Személyesen jártam a Mester Falun Gong tanokról szóló előadására

1993 vége fele az apám adott nekem egy példányt a “Zhuan Falun” című könyvből [a Falun Gong fő könyve] és azt mondta, “Nehogy mellékesen kezeld ezt a könyvet. Mielőtt elolvasod, muszáj kezet mosnod. Miközben olvasod, egyenes háttal kell ülnöd”. Amikor befejeztem a könyvet, erősen éreztem, hogy ez egy olyan könyv, mely arra tanítja az embereket, hogy jók legyenek és azt is éreztem, hogy gyakorolnom kell a Falun Gong-ot.

1994. januárjában apám izgatottan néhány jegyet adott nekem és azt mondta: “A Mester ide fog jönni, hogy tanítsa a Fa-t [Buddha iskolához tartózó Törvény, illetve Elv]. Milyen szerencsések vagyunk”. Életemben először láttam a Mestert és az első gondolatom az volt, hogy őt kell követnem. Úgy éreztem magam mint egy gyerek, aki hosszú ideig csak csavargott és végre visszaérkezett családjához, boldogan, melegen, vidáman és biztonságban.

Csodálkozva hallgattam a Mester előadását és reméltem, hogy többet fog mondani. A Falun Dafa egy teljesen új világot nyitott meg előttem, amit mindig is kerestem. Most, ha visszatekintek: az az időszak tényleg rendkívül értékes volt. Visszavonultam a mindennapi létharcból, a népszerűségből és az önérdekből. A sebeim meggyógyultak és betegségeim elmúltak, új utazásba kezdtem. A Mester volt az, aki kihúzott engem a sárból, aki megtisztított és elvezetett egy tiszta és világos útra, egy jobb irányba.

Nem tudtam megelégedni a Mester Fa-val. Felvételt akartam készíteni az előadásokról, de nem sikerült. Amikor megkaptam saját példányom a Zhuan Falun-ról, nagyon hálás voltam a Mesternek.

Szerencsém volt, mert kétszer vehettem részt a Mester előadásán, összesen 20 előadáson voltam. Az első előadásokon mindig voltak olyan emberek, aki egymáson lépkedtek, hogy jobb ülő helyük legyen. De a Mester előadása után ezek a szituációk hamar eltűntek. Akármennyien is voltunk és akármilyen keskeny is volt az előszoba, a gyakorlók mindig rendet tartottak.

Amikor eljött az idő az előadásra, Mester egyszerűen csak annyit mondott: “Mindenki üljön le”. A több ezer emberrel teli előadóteremben azonnal csend lett. Csak a Mester hangos és tiszta hangját lehetett hallani. Senki sem beszélt, cigarettázott, senki sem járkált az előadás végéig. Még a kisgyerekek is csendben ültek.

Az általános iskola éveimtól a főiskola éveimig, sok tárgyalásra és konferenciára jártam, de soha se láttam ilyen teljes mértékű és komoly csendet, ami ezen az előadáson volt. A Mester előadásán nagyon de nagyon higgadtan és csodálatosan éreztem magam.

Mester mindig előbb érkezett és időben kezdett. Egy perc várakozás sem volt.

Az első előadásokon, azok az emberek, aki megszervezték az előadásokat, azt is megszervezték, hogy legyen csoportos fénykép a Mesterrel. Családomnak lehetősége akadt képet készíteni a Mesterrel. Ez után a Mester rögtön visszaült a székére. A Mester soha nem foglalta el senkinek az idejét, akármilyen körülmények közt is volt és soha nem várakoztunk rá. Profi iskolai tanárként, messze voltam ettől a példától.

A fogadós szervező-vezetők felkértek egy képviselőt, hogy vizsgálja meg a Mester képességét. A képviselő elment a Mesterhez. Mielőtt kimondott volna egy szót, a Mester kirakott egy pár oklevelet az asztalra, köztük a Népszerű Qigong* Mester kitüntetést is, Tudomány határai kitüntetés és Speciális Arany kitüntetés az államtól. A képviselő nagyon meglepődött. Elhitte, hogy a Mesternek tényleg természetfölötti ereje van. Hazament és elmesélte a feleségének és kislányának. Az egész család Falun Gong-gyakorló lett.

Az atuócég szakaszvezetőjének hátfájdalmai voltak és a Mester segítségét kérte. A Mester csak folytatta a beszélgetést vele. Az ember nagyon humorosnak tartotta a Mestert és elfelejtette a hátfájdalmát. Utána egy egy nagy meleg kezet érzett hátán, amit nagyon nyugtatónak talált az illető. Hátfájdalma eltűnt. Azóta, amikor ez az ember másokkal találkozott, mindig azt mondta, “Mester Li Hongzhi tényleg rendkívüli”.

Két vidéken élő idősebb hölgy nem tudta kifizetni az előadásra a belépőjegyet. Amikor Mester ezt halotta, megmondta a dolgozóknak, hogy engedjék be belépőjegy nélkül.

Sok ilyen hasonló történet volt, de egyelőre abbahagyom a mesélést.

* Csi-kung – Egy hagyományos kínai gyakorlat fajta, ami a qi-t műveli, vagyis az “életadó energiát”.