Mikor 2013. március 4-én az Európai Parlament alelnöke, Edward McMillen-Scott részt vett Washington D.C-ben a kínai emberi jogi helyzetről szóló meghallgatáson, találkozott Zhang Lianying asszonnyal és családjával, akik Fálun Gong-gyakorlók. Aktív erőfeszítéseket tett az elmúlt néhány évben, hogy megmentse ezt a családot, ezért izgatott volt a washingtoni találkozás miatt, és megjegyezte, hogy Kínában az üldözés „nem tart már sokáig”.
  |
McMillan-Scott segített kimenteni őket Kínából
McMillan-Scott először akkor hallott Zhang asszonyról, mikor hét évvel ezelőtt Pekingben találkozott a férjével, Niu Jinping-gel és egy másik gyakorlóval, Cao Dong úrral. Miután hallott a Fálun Gong elleni szörnyűséges üldözésről Kínában, Zhang asszony megmentésére szentelte az életét. 2011-ben Zhang asszonynak és Niu úrnak végül sikerült kimenekülniük az Egyesület Államokba. A pekingi rendőrség 2012. június 8-án hatodik alkalommal tartóztatta le Cao urat, és két és fél év munkatáborra ítélte.
Zhang asszony hivatalnok volt a Guangda Group Ltd-nél, és mérlegképes könyvvizsgáló. Jó életet élt, és a modern, szakképzett kínaiak minden előjoga biztosítva volt számára. 1997-ben férjével együtt kezdte gyakorolni a Fálun Gongot. Jó egészségre, és a belső béke egy mély értelmére tettek szert. Mikor 1999-ben a Kínai Kommunista Párt (KKP) elindította a teljes körű Fálun Gong üldözést, minden megváltozott.
2006. május 21-én Niu úrnak lehetősége volt találkoznia a Kínába látogató McMillan-Scott-tal. Elmondta, mi a helyzet a feleségével, Zhang asszonnyal, akit megkínoztak. McMillan-Scott az egész világgal ismertette Zhang asszony helyzetét, Niu-t pedig megfigyelés alá helyezték.
Zhang asszonyt 2007. december 13-án szabadon bocsátották a pekingi női kényszermunkatáborból, ezután írt egy levelet McMillan-Scottnak és az Európai Parlament Emberi Jogi Bizottságának. A hosszú levelében több mint ötven kínzási fajtát sorolt fel, amit alkalmaztak rajta. McMillan-Scott ezt feltette a parlament internetes oldalára, ami a nemzetközi közösség számára is elérhető.
A KKP könyörtelen üldözésének felfedése
2008 májusában Zhang asszonyt és a férjét két és fél év kényszermunkára ítélték a közelgő Pekingi Olimpia miatt. Niu urat a Tuanhe kényszermunkatáborba vitték Pekingbe. Addig verték, míg meglazultak a fogai. Júliusban Zhang asszonyt titokban átszállították a pekingi női kényszermunkatáborból a Liaoning tartományi Shenyang városban lévő Masanjia kényszermunkatáborba.
Zhang asszony éhségsztrájkkal tiltakozott. Egy női őr felfeszítette a száját egy kanállal, és megbilincselte. Az őr sokszor egy magasan lévő fémrúdhoz bilincselve fellógatta a levegőbe.
Egyszer három napig lógott egyfolytában, és utána úgy kellett kimásznia a szobából, mert a karjai és lábai megsérültek és elzsibbadtak a kínzástól.
Elektromos botokkal is sokkolták, kényszerítették, hogy hosszú ideig álljon, és többször megverték fa ütőkkel.
Zhang asszony megtagadta, hogy kövesse a börtönszabályzatot, és azt, hogy aláírja az „értékelését” vagy névtáblát viseljen. Ennek eredményeként számtalanszor megverték, emiattnem tudta rendesen használni a kezeit többé. 2009-ben átszállították egy különleges részlegbe még keményebb kínzásokért.
McMillan-Scott értesült helyzetéről és újra elmondta a világnak, mennyire szenved Zhang asszony.
Majdnem halálra kínozták
Zhang asszony elmondta, hogy mikor letartóztatták és elvitték a kényszermunkatáborba, a gyermeke másfél éves volt. A táborban éjjel-nappal gyermeksírást játszottak le hangosan. Egy keskeny magánzárkába tették. „Ha nem gyakoroltam volna a Fálun Gongot, elveszítettem volna az eszemet” – mondta.
Zhang asszony visszaemlékezett, hogy a táborban többször megfosztották a levegőtől, amíg el nem ájult. Elmondta, hogy nem félt a haláltól; az állandó harc az életért rosszabb volt még annál is. Számos alkalommal az őrök kezdeményezésére a foglyok lefogták és betakarták a száját és az orrát nedves ruhával. Csak akkor vették el, mikor fulladozott.
Mikor levegő után kapkodott, hirtelen újra betakarták a száját és az orrát. Ezt újra meg újra ismételték, míg elveszítette a belei fölött az irányítást. A táborban lévő gyakorlókat még mindig így kínozzák.
McMillan-Scott megkérdezte Zhang asszonyt az egészségéről. Elmondta neki hogy miért: mikor a férje mesélt az általa elszenvedett kínzásokról, sokkot kapott. McMillan-Scott több mint 40 országba ellátogatott, bárhova ment, megemlítette a nevüket.
Azt is elmondta, hogy a mai napig még mindig aggódik, hogy Zhang asszony üldözésének felfedésére tett erőfeszítése még komolyabb kínzást eredményezett számukra Kínában. Azért is aggódik, hogy a Cao Dong ügyére való felhívása Cao-nak magának még könyörtelenebb üldözést fog okozni.
A pekingi rendőrség Cao-t 2012. június 8-án tartóztatta le hatodik alkalommal. Cao a Pekingi Külügyi Tanulmányi Egyetemen diplomázott és hat évvel ezelőtt ismerte meg McMillan-Scottot. Mesélt McMillan-Scottnak az üldözésről, amit ő, a felesége és sok más Fálun Gong-gyakorló elszenved. Két órával később a belbiztonsági tisztek letartóztatták Cao-t és elvitték öt évre egy börtönbe. A felesége, Yang Xiaojing 2009. október 1-jén halt meg a hosszú távú bebörtönzés, zaklatás és az üldözés ideje alatti nélkülöző életmód következtében.
Zhang asszony elmondta az Európai Parlament alelnökének: „Az Ön segítsége nélkül a családom nem lenne ma itt. Mikor a kényszermunkatáborban voltam Pekingben és Masanjiaban, sokszor erőszakkal vért vettek tőlem és megvizsgálták az egészségi állapotomat. A megmentésemre tett erőfeszítései nélkül lehet, hogy a szerveimet mostanra már eltávolították volna.”
McMillan-Scott elmondta, hogy hisz benne, hogy a KKP Fálun Gong elleni üldözése már nem tart sokáig.
* * *
tovább ...