Köszönöm a Mesternek, hogy művelhetem magam

A 2016-os németországi Fálun Dáfá tapasztalat-csere konferencián elhangzott beszámoló


Amióta 20 évvel ezelőtt megkaptam a Fát, az évek nagyon gyorsan elszaladtak. A még mindig erős emberi ragaszkodásaimra tekintve elszomorodom. Másrészről viszont: ha nem kaptam volna meg a Fát és nem művelném magam, miféle ember lennék ma? Milyen életet élnék? Milyen erősek lennének a ragaszkodásaim – a hivalkodás, a harci szív, az irigység, az érzelmek, az elismerésre vágyó szív, stb.? Biztosan szörnyű lenne. Köszönöm a Mesternek a Jószívűségét, mellyel lehetőséget nyújtott számomra a művelésre.


Hivalkodás

A ragaszkodásaim közül a legszembetűnőbb a hivalkodás. Értelmiségi családban nőttem fel, ahol állandóan vita folyt – főleg a testvéreimmel. Minden beszélgetés vitába folyhatott. Senki sem hátrált egy lépést sem, így gyakran a szavak háborúját vívtuk. Emiatt kialakult egy rossz szokásom: szívesen vitázok és szívesen nyerem is meg a vitákat. Ehhez csatlatkozik a képességem, hogy érvelni tudok, amelyet az évek sokán sajátítottam el. Ezekkel az erős ragaszkodásokkal már valószínűleg sok embert megbántottam, mert az érvelésemmel – akkor is, ha nincs igazam – néha úgy forgatom a dolgot, hogy az emberek meg sem tudnak szólalni. Ez pedig tényleg nagyon messze áll a műveléstől – roppant messze áll attól az állapottól, amelyet a Mester leír a Hong Yin harmadik részében megjelent versében:


„Neki van igaza, nekem nincs igazam, minek veszekedni?“
(Li Hongzhi, Kinek van igaza, kinek nincs igaza , 2011. május 16.)


A Mester egy további verse is mélyen megérintett a Hong Yin harmadik verseskötetében:

"Keveset érvelni

Erős érvelés – nem harcolni a szavakért
Okot a belsőben keresni, az művelés
Minél inkább magyarázkodnak, annál nehezebb a szív
Nagylelkű, ragaszkodástól mentes, tiszta megértés jelenik meg."

(Li Hongzhi, 2005. január 3.)


Amikor ezeket a verseket olvastam, olyan volt, mintha a Mester közvetlenül engem szólított volna meg – mintha engem utasított volna rendre. Ha a gyakorlótársaimmal való beszélgetések alatt ezekre a szavakra gondolok, akkor a kommunikáció és az együttműködés jól folyik. Különben egyre nagyobbak lesznek a blokádok a kommunikáció során.


A hivalkodás nálam azokból a kis üzleti sikerekből is származik, amiket a hétköznapi emberek között értem el. A művelés előtt nem értettem meg, hogy a dícséret is egy vizsga. Ha megdícsértek, a túlbuzgó szívemet repdesni hagytam. Azt hittem, hogy tényleg ilyen jó vagyok. A felszínen ugyan udvarias maradtam, de a szívemben lenéztem a többieket. Miután megkaptam a Fát, a gyakorlók körébe vittem ezeket a rossz szokásokat. A felszínen barátságos vagyok a gyakorlókkal, akik véleményem szerint kevesebb emberi képességgel rendelkeznek, mint én, viszont csak kevés tiszteletet érzek irántuk. Ez nem tesz jót az együttműködésnek és hátráltatja az emberek megmentését.


Az érzelmekhez való ragaszkodás

Az érzelmeket el kell engednie a művelőnek. Viszont születésünktől fogva rendelkezünk érzelmekkel. Érzelmek nélkül nem lehet élni az emberi társadalomban. Ez megnehezíti az érzelmek elengedését. A Fá helyreigazításában minden egyes érzelem zavarást okozhat, komoly zavarást. Az érzelmek miatt az emberek ésszerűtlenül viselkednek, pl. ha valaki kedvel valakit és emiatt nagy felelősséget ruház rá. De megeshet, hogy ez a gyakorló nem alkalmas erre a feladatra a projektben, ezért kárt okoz a Dáfá munkában.


Szerintem azok az érzelmek okozhatják a legnagyobb zavarásokat, amelyek a férfi és nő közt lapulnak meg. Nem csak, hogy szívesen hallok szép szavakat, de még szívesebben hallom ezeket, ha olyan női gyakorlóktól származnak, akiket kedvelek. Ez egy nagyon veszélyes ragaszkodás, amely lassan-lassan felerősíti a férfi és nő közti érzelmeket, és egyben nagy zavarást okozhat a művelésben.


Végszó

Az ember tesz valamit, az Istenségek figyelik. Akkor is, ha minden emberi fáradozást megteszünk, csak keveset érhetünk el az Istenségek elismerése nélkül a Shen Yun vagy más projektekben a Fá helyreigazításában. Csak akkor érhetünk el sokat, ha az Istenségek elismerik a fáradozásainkat.


Kedves gyakorlók, sürget az emberek megmentése. Támogassuk és bátorítsuk egymást, és engedjük el az érzelmeket. Fedezzük fel újra a lelkesedésünket a művelésért, hogy így jobban segítsük a Mestert a Fá helyreigazításában és az emberek megmentésében.


Köszönöm Mester! Köszönöm gyakorlótársak!