Ez a történet egy Falun Gong gyakorló tapaszatalatát tükrözi Pekingbôl. Ô azért ment Pekingbe, hogy elmondja az igazat a Falun Gong üldözésérôl. Amint a Mennyei Béke Terére ért a nála levô Zhuan Falun címû könyvet (A Falun Gong mûvelés fôkönyve) elkobozták. Egy rendôrautóhoz hurcolták, még mielôtt egy szót is szólhatott volna. Amint éppen elindult volna az autó, egy kislány lépett az autóhoz. Megkopogtatta az autó ablakát és azt kérdezte az egyik rendôrt: „Ez egy rendôrautó?“ A rendôr elámulva bámult a lánykára és azt mondta: „Igen. Kisgyerek segíthetek neked valamiben?“ A kislány ártatlan hangon ezt mondta: „Igen. Én eljöttem a Mennyei Béke Terére csak azért, hogy barátaimnak, a rendôrségnek egy pár szót mondjak: Falun Dafa jó!“ A rendôr azonnal megkérdezte: „Honnan jössz? Hány éves vagy? Hol vannak a szüleid?“ A kislány tágra nyitotta csillogó szemeit és ezt mondta: „ Én kilenc éves vagyok. Tsingtao-ból jövök. Édesapámat és édesanyámat munkatáborra ítélték (mert Falun Gongot mûvelik).“ Ezután ezt kérdezte a rendôr. „Hogyan jöttél Pekingbe? Ki adott pénzt neked?“ A kislány azt felelte: „ Én vonattal jöttem, jeggyel. Tiszta egyedül jöttem ide.“
Az erôs, jeges szél ellenére a kislány mosolyának tisztasága meleg érzéssel töltötte el a letartoztatott Falun Gong gyakorlót.
Kínai változat: http://minghui.ca/mh/articles/2003/12/24/63162.html
* * *