A Kínai Kommunista Párt meggyilkolja a saját embereit

Nemrég Li Hongkui Fálun Gong gyakorlót a Heilongjiang tartományi Harbinból hét évig kínozták a börtönben, és végül meghalt a kínzások miatt. (Haláljelentés! Li Hongkui belehalt az üldözésbe – halálát különösnek véli orvosa) Mielőtt szabadon engedték volna, a családját váratlanul arról értesítették, hogy agyvérzése van. Mikor a családja végül találkozott vele, már képtelen volt beszélni. Később, ahogy az állapota javulni látszott, hirtelen elhunyt. A nyomozók szerint azonnal magánzárkába került, rögtön azután, hogy a Tartományi Politikai és Jogalkotási Bizottság elbeszélgetett vele. Azóta nem tudott beszélni, és csak céltalanul bámult. A családja gyanította, hogy erőszakos gyógyszeres kezelés alatt állt, mely előidézte az agyvérzését és végül a halálát.

A Kínai Kommunista Párt gyanús, emberi testekkel végzett kísérletei
Li Hongkui esete emlékeztet minket egy másik esetre, mely a Heilongjiang női börtönben következett be. Gonosz személyeket ösztönzött a Kínai Kommunista Párt (KKP), hogy erőszakkal adjanak be ismeretlen drogokat Fálun Gong gyakorlóknak, akiket magánzárkákban tartanak. Ezeket a gyakorlókat egy gyűrűvel a padlóhoz bilincselték, egy vasszékkel fogták vissza őket, vagy megbilincselték őket, míg beinjekciózták őket. A gyakorlók szerint – akiket beinjekcióztak – többfajta ismeretlen anyagot használtak. Néhány esetben szomjúság és hőhullámok jelentkeztek, míg másik esetekben súlyos fejfájás és hasi fájdalom. Volt egy rózsaszín anyag, mely fáradtságot és izomlazulást okozott. Az őrök figyelték a tüneteket, olyan kérdéseket tettek fel, mint pl.: „Meleged van? Jól érzed magad?”

Több gyakorlót Harbinban, a Changlinzi Kényszermunkatáborban tartottak fogva, ahol halálra kínozták őket. Sokakat közülük addig kínozták, amíg kritikussá nem vált az állapotuk, akkor hazaküldték őket, ahol hamarosan meghaltak. Dong Laintai gyakorló Shuangchengből negyvenöt éves volt. Több nappal azután, hogy hazaküldték a kényszermunkatáborból, magas láza lett és a tüdőszövethez hasonló anyagokat köhögött fel, aminek szörnyű szaga volt. A tünetei nagyon hasonlóak voltak azokhoz, amiket több gyakorló tapasztalt, mielőtt halálra kínozták őket a Changlinzi Kényszermunkatáborban. Ezek a gyakorlók többek között Liu Quanguo, Yue Baoxue és Dong Wencheng voltak. Zhao Shuang őr ezt mondta Liu úrnak mielőtt hazaküldte: „Hamarosan meg fogsz halni.”

Fu Yao gyakorló zenetanár volt Shuangchengből. Elvitték egy pszichiátriai intézetbe, ahol erőszakkal ismeretlen drogot adtak neki. Ezt követően eszméletét vesztette, és ébredése után memóriazavarban szenvedett. Ebben az időben több mint húsz embert tartottak fogva ugyanabban a helyiségben. Az injekciózás után a szemeik üvegesek lettek, élettelen arckifejezésük lett, és néhányan összevissza beszéltek.

1997-ben Liu Zhimei gyakorlót a legjobb eredménnyel ajánlották felvételrek a Qinghua Egyetem Vegyészmérnöki szakára Shandong tartományban. Míg főiskolás volt, elkezdte gyakorolni a Fálun Gongot. Azonban 2001 májusában letartóztatták. Kínzásnak vetették alá, így eldeformálódott a feje, sérült a mellkasa és több körmét elveszítette. 2001 novemberében, 22 éves korában tizenkét év börtönbüntetésre ítélték. 2002 végétől 2008-ig naponta injekciózták mérgező drogokkal a Shandongi női börtönben. „Mentális betegként” sorolták be. 2003-ban mentális tünetek fejlődtek ki nála az injekciózások miatt. 2008 novemberében – három nappal azelőtt, hogy szabadon bocsátották volna a börtönből – kapott még egy injekciót, mivel a személyzet azt állította, hogy volt egy lyukas foga. (A családja szerint nem volt lyukas foga.)

Három nappal hazatérte után Liu asszony hirtelen zavart lett, és az állapota napról napra romlott. Nyugtalan lett és irracionálisan beszélt, akaratlan testmozgásai voltak, és egyáltalán nem aludt, vagy csak két órát éjszakánként. Gyorsan elvesztette az emlékezőtehetségét, és nem emlékezett még a saját életkorára sem. Mindig szomjas volt, és sok vizet kellett innia. Az ágyába vizelt, de nem is vette észre, hogy nedves ágyban alszik. Egy kiváló diák a Qinghua Egyetemről ilyen szellemi beteggé vált a KKP kínzásának eredményeként!

Guo Baoyang a Shandong Qingdao Műszaki Szakkollégium hallgatója volt. 2010. április 3-án este, amíg a Qingdao Dashan fogolytáborban az őrök megmérgezték az ételét és a vizét egy ismeretlen, szúrós szagú gázt is beengedtek hozzá hangos zaj és vakító fény kíséretében. Egyszer az egyik őr gonoszul megkérdezte: „Szagold! Jó illata van?”

Guo urat hét napi fogva tartás után szabadon engedték. Miután visszatért az otthonába, szellemileg zavarodottá vált és képtelen volt visszatartani a székletét és a vizelet ürítését. Zavartságot, fejfájást tapasztalt, és öngyilkossági gondolatai voltak. Ezek a tünetek néhány naponta megismétlődtek.

Liu Jinying Fálun Dáfá gyakorló a Laishui Megye Petíciós Irodájának volt az igazgatóhelyettese Hebei tartományban. Öt év börtönbüntetésre ítélték a Fálun Gongban való hite miatt. Brutális kínzásoknak vetették alá, és erőszakkal bedrogozták. 2011. október 7-én újra letartóztatták, és elvitték a KKP Laishui pártiskolájába agymosó foglalkozásokra. Ott eszméletlenre verték, aztán ismeretlen drogokat adtak be neki. Később gyomorbetegsége lett és teste teljesen felpuffadt.

Yin Jinmeni Jiangxi tartományi Lishan kerületből Jiujiangban, Lianhua városban lévő Dongchengshe faluba valósi. 2009. március 24-én Tian Ruhong és mások a Jiujiang, Lushan Körzeti Közbiztonsági Hivataltól egy év és hat hónap börtönbüntetésre ítélték. Akkor átküldték a Jiangxi Nanchang női kényszermunkatáborba. Megtagadta, hogy a személyzet megpróbálja „átalakítani”, ezért az őrök gyakran (titokban) ismeretlen anyagokat raktak az ételébe. Egyszer felfedezte ezt az akciót, és kérdőre vonta az őrt, de az őr letagadta, hogy bármilyen szabályt megszegett volna. Két egymást követő alkalommal hat vagy hét őr kikötözte, ezt követően pedig erőszakkal megetették különféle káros anyagokkal. Volt egy kedvesebb őr a helyszínen, aki azt mondta: „Nagyon fiatal. Ne használjátok ezt a fajta gyógyszert nála.” Azonban senki sem hallgatott rá.

A Jiangxi Nanchang férfi kényszermunkatábor is gyanú alatt áll, mi szerint a gyakorlók kínzásának módszereként részt vett káros drogok beadásban. Miután Zhu Shizhen Fálun Gong gyakorlót – egy gazdálkodó a Jiangxi tartományi, Nancheng megyei Huangma faluból – szabadon bocsátották a börtönből, az őrök szándékosan kihangsúlyozták a családjának, hogy jó állapotban van. Azonban két nappal később az elméje zavarodott lett. Szellemileg zavarodottá vált, és röviddel ezt követően elhunyt.

Liu Mulan a Guangdong tartományi Huizhouból való. 2012 januárjában elvitték a Guangdong női börtön Negyedik Részlegébe. Az őrök titokban mérgező drogokat tettek az ételébe. Később erőszakkal kényszerítették, hogy naponta vegyen be káros „gyógyszert”. Ennek eredményeként sok tünete fejlődött ki, többek között zavarodottság, hallucinációk, fénytelen szemek homályos látással, duzzadt lábak, elmosódott beszéd, és fehér hab a szája sarkában beszéd közben. Ezt az egészséges és életvidám személyt mindössze négy hónap alatt ilyen mértékben kínozták meg.

A japán hadsereg által végrehajtott emberi kísérletek története
A háború alatt, mikor Japán elfoglalta Kínát, a japánok titokban fertőző anyagokat fejlesztettek ki annak érdekében, hogy hatékony biológiai fegyvert hozzanak létre a biológiai hadviseléshez. Ezek közé tartozott a tífusz, pestis, kolera, vérhas és a tuberkulózis. Embereken végezték a tesztelést Kínában. A leghírhedtebb tesztelő a „731-es sereg” volt, Harbinban. Ishii Shiro, a biológiai fegyvert feltaláló volt két alkalommal a sereg vezetője. Így elnevezték „Ishii seregnek”. A programot a Hadiorvosi Iskola Járványmegelőző Kutatólaboratóriuma alapította Tokióban, nyolc részlegből és egy speciális osztályból állt. Több mint háromezer emberi alanyon kísérleteztek, messze meghaladva a német „Poznan Bakteriológiai Intézetet”. Ezen a gyilkossági helyszínen embertelen teszteléseket, és élő emberi testeken boncolásokat végeztek, hogy információkat szerezzenek egy ember megölésének módszereiről, a bakteriális fertőzés folyamatáról és az élettani változásokról. Negyven-ötven különböző és kegyetlen vizsgálati módszert alkalmaztak.

1946-ban Harbin volt az első város, amelyet megalapítottak, miután a KKP hatalomra került. A KKP átvette az irányítást az ország fölött – de folytatta a japán seregek kegyetlenkedéseit is. Erre az egyik példa az emberi lényeken végzett kísérletek.

A KKP Fálun Gong gyakorlók elleni üldözésének elmúlt tizenhárom éve alatt számos bűncselekmény került napvilágra, többek között az erőszakos beinjekciózás. Ez nemcsak a Harbinban lévő börtönökben és kényszermunkatáborokban fordult elő, hanem Kína szerte a börtönökben is. Ez a bűncselekményi módszer nemcsak gyakorlókat érintett, de sokakat a lakosság köréből is, akiket azért börtönöztek be, mert petíciókat nyújtottak be.

A gyűlöletpropaganda megsemmisíti az erkölcsöt
Miért okozott a KKP ilyen tragédiákat, és cselekedett ennyire brutálisan a saját népével szemben?

Mielőtt meggyilkolták a zsidókat, a fasiszták azt a propagandát használták, hogy a zsidók „Németország ellenségei”. Mielőtt a japán katonákat kiképezték, hogy meggyilkolják a kínaiakat, azt állították, hogy a kínaiak alsóbbrendűek. Emberi tárgyaknak nevezték őket a „fa” kísérleteikhez. Tagadták, hogy az áldozatok ugyanahhoz a fajhoz tartoznak, és feltételezték, hogy ők ártalmasak vagy tudatlanok voltak.

Azonban a KKP a saját népének tagjait gyilkolja meg, a szomszédjaikat, falubelijeiket, kollégáikat, barátait, tanáraikat, és még a családtagjaikat is. Hogyan érték ezt el?

A KKP ugyanazt a gyűlöletpropagandát használta, amelyik még a náci propagandánál is tovább tartott, hogy démonizáljon bizonyos embercsoportokat. Elültették az ellenség könyörtelen elnyomásának elméletét, és úgy szépítették az áldozatok elleni bűntettüket, mint „forradalom” és „igazságosság”. A kínaiak gondolkodásmódja – akiket átitatott az ateizmus és a harci filozófia – eltérült. Nem figyeltek többé a hagyományos kínai kultúra örökségére, amely elősegíti az Isten és a Mennyország imádását, az önfegyelmet, az önmagunkba nézést. Elveszítették az könyörületesség, igazságosság, tisztelet, bölcsesség és hit erkölcsi normáit. Nem követik tovább a magatartási kódexet, beleértve az önuralmat, alázatot, megfontolást és takarékosságot. Manapság a társadalmat a hamis, a gonosz és a harc uralja. A nép könyörületességét már elnyomták, amíg a gonosz oldalukat felerősítették. Hazugságok által vezetve az atrocitások visszatértek Kínába.

A KKP a föld- és gyártulajdonosokat „kizsákmányoló osztályoknak” bélyegezte, az egykori köztársasági kormányzati alkalmazottakat, és még a japán ellenes tábornokokat is „anti-forradalmároknak”, az értelmiségieket, akik demokrácia pártiak „jobboldalinak”, és a hazafias diákokat, akik a korrupció ellen küzdöttek „gengsztereknek”. Következésképpen a katonák, a vörös gárdisták, a rendőrség és még a polgárok is „indokoltan” követik el bűncselekményeiket – verés, kínzás, gyilkosság és mérgezés. Közben a KKP saját magát nevezte ki bírónak. Ezután minden politikai megmozdulásért az áldozatok egy másik csoportját okolták. A Fálun Dáfá elterjedése után Kína lelke végül elkezdett felébredni. Az emberek viselkedését és a szavaikat kijavították. A Fálun Gong gyakorlók ismét rendelkeznek a megfelelő normával a dolgok megméréséhez. A félelmetes KKP rágalmazta és hamisan megvádolta a Fálun Gongot, és üldözte azokat az embereket, akik hittek az Őszinteség-Jószívűség-Tolerancia alapelvekben. A hazugságok és erőszak alatt az áldozatok elvesztették fizikai testüket, ugyanakkor a gyilkosok saját lelküket pusztították el. A KKP a végső bűnös, a kínaiak és a világ embereinek ellensége.

Angol verzió: http://en.minghui.org/html/articles/2013/1/9/137020.html