A berlini faltól a hongkongi nemzetbiztonsági törvényig

A berlini fal, a kommunizmus és a szabad világ közötti egyértelmű elválasztó vonal jelképe, 1989 novemberében került lebontásra. Más tényezők mellett a dominóhatás két évvel később a Szovjetunió feloszlatásához vezetett.

 

A hidegháború befejezése azonban a kommunizmust és az emberiségnek okozott károkat nem számolta fel teljesen. A kínai kommunista párt (KKP) évtizedes kemény brutalitás után tovább bővítette befolyását, és a nyugati társadalom segítségével a világ második legnagyobb gazdaságává nőtte ki magát.

 

Ha a Tiananmen téri mészárlás és a Fálun Gong húsz éve tartó üldöztetése nem ébresztette volna eléggé rá a világot a KKP kártékony hatására. Akkor a KKP magatartása a koronavírus kitörésével kapcsolatosan és a nemzetbiztonsági törvény hongkongi legutóbbi végrehajtása egy újabb figyelmeztetés a világ számára.

 

Berlini fal

A második világháború után Németországot két részre osztották és ezek számos dologban különböztek egymástól. Megdöbbentő volt Nyugat-Németország és Ausztria gyors rekonstrukciója és újjáépítése, amelyet Rajna csodájának hívnak (Wirtschaftswunder). Walter Ulbricht, Sztálin hűséges követője, a kommunizmust elnyomással és éhínséggel kísérve tartotta fenn Kelet-Németországban.

 

Az 1950-es években hatalmas nyugati kivándorlás történt, és több százezer ember már 1953 első hat hónapjában elmenekült a szovjetektől való félelmében. Mint általában, a kommunista Kelet-Németország szigorú korlátozásokat hajtott végre annak érdekében, hogy megállítsa a képzett munkavállalók és az művelt emberek kivándorlását...

 

Ezt az ellentmondást egyértelműen látni lehetett Berlinben, ahol sokáig nem létezett fizikai akadály a két terület között. Körülbelül 3,5 millió ember, vagyis az egész kelet-német lakosság nagyjából 20% -a menekült oda 1961. augusztus 17-ig, amikor a berlini fal felépült.

 

A nyugati országok, például az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország továbbra is támogatták Nyugat-Németországot, ideértve a Kelet-Németország területével körülvett Nyugat-Berlint is. Ronald Reagan, az USA akkori elnöke, 1987. június 12-én Nyugat-Berlinben tartott beszédében felszólította Mikhail Gorbacsovot, a Szovjetunió Kommunista Pártjának fõtitkárát, hogy döntse le a falat.

 

Mivel a kelet-németek ezrei gyűltek össze a berlini falnál, és kérték a kapuk megnyitását 1989. november 9-én, a tiszteket először arra utasították, hogy vonják vissza az állampolgárságukat. Hamarosan azonban egyértelművé vált, hogy egyetlen kelet-német tisztviselő sem hajlandó vállalni személyes felelősséget egy erőszakos parancs kiadása iránt. A kapukat kinyitották, és mindkét oldal lakói hamarosan csatlakoztak a régóta várt béke és újraegyesülés ünnepéhez.

 

Hongkong helyzete

Hongkong bizonyos mértékig Nyugat-Berlinre hasonlít - zsarnoki rendszer veszi körül, és a szabad világ jelképeként szolgál.

 

Ahelyett, hogy kinyitná a kaput, és lehetővé tenné az állampolgárok számára a szabadság keresését, a KKP által kikényszerített nemzetbiztonsági törvény lényegében Hongkongot kommunista területté alakítja.

 

Nyugat-Németországhoz hasonlóan Hongkong az 1950-es évek óta gyorsan növekedett, és a négy ázsiai gazdaság közül az első helyre emelkedett, valamint a világ egyik legnagyobb pénzügyi központjává vált. Noha az Egyesült Királyság és Kína 1984-ben együttes nyilatkozatot írtak alá, amely garantálta Hongkong gazdasági és politikai rendszerének változatlanságát 1997-től 50 évig, 1987 és 1996 között több mint fél millió ember emigrált, félve a bizonytalanságoktól.

 

Ugyanakkor az 50 éves időszak kevesebb mint fele telt el, a KKP már több alkalommal megkísérelte aláásni Hongkong szabadságát: egy kudarcos nemzetbiztonsági törvényjavaslatot 2003-ban, majd egy kudarcos kiadatási törvényjavaslatot próbáltak bevezetni 2019-ben. És legutóbb végül sikerre vitték a nemzetbiztonsági törvényt…

 

A kommunizmus terrorja

A jogalkotási intézkedések mellett a KKP zaklatott ottani embereket is. A hongkongi könyvesbolt tulajdonosát, Lam Wing-kee-t például 2015 októberében titokban elfogták, és Kínába szállították át, mert olyan könyveket árult, melyek Kínában tiltottnak minősülnek. 2016-ban a szabadság visszaszerzése után később Tajvanba költözött a hongkongi kiadatási törvényjavaslat miatt, és ott nyitott egy könyvesboltot.

 

Az Epoch Times hongkongi irodáját, amely független sajtóként, a KKP emberi jogi jogsértéseit tárja fel, négyen támadták meg és tüzet gyújtott 2019. november 19-én.

 

A KKP kemény döntése azonban nem győzte le Hongkong lakosait. Több ezer ember ment egy békés demonstrációt tartani május 24-én.

 

"Én addig harcolok, amíg már nem tudok" - mondta Jimmy Lai, az Apple Daily alapítója. "A félelem cselekvésképtelenné tesz. Nem annak van itt az ideje, hogy vigyázzunk, ez az idő arra van, hogy bátrak legyünk."

 

A kommunista pártra vonatkozó kilenc kommentár, amelyet az Epoch Times 2004 novemberében tett közzé, sok kínai embernek segített megérteni a KKP rendszer brutalitását és alattomos természetét. 2020 júniusának végén közel 360 millió ember lépett már ki a pártból és a hozzátartozó szervezetekből.

 

Forrás: From the Berlin Wall to Hong Kong’s National Security Law