Hongjin plasztinálta a Dalian Orvosi Egyetemről. Gunther von Hagens – aki feltalálta a plasztinációs eljárást – egyik diákja, Sui különvált a mentorától és társult a Premier Kiállítással, hogy ehhez hasonló kiállításokat rendezzen világszerte.
Sem Sui, sem Hagens, a „The Body Worlds” című kiállítás tulajdonosa nem tudott dokumentumot bemutatni arról, hogy ezek a testek önkéntes donoroktól származnak. Egy jelentés az NPR-től nem találja egyértelműnek az elhunyt donortól a plasztinációs testig való dokumentálást. „Dr. von Hagens azt állítja, hogy csak megbízható forráson keresztül szerzi be a testeket, de egyetlen kívülálló sem ellenőrizte, hogy – a legrosszabb esetben – politikai foglyokat gyilkoltak meg a kínai börtönben, aztán kereskedőkön keresztül értékesítették az egyik orvosi egyetemnek, majd a nyilvánosság elé tárták.”
Mikor von Hagens az 1990-es években kiterjesztette az üzletét Kínába, erős ellenállással találkozott kulturális és jogi okok miatt. De végül 1999 augusztusában megalapította a vállalatát a Liaoning tartományi Dalian városban, miután megkapta a jóváhagyást Bo Xilaitól, Dalian akkori polgármesterétől.
Von Hagens szerint, mikor 1999-ben megalapította a von Hagens Plasztinációt, Sui azt mondta neki, hogy csak olyan testeket fognak használni, amelyekhez nincsen hozzátartozó.
Azonban a „Testek boncolásáról szóló rendelet” alapján, amelyet 1979-ben adott ki az Egészségügyi Minisztérium, csak akkor lehetséges „hozzátartózó nélkülinek”-nek tekinteni egy emberi testet, ha legalább egy hónapig nem keresik, és csak akkor használható anatómiai tanulmányokra az orvosi iskolákban is. Az ilyen testek viszont már nem használhatók fel a plasztinációs eljárással, mert az megköveteli a friss, tartósítószer-mentes tetemeket a folyadékcsere miatt.
Ennek ellenére a plasztinációs üzem gyorsan fejlődött. 2002 júniusában a Dalian Orvosi Egyetem támogatásával Sui Hongjin létrehozta a saját vállalkozását, miközben vezérigazgatóként szolgálta a von Hagens vállalatot. Mikor von Hagens erre rájött, kirúgta Suit.
Sui vállalata, a Dalian Hoffen Bio-Technika aztán együttműködött az USA székhelyű Premier Kiállítással, és megnyitotta a „Bodies – a kiállítás”-t az USA-ban 2005-ben. A „Body Kiállítás” szóvivője azt mondta, a tetemek mind Kínából származnak, nem adományozóktól, hanem hozzátartozó nélküliek. A politikai rendszerre való tekintettel Kínában sokan úgy hiszik, hogy a tetemek foglyoktól vagy politikai fogva tartottaktól származnak.
A „New York Times” riportja szerint: „Kínában előre meg van határozva, ki van benne a testüzletben, és honnan valók a testek – nem könnyű. Kínában a múzeumok, ahol a Body kiállításokat tartották, elmondják, hogy hirtelen ’elfelejtették’, ki szállította a testeket, a rendőrség rendszeresen megváltoztatta a történetet arról, mit tettek a testekkel, és még az egyetemek is megerősítették ezt, aztán tagadták a létezését a testeket megőrző műveleteknek az egyetemeiken.“
A 2008 májusában New York főügyészével létrejött egyezség kötelezi a Premier Kiállításokat, Sui kiállító partnerét, hogy jognyilatkozatot tegyen közzé a „kínai rendőrségi hivatal”-tól a weboldalán és a kiállítási csarnokban, amely kimondja a Dalian Hoffen tetemek eredetét.
A Fálun Gong üldözésével való szoros kapcsolat
A „Világszervezet a Fálun Gong üldözésének Kivizsgálására” nevű szervezet (World Organization to Investigate the Persecution of Falun Gong - WOIPFG) megerősítette, hogy az „adományozások” vagy „hozzátartozó nélküli” helyett a testek közül sok Fálun Gong gyakorlóktól származik, akiket meggyilkoltatott a kommunista rezsim.
Von Hagens egyszer azt mondta a riportereknek, hogy úgy döntött, nemcsak az olcsó munkaerő miatt nyit leányvállalatot Dalianban, hanem a hivatalnokok aktív támogatása miatt is, valamint a rendelkezésre álló bőséges testek miatt. Ez teljesen egybeesett a Fálun Gong üldözésével, amelyet Jiang Zemin 1999 júliusában indított el.
A Fálun Gong békés természete miatt Jiang erős ellenállással nézett szembe az elnyomás miatt még a Politikai Bizottságon belül is. Hogy támogassák az üldözéses politikáját, Jiang 1999 augusztusában ellátogatott Dalian városba, ahol azt mondta az akkori polgármesternek Bo Xilainak: „Légy kemény a Fálun Gonggal, és nagyszerű jövőd lesz.” A parancsát követve Bo személyesen rendelte el a gyakorlók letartóztatását, kibővítette a börtönöket, hogy ott tartsa fogva a gyakorlókat, és utasította a rendőröket: „Olyan rosszul bánhattok a Fálun Gong gyakorlókkal, ahogy csak akartok, akár még meg is halhatnak.”
Két hónappal később, 1999 októberében Bot kinevezték Dalian párttitkárává. Ez tovább ösztönözte az erőfeszítéseit, hogy elnyomja a Fálun Gongot. 2000 és 2004 között még több börtönt és munkatábort építtetett vagy újíttatott fel Pekingből származó pénzforrásokból. Ezek között van a hírhedt Masanjia börtön és Masanjia munkatábor is, amelyek kb. 500 millió jüanba kerültek. Arra használták, hogy elhelyezzék a gyakorlókat, akiket Liaoning és más tartományokban tartóztattak le. 2000-től Bo lett Liaoning tartomány kormányzója.
Eközben a Fálun Gong gyakorlók áramlottak Pekingbe, miután 1999-ben megkezdődött az elnyomás: keresték a kommunista párt vezetőit, hogy kérelmezzék az üldözés befejezését. A börtönök és munkatáborok Pekingben és a környező területeken túlzsúfoltak voltak. Őket – különösen pedig azokat a gyakorlók, akik nem voltak hajlandók megmondani a nevüket – gyorsan átszállították a Dalian-i börtönökbe és a munkatáborokba.
Sui egyszer azt állította, hogy a „tetemek” a Közbiztonsági Hivataltól származtak. Azt mondta, támogatták a kormányzati hivatalnokok, hogy tegyék az üzemet a világ emberi test plasztinációs fellegvárává. A Tianjin-i 610-es iroda egyik hivatalnoka megerősítette, hogy néhány szerv és test Fálun Gong gyakorlóktól származott.
Hatalmas nyereség
Sui a von Hangens Plasztináció egykori vezérigazgatója azt mondta az „Oriental Outlook”-nak (Keleti Kitekintés) 2003-ban: „Hagens nem kíván kiállítást tartani Kínában, mert akkor nem lenne ennyi haszna. Csak az a célja, hogy Kína biztosítsa a termelési alapját, mert a munkaerő- és a nyersanyagköltség sokkal alacsonyabb Kínában.”
Ezt követően Hagens és Sui számos további plasztinációs gyárat nyitott Dalian-ban, Kínát a világelső test exportőrévé téve ezzel. A „Radio Free Asia” véleménye szerint egyetlen plasztinációs testet több millió dollárért lehet eladni. Úgy becsülte, hogy Sui 2004 óta közel ezer példányt adott el más országokba.
A „New York Times” egyik riportjában az olvasható, hogy 2006-ig von Hagens „Body Worlds” kiállítása már világszerte 20 millió embert vonzott, és több mint 200 millió dollár nyereséget. Legalább még tíz másik kínai testgyárat hoztak létre, hogy kitöltse a kiállítás megrendeléseket, Japánba, Dél-Koreába és az USA-ba való szállításra tartósítanak tetemeket.
A sötét titok
Von Hagens elismerte, hogy a kezdetekben nehéz volt Európában bemutatni a plasztinált testeket: „… ahol úgy hívták, hogy dr. Halál és dr. Frankenstein. Az európai sajtó még Josef Mengeléhez is hasonlította, a náci haláltábor doktorához.” Aztán elment Kínába, ahol Suival dolgozott együtt „az olcsó munkaerő, a lelkes diákok, a kevés kormányzati korlátozás és a kínai testekhez való könnyű hozzáférés biztosítása miatt.”
De a Kínában való terjeszkedését táplálta a laza jogi korlátozás, a gyenge emberi jogi védelem, és a súlyos Fálun Gong elleni üldözés, ami átalakította a plasztinált testek kiállításának üzletét. Sui és más követők közös erőfeszítéseivel a kegyetlen totalitárius rezsim álcázta, és jövedelmező üzletté alakította át.
2008 februárjában a kaliforniai közgyűlés elfogadott egy jogszabályt, amely előírja, hogy a Bodies Kiállításoknak bizonyítékot kell bemutatnia arról, hogy minden holttestet „tájékoztatott beleegyezés”-sel adományoztak. Fiona Ma asszony, a közgyűlés tagja, a jogszabály kezdeményezője elmondta az „ABC 20/20”-nak: „Mint kínai származású, egyáltalán nem tartom elképzelhezőnek , hogy bármelyik család is hozzájárulna ahhoz, hogy a rokonukat ezen a módon mutogassák.”
Az „Epoch Times”-tól kapott információk alapján Gu Kailai, Bo Xilai felesége kulcsszerepet játszott abban, hogy a fogva tartott Fálun Gong gyakorlók plasztinációs áldozatokká váljanak. Pontosabban, Gu felfedezte, hogy két út van a fogva tartott gyakorlókat készpénzre változtatni: a szerveiket eltávolítani és szervátültetésre felhasználni a Liaoning tartományi kórházakban, valamint a testeket eladni plasztinációs gyáraknak.
Sokan gyanították, hogy Gu és a segédje, Neil Heywood gyárakat szolgáltatott a Fálun Gong gyakorlók testeivel, amelyek a holttestek nagy részét alkotják, amit kínai forrásokból szállítottak a Dalian-i plasztinációs gyárakba. „A forrás szerint Gu volt az ötletgazda a pénzügyi menedzsmentben, a nemzetközi és a hazai online reklámban, és az exportcsatornák felnyitásában a szervek és az emberi testek tiltott kereskedelmére.”
Miután 2011-ben Heywood-ot Kínában meggyilkolták, Gut elítélték gyilkosság vádjával 2012 augusztusában, és felfüggesztett halálos ítéletet kapott. 2013-ban Bot életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték korrupció vádjával. De a kapcsolataik az ártatlan Fálun Gong gyakorlók üldözésére, különösen az erőszakos szervrablásra és a plasztinációra továbbra is felfedetlen.
Forrás: The Dark Secret of the Bodies Exhibitions
* * *