Az anyagi biztonsághoz való ragaszkodásom elengedése

Már több éve is van annak, hogy végleg el tudtam engedni a megélhetésemhez szükséges pénzhez való ragaszkodásomat. Ez valójában egy folyamat volt, amíg végleg el tudtam engedni azt a nézetemet, hogy csak az a meghatározott bevételem létezik minden hónapban, amiből meg kell élnem. A fokozatos elengedéssel azt vettem észre, hogy egyre kevésbé figyelek arra, hogy mennyi is a bevételem, és hogyan is kell beosszam, hogy jusson is és maradjon is. Nem gyűjtögetem a számlákat, nem számolgatom tételenként, hogy mire mit költök, nem tartom fontosnak, hogy takarékoskodnom kell a vízzel, árammal, fűtéssel, stb. – ezzel a nézettel valójában fáradtságosan éltem az életemet, mert szinte minden nap eszembe jutott, hogy ezzel, vagy azzal takarékoskodnom kell. Ezt valójában annak köszönhetem, hogy úgy nőttem fel, hogy sokszor azt hallottam az anyukámtól, hogy „Több nap, mint kolbász!”, „Addig kell nyújtózkodni, amíg a takaró ér!”, „Spórolni kell!” stb. Persze ezek a szólás-mondások már közhelyekké váltak, ami szinte beépül az ember gondolkodásába, és észre sem veszi az ember, hogy ezzel a felvett nézettel saját magunknak okozunk gondokat.

„Ha eltávolítják a ragaszkodást, akkor magának az anyagnak nincs hatása.” – Zhuán Fálun

„A gondolkodók körében mindig is kérdés volt, hogy az anyag vagy a szellem az elsődleges, erről a kérdésről mindig is folytak viták és diskurzusok. Hadd mondjam meg nektek, hogy valójában az anyag és a szellem egy. Az emberi testről folytatott kutatások során megállapították a mai tudósok, hogy az emberi agy által kibocsátott gondolat tulajdonképpen anyag.” – Zhuán Fálun

Megtapasztaltam, hogy a ragaszkodás elengedésével az anyagnak már nincs hatása rám, mert - az én esetemben az anyagi biztonsághoz kötődő nézethez, már nem ragaszkodom. Így az már nem tud hatni rám, mert hasonult a világegyetem tulajdonságaihoz, a Zhen-Shan-Ren-hez.

Úgy éreztem, hogy a téli időszakot megelőzően előre kell gyűjtenem pénzt, és takarékosabban kell élnem, hogy ki tudjam fizetni a fűtési számlámat télen, ezért már az ősz folyamán elkezdtem gyűjteni a pénzt, hogy ki tudjam pótolni a fűtési idényben a kifizetésre kerülő számláimat. Az elengedéssel viszont azt vettem észre, hogy ez a ragaszkodás már nincs meg bennem olyan mértékben, mint az előző években, így lazábban is kezeltem a dolgokat az utóbbi években és már nem volt meg bennem a kényszer, hogy előre gyűjtsek pénzt a téli hónapokra. Most világosodott meg bennem, ahogy rovom a sorokat, hogy a kényszer érzet is egy ragaszkodás.

A Mester azt mondja - „minden gondolat egy tőről fakad”: ezért itt kell megfogni a dolog lényegét. Ha minden gondolat egy tőről fakad, akkor minek is kell nekem azt a picike kis aggódást megtartanom magamban, hogy hogyan fogom kifizetni a fűtésszámlámat, stb? A megoldás a következő volt: el kellett engednem azt az icike-picike kis aggódásomat is, ezért nem is lett semmilyen problémám az anyagiak körül, mert a Mester tanítása: hogy „minden gondolat egy tőről fakad” megoldott nekem mindent, vagyis továbbra is a helyes gondolatot kellett megtartanom magamban minden alkalommal. A Mester azt mondja: kövessük a természetes vonalat! Az elengedéssel már ösztönösen a természetes vonalat követi az ember. Tulajdonképpen az elengedéssel elértem a Mester tanítását, hogy „A kozmikus tulajdonságok korlátozásai már nem lesznek veled szemben annyira szigorúak.” – Zhuán Fálun

A kozmikus tulajdonságok e területen már nem állítanak elém akadályokat. Milyen jó is fáradtságtól mentesen élni az életet!

Mester megtanította, hogy az embervilágban minden fordítottan történik. Nem ragaszkodom az anyagi biztonságomhoz, ezzel tulajdonképpen megkaptam azt a szabadságot, hogy nem kell már állandóan az anyagi biztonságra törekednem, mert a nézetem elengedésével egyidejűleg megkaptam azt, hogy nem kell már aggódnom, hogy elég lesz-e a jövedelmem a következő hónapig, ha valami váratlan kiadás közbe jön. Amióta elengedtem ezt a nézetemet, már egyáltalán nem is zavar egyetlen egy váratlan kiadás sem, mert tudom, hogy anyagi biztonságban vagyok, bármi is történjen. – hiszen a ragaszkodásom elengedésével az anyag az anyagra már nincs hatással.

Mivel minden anyagból áll, akkor tulajdonképpen bármilyen nézet, amihez ragaszkodom, az is valójában anyag. Akkor, ha bármilyen anyagból álló nézetet elengedek, akkor egyszerűen nem tud hatni rám, más szóval - már nem tud elém állítani semmilyen akadályt.

Ez ugyan úgy működik, mint a betegséghez való ragaszkodásnál. Amikor elengedtem azt a gondolatot, hogy bármikor is beteg lehetek, - ugyan akkor azt mondtam, hogy én nem akarok beteg lenni, azzal a betegség egy csapásra eltünt az életemből, ami által a testem visszanyerte az ősi eredeti természetét, vagyis testileg már szabad vagyok. Azóta sincs bennem olyan gondolat, hogy bárki is megfertőzhet, vagy megfázok, mert hideg van, vagy vigyáznom kell, ha lenge öltözékbe kimegyek a hidegbe, és megfázhatok, stb. Ennek köszönhetően 8-10 éve nem voltam orvosnál és nem ismerem a gyógyszereket. Amikor a rádióban különböző betegségekről beszélnek, és azok megelőzéséről, nekem ilyenkor mindig eszembe jut: milyen jó, hogy nekem ilyesmire már nincs gondom.

Egyszer a vőmmel beszélgettem valamiről, és azt kérdeztem tőle, hogy mi lesz, ha elromlik? Azt mondta, majd lesz másik. Ekkor azt gondoltam, hogy milyen igaza van. Ő már eleve helyesen gondolkodik, nincs az a nézete, hogy nem tud helyette másikat venni, vagy spórolni kell rá, hogy meg tudja venni. Egyszer szintén valamiről beszélgettünk, és akkor azt mondta, hogy ő mindent meg tud csinálni. Akkor szintén eszembe jutott, hogy ez is egy helyes mondat a részéről, mert magabiztos és valóban sok mindent meg tud csinálni. Nincs meg benne az a félelem, vagy gátlás, hogy nem tud valamit megcsinálni. Amikor fiatal voltam, féltem az ismeretlen helyzetektől, hogy nem tudom majd megcsinálni. Mivel rossz gondolatot tápláltam magamban, ezzel egy időben félelmet is generáltam magamban, ami valósággal gátat emelt elém. 10 évvel ez előtt még csak eszembe sem jutott volna, hogy számítógépen bármit is meg tudnék csinálni, mert, ahogy ismertem önmagam, már előre elkönyveltem volna magamban: lehetetlen, hogy megtanuljak számítógépet kezelni. Valójában a helytelen gondolatokkal ilyen és hasonló dolgokat már eleve elzárjuk magunk elől még a lehetőségét is annak, hogy valójában neki kezdjünk egy új dolognak. Tulajdonképpen a helytelen gondolatokkal öntudatlanul is a saját magabiztosságunkat vágjuk el és önbizalomhiány lesz az eredménye.

Amióta Fálun Dáfá tanítvány vagyok, helyes gondolatokkal sok minden gyökeresen megváltozott bennem és körülöttem.

A fentiek tekintetében is el lehet mondani a Mester tanítását, hogy „Jó agy rossz egyetlen egy gondolatból fakad, az ebben a gondolatban lévő különbség, különböző következményeket von maga után.”

Kérdés: Mire gondol Ön konkrétan a ,,teljes lemondás“-sal a ,,Tökéletes harmónia“ című jingwenben?

Mester: Ez azt jelenti, hogy minden ragaszkodásodról mondj le. Még ha csak egy ragaszkodásod is van, az hasonlít egy zárra, egy szorosra (hágóra, vizsgára) vagy egy hajókötélre, amelyik nem hagy téged elhagyni (a kikötőt) [ami megakadályozza,hogy elvitorlázz]. Mindez le kellene legyen rövidítve [Neked át kell törnöd mindegyikükön]. – Új Zéland 1999.05.08.

Amikor minden ragaszkodásunkról le tudtunk mondani, akkor az az jelenti számomra, hogy a világegyetem alapelveivel azonosulunk, hasonulunk. Vagyis az anyag már semmilyen tekintetben nem hat ránk, ezért fizikai és szellemi szinten elértük a tökéletes szabadságot.

Minden egyes nézet elengedésével több és több szellemi szabadságban részesülünk, ami olyan változáshoz vezet, hogy egyre fáradtságtól mentesebb életet élhetünk.

Nap, mint nap megtapasztalom: minél több nézethez való ragaszkodásomat engedtem el, annál nagyobb szabadságban van részem.