A Tavaszi és Őszi időszak (Kr.e. 770-476) alatt Jin állam királya elküldött egy diplomatát, hogy látogassa meg Lu államot.
Egy napsütéses napon a visszaútján Jin-be a diplomata áthaladt Ji államon. Ott látott egy gazdát a mezőn, aki gyomlált, és egy fiatal hölgyet, aki a feleségének tűnt, és a farmerhez közeledett az ebéddel.
 |
| A diplomata azonnal meglátogatta Jin királyt, és beszélt neki a házaspárról. Azt mondta a királynak: „A tisztelet az erény demonstrálása. Ha valaki tisztelettudó, biztosan erényes is! Az embereinket meg kell tanítani az erény eme megtestesülésére.” (Sandy Jean/Epoch Times) |
A fiatalasszony úgy tálalta az ebédet a gazdának, hogy a tányért a két kezével nagyon tiszteletteljes módon tartotta. Hasonlóképpen, a farmer tiszteletteljes módon vette el az ételt. Amíg a gazda ette az ebédjét, a felesége az oldalán állt, udvariasan várva.
A diplomatát nagyon megindította, amit látott, és ezt gondolta: „Olyan nagy tisztelettel kezelik egymást!” Odasétált a házaspárhoz, és beszélgetett velük, aztán meghívta a párt, hogy tartsanak vele Jinbe.
Miután hazaértek, a diplomata azonnal meglátogatta Jin királyát, és mesélt neki a házaspárról. Azt mondta a királynak: „A tisztelet az erény demonstrálása. Ha valaki tisztelettudó, biztosan erényes! Az embereinket meg kell tanítani az erény eme megtestesülésére.”
Aztán beajánlotta a farmert a királynál. A király megfogadta a tanácsát, és fontos pozíciót adott a gazdának Jin államban.
A történet egy íráson alapszik, mely a Zuo Zhuan-ban* található, amely az egyik legkorábbi kínai elbeszélő történet, és lefedi a Tavaszi és Őszi időszak nagy részét.
Később a 相敬如賓 (xiāng jìng rú bīn) kifejezés, melyet úgy fordítanak, hogy „tisztelettel kezelni egymást, mint egy vendéget”, egy szólássá vált. Arra használják, hogy leírják vele, hogy egy házaspárnak mennyire kellene egymást kölcsönös tisztelettel kezelnie.
Megjegyzés:
*“Zuo Zhuan” (左傳), ismert, mint “Chunqiu Zuo Zhuan”, amely az egyik legfontosabb forrás a Tavaszi és Őszi időszak (Kr.e. 770-476) megértéséhez. Ezt a könyvet Zuo Qiumingnek tulajdonították Kr.e. 389 előtt, és úgy vették, mint a „Tavaszi és Őszi krónika” egy kommentárját.
* * *
tovább ...