A Kínai Kommunista Párt rejtett bűncselekményei a kényszermunkatábor-rendszerben

(Minghui.org) 2012-ben néhány nappal Halloween előtt Julie Keth Oregonból elővett egy dobozt a raktárból, amelyben, Kínában készült Halloween-i dekorációk voltak. Meglepetésére, mikor kinyitotta a dobozt, egy levelet talált benne, melyben segítséget kértek a kínai Liaoning tartományi Masanjia Kényszermunkatábor 2. részlegének 8. egységéből (Egy titkos levél leleplezi a horrort egy kínai kényszermunkatáborban – a levelet egy amerikai hölgy találta a Kmart áruház egyik termékében).

A levélben ez állt: „Ha alkalomadtán megveszik ezt a terméket, kérem szíveskedjenek elküldeni ezt a levelet a Világ Emberi Jogi Szervezetéhez. Emberek ezrei itt – akiket a Kínai Kommunista Párt kormánya üldöz – hálásak lesznek érte és örökké emlékezni fognak önökre. Ez a termék Kínában, Liaoningban, Shenyangba, a Masanjia Munkatábor 2. részlegének 8. egységében készült. Az embereknek, akik itt vannak, napi 15 órát kell dolgozniuk szombati és vasárnapi pihenő és mindenféle szabadság nélkül. Ellenkező esetben megkínozzák és megverik őket és durva megjegyzéseket tesznek rájuk. Szinte semmilyen fizetést nem kapnak érte (10 jüan/1 hónap) [1 jüan kb. 35 forint]. Az emberek, akik dolgoznak, 1-3 éves büntetést töltenek le átlagosan, bírósági ítélet nélkül (jogellenes büntetés). Sokan közülük Fálun Gong gyakorlók, akik teljesen ártatlanok… csak azért, mert különbözik a hitük a KKP-től. Gyakran még több kínzást szenvednek el, mint a többiek.” [Ez a levél eredeti tartalma.]

A levél nemcsak Julie-t döbbentette meg, hanem a nemzetközi közösséget is. Hirtelen a kínai kényszermunkatáborban elkövetett bűncselekmények kerültek a figyelem középpontjába, és a nyugati média és a közszféra egyaránt elítéli ezeket.

Mióta hatalomra került a Kínai Kommunista Párt (KKP) mindig is azt állította, hogy a jogállamisághoz tartja magát, különösen a „reform és nyitás” napjai után. De a valóságban a KKP mindig törvénytelenül működött, figyelmen kívül hagyta az emberi jogokat, és üldözte a tisztességes embereket. Ezt a gyönyörű országot egy hatalmas börtönné változtatták, és a legrosszabbak az országban mindenhol fellelhető kényszermunkatáborok. Ezer és ezer kínai embert jogtalanul tartanak fogva ilyen munkatáborokban, és megfosztották őket az alapvető emberi jogaiktól. A kínai kényszermunkatáborok igazi poklok az emberi világban. Rosszabbak, mint a börtönök, törvényen kívüliek, és senki sem felügyeli tetteiket. Számtalan, elképzelhetetlen gyilkosság, kínzás és emberiség elleni bűncselekmény történik ezekben a táborokban.

A táborokban mindenféle módon kínozzák a politikai másként gondolkodókat és a lelkiismereti foglyokat, többek között alvásmegvonással, kábítószer injekcióval, leírhatatlan szexuális zaklatással (beleértve a férfiakat is), úgynevezett pszichiátriai kezeléssel, és – ami a legeslegrosszabb – élő emberekkel történő szervkereskedelemmel. Az áldozatokat fizikailag és mentálisan is bántalmazzák, gyakran végül szellemileg zavarodottak lesznek vagy belehalnak a kínokba.

Akik a legtöbbet szenvednek a kényszermunkatáborokban, azok a hitük miatt vannak fogvatartva, közülük a legtöbben Fálun Gong gyakorlók. Egy nem teljes statisztika szerint többszázezer Fálun Gong gyakorlót tartottak fogva kényszermunkatáborokban az 1999. július 20-án elkezdődött üldözés óta.

A Shenyang városi Masanjia Kényszermunkatábor – ahonnan a segélykérő levelet küldték – hírhedt a Fálun Gong gyakorlók üldözéséről. A Minghui weboldal tudósításaiszerint a foglyok gyakran hallják a megkínzott gyakorlók üvöltéseit. Mikor megtagadják a hitük feladását, erőszakkal beinjekciózzák és/vagy megetetik őket idegkárosító gyógyszerekkel. Kényszerítik őket agymosó videók nézésére, megverik, és elektromos botokkal sokkolják őket. A női gyakorlókat megfosztják a ruháiktól, és belökik a köztörvényes férfibűnözők cellájába.

Zeng Zhen úr – aki gyakorló, és ebben a munkatáborban tartották fogva – visszaemlékezett egy interjúban: „Az első dolog, amit hallasz, mikor megérkezel a kényszermunkatábor Eligazítási Részlegéhez, hogy ’Lejjebb a fejed!”. A következő pattogó hang az elektromos botoké. Az elektromos botokkal való sokkolás rutin. Egyszer szemtanúja voltam annak, hogy egy hajadon női gyakorlót odakötöztek egy székhez, miközben négy vagy öt férfi a nemi szerveit és a fejét sokkolták addig, míg elvesztette a húgyhólyagja és a belei fölött az irányítást, azután pedig sokáig eszméletlen maradt.”

„Volt egy másik, 50-es éveiben járó hölgy. Miután az őrök sikertelenül próbálkoztak rávenni, hogy írjon alá egy szöveget, melyben megígéri, hogy nem gyakorol Fálun Gongot, levetkőztették, a földre kényszerítették és rátapostak. Aztán négy vagy öt elektromos botot használva sokkolták; annyira erős volt az áramütés, hogy a teste kontrolálatlanul felugrott és leesett, miközben még rá is tapostak. Miután elölről sokkolták, sokkolták hátulról is, mintha egy palacsintát készítettek volna. A teste megfeketedett és elszenesedett az egész, és csomók voltak mindenhol rajta. Fiatal vagy idős – senki sem menekül.”

Nemcsak Fálun Gong gyakorlókat és más, spirituális hitű embereket tartanak fogva a kényszermunkatáborban és kínozzák őket, hanem sok ismeretlen másként gondolkodót, és embereket, akik az emberi jogokért harcoltak, szintén fogva tartanak. Vannak ott diákok, munkások és állampolgárok, akik részt vettek 1989. június 4-én a Tiananmen téri tüntetésen; mezőgazdászok, akik ellenálltak a rezsim illegális földfoglalásának; és állampolgárok, akik harcoltak az otthonaik erőszakos elpusztítása ellen. A foglyok mindenféle emberek, akik fellebbeztek a rezsim ellen, és olyanok is, akik kritizálni merték a KKP-t az interneten.

Ren Jianyu, egy 25 éves civil hivatalnok egy ilyen személy. 2011 augusztusában bebörtönözték a Chongqing közelében lévő kényszermunkatáborba, mert publikált és továbbküldött egy e-mailt, amelyben demokráciát kért és kritizálta Bo Xilai-t. Rent korán szabadon bocsátották, mikor Bo kegyvesztett lett, és elveszítette politikai hatalmát. A British Daily Telegraph-nak adott interjújában Ren leírta a tizenöt hónapos tapasztalatát a kényszermunkatáborban, és mesélt a fogva tartás alatti „dühéről, fájdalmáról és depressziójáról”. „Tizenkét embert préseltek be egy kis szobába emeletes ágyakkal. Ez nagyon kíméletlen és nyomasztó környezet volt.” – mondta. „Nem volt télen fűtés, és csak két kis elektromos ventilátor volt nyáron. A takarók és a ruhák, amelyeket használtunk, a korábbi foglyoktól maradtak ránk. Minden rabnak kötelessége volt sokáig csomagoló dobozokat gyártani és villamos vezetékeket tekercselni. A terhelés nagyon nagy volt, és sosem sikerült befejeznem a feladatomat. Mindig nagyon szorongtam, magányos voltam és hatalmas nyomás volt rajtam. A szabadon bocsátásomig 15 kilót veszítettem a testsúlyomból.”

A kényszermunkatáborok – amelyek szét vannak szórva az országban – Kína Auschwitz-i munkatáborai. Mivel a KKP szoros ellenőrzés alatt tartja a médiát, keveset tudtak ezekről a dolgokról mostanáig. Hacsak nem volt személyesen fogva tartva valaki, sosem tudja elképzelni a hihetetlen bűntetteket, amelyek azokban a táborokban zajlanak.

Öt évtizeddel ezelőtt a nácik összeomlásával Auschwitz-et jelölték meg, mint az emberi történelem gyalázatát. Biztosak vagyunk benne, hogy a kényszermunkatáborok Kínában ugyanezzel a sorssal fognak szembenézni, és a bűncselekmények elkövetői, amelyek a kínai kényszermunkatáborokban történnek, felelősségre vonják majd.

Angol verzió: http://en.minghui.org/html/articles/2013/2/4/137348.html