(Minghui.org) Hua Caixia a nevem. 12 évvel ezelőtt mentem hozzá She Yue-höz, ebből kilenc évre jogtalanul bebörtönözték. Kétszer jogellenesen munkatáborra ítéltek, egyszer a Dalian kényszermunkatáborba vittek, egy másik alkalommal pedig a Masanjia kényszermunkatáborba. 2012 szeptemberében, mikor szabadon engedtek a második kényszermunka időszakból, a férjem nem volt ott, hogy üdvözöljön engem. Az anyósom mondta, hogy újra letartóztatták. Visszagondolva, hogy az elmúlt 12 évben mennyire hiányoltuk egymást, nem tudtam visszatartani a könnyeimet. Csak százötven napot lehettünk együtt. A KKP vagy őt börtönözte be vagy engem zárt munkatáborokba. Mikor szabadon bocsátották, munkatáborban voltam. Mindkettőnket addig kínoztak, hogy megőszült a hajunk. Bebörtönöztek és kínoztak bennünket, mert a KKP képtelen tolerálni azokat, akik az Őszinteség-Jószívűség-Tolerancia elvekben hisznek, azokat az embereket, akik csak jók akarnak lenni, és követni akarják a Fálun Gong tanításait.
Az elveszett fiatalember visszatér a helyes útra
Férjem, She Yue 1968-ban született. Szülei foglalkozása sok utazást igényelt és ezért szinte állandóan úton voltak, sokszor csak egyszer jöttek haza egy héten. A férjemet a nagyanyja nevelte fel, aki nem volt egészséges, és nem is volt elég energiája fegyelmezni őt. Rossz szokásokat vett fel, dohányzott és ivott. Gyakran vezette az autót részegen, és sok balesete volt. Hozzátartozói aggódtak érte, de nem változott meg, pedig többször próbálták rábeszélni. Az életmódja miatt romlott az egészsége, és szülei végül feladták, miután sikertelenül próbáltak neki segíteni.
She Yue szerencsére hallott a Fálun Gongról, amikor széles körben elterjedt, és megértette, hogy a Fálun Gong arra tanítja az embereket, hogy jók legyenek, és hogy az Őszinteség-Jószívűség-Tolerancia alapelveket műveljék, melyekkel képesek megtisztítani a szívüket és a testüket. Miután elkezdte gyakorolni a Fálun Gongot, azonnal abbahagyta a dohányzást és az ivást. Az egészsége helyreállt, és az Őszinteség-Jószívűség-Tolerancia elvek szerint élt. Mindenkihez kedves volt és törődött a családjával. Mindenki a barátja akart lenni. A szülei nagyon boldogok voltak, hogy látták, milyen tartalmas és sikeres életet él, és nem aggódtak többé miatta.
A házaspárt megvádolták és bebörtönözték
1999-ben Jiang Zemin elindította a Fálun Gong véres üldözését rágalmazással, propagandával és hazugságokkal, hogy gyűlöletre uszítsa az embereket a Dáfával szemben. Korlátozták a gyakorlók hitének szabadságát, és elvették tőlük a törvényes művelési környezetüket. Szembenézve ezzel az indokolatlan üldözéssel, a gyakorlók a kormányzati szervezetekhez mentek, hogy fellebbezzenek, és hogy jelentsék a tényeket – jogtalanul letartóztatták őket. Hogy még több emberrel tudassák a Fálun Gong igaz tényeit, a gyakorlók írott és nyomtatott információs anyagokat juttattak el az embereknek, kijavítva ezzel azok félreértéseit a Fálun Gonggal kapcsolatosan.
  |
Mikor 2000 augusztusában She és én bejegyeztük a házasságunkat, kénytelenek voltunk elhagyni az otthonunkat, hogy elkerüljük a letartóztatást. Egy hivatalos esküvői szertartást terveztük 2001 júniusában. Hallottam, hogy egy gyakorlót letartóztattak, és emiatt a négy éves gyermeke felügyelet nélkül maradt otthon, így elmentem a lakására, hogy elhozzam a gyermekét az otthonomba. Mikor odaértem, egy várakozó rendőr letartóztatott és elvitt a Dalian kényszermunkatáborba. Három évig tartottak ott fogva. Megpróbáltak rávenni, hogy adjam fel a hitemet, két tiszt a Kunming utcai rendőrállomásról elektromos botokkal sokkolta a szívemet és a számat. Mikor később az egyik barátom meglátott, felkiáltott: „Annyira aljasok! A szád tiszta seb az áramütésektől.” A Dalian munkatáborban egy kis cellába zártak, ami fémrudakkal volt körbevéve. Megbilincselték a kezem, hogy egy egyenes vonalat képezzenek, és mindkét karomat összekötötték, a fejemet pedig szövetcsíkokkal kötözték a fémrudakhoz. Aztán felhúzták az egyik lábam a karom magasságába, és hozzákötötték ezt a lábamat a fémrudakhoz még több szövetcsíkkal. Aztán egy rongyot tömtek a számba. Az őrök két fogolynak megparancsolták, hogy húzzák fel a másik lábamat minden erejükkel, aztán tegyék le, majd újra fel, és hogy ezt ismételjék újra meg újra. Hallottam a csontjaim repedését, és úgy éreztem, mintha kettészakadnék. Utána sokáig nem tudtam mozgatni sem a karjaimat sem a lábaimat. Kénytelen voltam hajnali 2 óráig dolgozni, 15 napon keresztül. Úgy tűnt, mintha éppen akkor mentem volna aludni, mikor hajnali 5:30-kor már csörgött is az óra. A hosszú távú alvásmegvonás miatt mindkét lábam legyengült és az arcom fehér volt.
She Yue kitartóan tisztázta különböző módon a tényeket a Fálun Gongról az embereknek. Számtalan alkalommal letartóztatták és elmenekült, de kénytelen volt szegénységben élni. 2001 októberében letartóztatták és megvádolták egy koholt bűncselekménnyel. Jogtalanul kilenc év börtönbüntetésre ítélte a KKP bírósága, és elvitték a Dalian-i Wafangdian börtönbe. Csak a holdat tudtuk nézni a börtönből, és hiányoltuk egymást, azon aggódva, vajon a másik életben marad-e. A KKP Fálun Gong-gyakorlók elleni üldözése valóban erkölcstelen.
 |
She-t különböző módon kínozták a Dalian-i Wafangdian börtönben. Egy kis cellába zárták közel három hónapra, megbilincselték és az ablakrácshoz akasztották hosszú időre, az ujjait pedig öngyújtóval égették. Egyszer egy őr 40 percig ütötte az arcát, és ez keléseket okozott az arca belső részén, egy hónapig képtelen volt enni. Két bordája is eltörött, és a háta is megsérült. Nehéz helyzetben volt és fájdalmat okozott neki a lélegzetvétel is, nehezen nyelt és rendkívül gyenge volt.
2010-ben szabadon bocsátották She-t, végre együtt voltunk, és rám támaszkodhatott. Ebben a társadalomban, ahol egy jó ember közvetlen veszélyben van, hatalmas vigaszt nyújtott számomra. Egy egyszerű esküvőt készítettünk, de a sötét felhők nem távoztak. Csak 150 napig tudtunk együtt lenni.
2011 februárjában a munkáltatóm, a Dalian Hongguang Vállalat megszüntette a munkaszerződésemet a Fálun Gong gyakorlása miatt, és visszatartották a fizetésemet. Miután több hiábavaló beszélgetést folytattam a vállalat vezetőségével, nem maradt más választásom, mint hogy a munkaügyi választott bírósági hivatalhoz forduljak. A cég kihasználta a hálózati erőforrásait, hogy összejátszon a Xigang kerületi rendőrkapitánysággal és a Minle rendőrállomással, hogy megállítsanak engem. 2011. április 6-án elvittek a Yaojia fogolytáborba, majd átvittek május 4-én a Luotaishan agymosó központba, Fushun városba. Aztán elvittek a Masanjia kényszermunkatáborba, hogy ott szolgáljak másfél évig.
2012 szeptemberében szabadon engedtek, de a férjemet újra letartóztatták 2012. július 6-án, és azóta a Yaojia fogolytáborban van.
A család szétesett és a családtagok elhunynak
Mikor She-t első alkalommal tartóztatták le, az édesapja ágyhozkötött volt a betegsége miatt. Mikor meghallotta a hírt, könnyekre fakadt, és azt mondta: „Nem tudom, vajon látom-e még valaha a fiamat.” Aztán meghalt. Mikor She apai nagyapja meghallotta, hogy meghalt a fia, szembeszállt a hideg széllel, és elment, hogy végső búcsút vegyen tőle. Látta, hogy She nincs ott. She családja nem tudta többé elrejteni a bebörtönzés tényét és el kellett mondani a nagyszülőknek. A nagyszülei könnyek között ezt mondták: „Hadd haljunk meg a fiunk és az unokánk helyett!” Szavaik minden jelenlévőt megérintettek. Nem tudtak ellenállni a csapásnak, lebetegedtek miután hazatértek, és elhunytak. Mikor She anyai nagyanyja elhunyt, csak egy pillantást vethetett rá a krematóriumban, mivel hajléktalan volt és megpróbálta elkerülni a letartóztatást.
Alig több mint egy éven belül a család négy rangidős tagja elhunyt. She Yue és én még mindig börtönben voltunk, és csak az édesanyja volt otthon. A bánata elképzelhetetlen volt és összeroppant. A fia és a menye jó emberek voltak, de kínozták és sértegették őket csak az Őszinteség-Jószívűség-Tolerancia alapelveiben való hitük miatt. Elgondolkodott a szüleiről, akiket minden ok nélkül bántalmaztak a kulturális forradalom alatt, önmagáról, akit az „öt fekete csoport” egyik tagjának látták, és arról, hogy milyen keserű életet folytat. Nem talált senkit, akinek elmondhatta volna a szívfájdalmát, és a fejét gyakran a paplanba rejtette és csak zokogott. Azt mondta, hogy annyira fájt a szíve, hogy egészen belezsibbad.
Mikor visszatértem az otthonomba, láttam, hogy összetörték a biztonsági kaput és vastag porréteg volt mindenhol a lakásban. Anya nem főzött több mint két hónapig, és azt mondta, hogy többé már nem éhes.
Az anyósommal együtt támogattuk egymást és megpróbáltuk meglátogatni a fiát, a férjemet
Miután 2004-ben visszatértem a munkatáborból, az anyósom és én egymást támogattuk. Csak az ő nyugdíja volt számunkra, kb. 100 jüan, és még pénzt is kellett küldenünk a férjemnek a Wafang börtönbe. A kilenc éves bebörtönzése alatt három évig voltam a Dalian munkatáborban, és hat évig éltem az anyósommal. A szünidők alatt, mikor más párok együtt mentek haza, egyedül voltam és láthatatlannak éreztem magam. De aztán a férjem szenvedésére gondoltam a börtönben, vajon eszik-e vagy jól van-e, és nem tudtam visszatartani a könnyeimet. A szüleim mindvégig vigasztaltak és bátorítottak engem, mondva, hogy a férjem jó ember, a letartóztatása előtt nem tett semmi illegális dolgot, és türelmesen kell várnom a hazatérését.
Az anyósom és én minden nap aggódtunk She-ért. Mikor a tervezett látogatásunk időpontja megérkezett, nem számított, milyen rossz volt az időjárás, mindig mentünk meglátogatni őt. Egyszer az erős havazás lezárta az utat és nem jártak a buszok. A vonatra nem volt több jegy, mivel túl sok volt az utas. Mikor a vonat megérkezett az állomásra, az emberek csak úgy özönlöttek fel. A túl sok embert látva az ellenőr azonnal bezárta a vonat ajtaját. Az utasok az ablakon keresztül másztak be. Az anyósom és én is bemásztunk egy kedves fiatalember segítségével. Nagyra becsültünk minden lehetőséget, ha láthattuk a férjemet, mert nem tudtuk, vajon lesz-e következő alkalom. Néhány ember kijött a börtönből, és azt mondták, hogy a kínzások miatt nem biztos, hogy She életben fog maradni.
2005 áprilisában találkoztunk vele és az arcán zúzódások voltak. Mondta, hogy az őrök szították rá a Du Gang nevű foglyot, hogy verje meg őt. Mikor mondta, hogy a bordái eltörtek az ütésektől, az felvigyázó őr, Lu Chuangui rákiáltott: „Ne beszélj erről!” Később Lu Chuangui garantálta, hogy ez a fajta dolog [a verés] nem fog újra megtörténni. Egy héttel később nem tudtunk gátat szabni az aggódásunknak, így elmentünk április 20-án is meglátogatni. Megdöbbenve tapasztaltuk, hogy a régi sebei nem gyógyultak, és voltak újabbak is. Az arcát és a nyakát zúzódások és nyomok borították. Ezúttal nem mertünk már kérdezni sem, csak a könnyek maradtak.
2007 decemberében She-t átvitték a Nanshan börtönbe, Jinzhouba. 2008 áprilisától nem engedélyezték, hogy meglátogassuk. Az anyósom és én minden alkalommal hosszú utat tettünk meg, hogy lássuk őt, de a börtön megtagadta, hogy bemenjünk. Megkértek minket, hogy menjünk a helyi rendőrállomásra, hogy szerezzünk egy levelet arról, hogy nem gyakorlunk Fálun Gongot, és hogyha She nem enged, a családja soha többé nem látogathatja meg. Könnyekkel mentünk haza és egyre jobban aggódtunk érte. 2010 októberében lejárt az ideje. De a Dalian városi 610-es iroda ügynököket küldött a börtönhöz, hogy letartóztassák She-t. Csak azért nem sikerült nekik, mert a családja és több ember látta a nagy felhajtást.
Mikor She hazatért, rendkívül gyenge volt. Nem tudott dolgozni, hogy pénzt keressen és segítse a családját. A több mint 70 éves édesanyja boldog volt, hogy még él a kilenc évnyi jogtalan börtönbüntetés után. Habár még mindig a szegényes nyugdíjából éltünk, legalább együtt voltunk.
Újból törvénytelenül börtönözték be
2012. július 6-án reggel anélkül, hogy megmutatták volna az azonosítójukat vagy személyazonosságukat, négy civil rendőr a Xiuyue utcai rendőrállomásról letartóztatta She-t, aki csak most kezdett el dolgozni a Youhaoute hotelben Dalian városban. Ellopták az autóját is, pénzt kellett kölcsönkérnie, hogy visszavásárolja. She új munkájában sofőr volt, de a rendőrség azt állította, hogy az autóját bűncselekmény elkövetésére használták, és nem voltak hajlandók visszaadni.
Később jött a rendőrség átkutatni az otthonunkat. Úgy tervezték, hogy egy tűzoltóautót használnak, hogy bejussanak az ablakunkon, de nem volt elég hely az épületünk előtt az autónak, így más eszközöket használtak, hogy áttörjék a biztonsági kaput és bejöjjenek. Átkutatták a lakást és hatalmas rendetlenséget csináltak. Ebben az időben She Yue fiatalabbik öccse, She Gang látogatóban volt az édesanyjánál a mi otthonunkban. She Gang kiment vitatkozni a rendőrséggel és kérte tőlük az azonosítójukat. Az egyik rendőr elővette az azonosítóját és meglengette az orra előtt, mielőtt visszarakta volna. She Gang nem látta sem a számát sem a nevét az azonosítón. A rendőr elővette a bilincset, hogy megfenyegesse She Gang-ot, beszorította egy sarokba. Majd elkobozták a Fálun Dáfá könyveket és egy laptopot. Felmásztak a tetőre és elvitték az NTDTV szatellit átjátszót is. Elvittek még személyes tárgyakat, például emléktárgyakat, melyeket She édesapja hagyott hátra.
A 12 éves házasságunkban 11 évet vártunk, kilenc évig a férjem börtönben volt, engem kényszermunkatáborban tartottak kétszer, és százötven napot voltunk együtt. Még egy egyszerű házasságkötési szertartás is csak egy vágyálom lett. Most az otthonunk üres, rendetlenség van benne, és csak az anyósom meg én lakunk ott. Tudjuk, hogy She jó ember, és nem követett el semmilyen bűncselekményt, így ismételten elmentünk a helyi rendőrállomásra, a rendőrségre és a Zhongshan kerületi ügyészségre fellebbezni, de az összes iroda kitért előlünk. Ügyvédet kellett fogadnunk, hogy megvédje a törvényes jogainkat.
Miután sok erőfeszítést tett az ügyvédünk, She Yue ügye most már visszatért az ügyészhez a Xiuyue rendőrállomásra. She rossz egészségi állapota miatt kérelmet nyújtottunk be óvadékra a tárgyalásig. Most várjuk a döntést. November 6-án pedig még egyszer benyújtottuk az ügyészségnek She Yue ügyét.
A törvény célja, hogy biztosítsa az igazságszolgáltatást, és azok a törvények, amik alkalmazkodnak a társadalmi igazságossághoz, határozottan támogatják a jóindulatot. Az igazságszolgáltatási rendszer azért létezik, hogy fenntartsa a társadalmi igazságot. Egyértelmű különbséget kell tennünk a jó és a rossz, a jó törvény és a rossz törvény között az emberi lelkiismeret alapján, és hogy az ítélet indokolt-e vagy sem. A lelkiismeret a végső jogrend.
Következtetés
Remélem, hogy a családom tragédiája nem történik meg más családokkal. Azt is remélem, hogy a kedves szavaink és tetteink megakadályozzák az értelmetlen gonosztetteket. Ez egy mennyei törvény, hogy a gonosz tett megtorlással néz szembe, míg a jó tettet áldással fogják jutalmazni. A Fálun Gong-gyakorlók el akarják mondani az embereknek: reméljük, hogy kedvesen fogod kezelni a Dáfát a jó szerencsédért. Nem akarjuk, hogy bárki is nyomorúságos véggel szembesüljön a gaztetteik miatt. Ezért szembeszállunk a letartóztatás, megverés vagy még az életünk elvesztésének a veszélyével is, hogy terjesszük az igazságot annak érdekében, hogy megmentsük az embereket a közelgő katasztrófától. Ne üldözzétek többé a Fálun Gongot, ne üldözzétek a gyakorlókat, akik az égi üzenetet terjesztik. Hagyj egy csodálatos jövőt magadnak és leszármazottaidnak!
* * *
tovább ...