MI A FÁLUN DÁFÁ?

A Fálun Dáfá gyakorlói az „Őszinteséget-Jószívűséget- Toleranciát”, vagyis a Fálun Dáfá alapeveit követve elkötelezik magukat a bensőjük művelésére, nemesítésére. Számukra a szívük és a tudatosságuk emelése az alapvető. Ez, az öt nyugodt gyakorlattal kiegészítve – amelyeknek az egészségre gyakorolt jótékony hatása igazolt – lehetővé teszi a gyakorlóknak, hogy megtalálják életük igazi értelmét, és hogy elérjék az erkölcsösséget, a teljes egészséget, és a belső békét.

Megalapításától kezdve létezett a kínai kultúrában „a Menny és az Emberek Egységének” elmélete. Az embereknek művelniük, nemesíteniük kell magukat, hogy elérjék az Egységet, vagyis a Mennybe juthassanak. A kínai irodalomban számtalan olyan legenda van, amelyekben emberek elérték az istenségek állapotát, megvilágosodtak, megkapták a Tao-t a művelésükön keresztül. Kínában több ezer művelési iskola (vagy művelési út) létezett a történelem folyamán. A művelés egy általános kifejezés a szellem és a test nemesítésére, azaz a gyakorló igyekszik egyre magasbb erkölcsi szintet elérni, egyre jobbá válni.

Szinte az egész kínai kultúrában megtalálhatók a művelés nyomai. Például Lao-Ce és Konfuciusz tanításai eredetileg saját tanítványaik vezetésére szolgáltak. A kínai történelmet formáló nagy emberek közül sokan voltak gyakorlók. Valójában, az erkölcsi jellem művelése volt az előfeltétel minden komoly művelési iskola tanulójának, és az ő művelésükből származó etikai értékek egy esszenciális szerepet töltöttek be a társadalom erkölcsének megteremtésében és fenntartásában.

Ugyanakkor felismerték, hogy a művelésnek kiváló hatása van az egészségre, és kialakulhatnak úgynevezett a természetfeletti képességek is. Például a Tai Chi és a harcművészetek egészségre gyakorolt hatásai közismertek. A kínai történelem minden híres orvosa és fizikusa művelők voltak. Néhányan különböző képességeket fejlesztettek ki: egyesek látták a meridiánokat(energia csatornákat) és akupunktúra pontokat az emberi testben, mások beleláttak a testbe, és így vették észre a betegségeket, néhányan megtudták nézni, hogyan hatnak bizonyos növények, és megint mások energiát tudtak átadni, hogy így gyógyítsanak betegségeket.Mindannyian művelők voltak, akik kidolgozták a hagyományos kínai orvostudomány elméletét és gyakorlatát.

A művelés szellemiségében hasonló más kultúrák vallásaihoz. Mind úgy gondolják, hogy létezik Mennyország, és el lehet oda jutni bizonyos szellemi gyakorlatot követve. A szerepük a társadalmi erkölcs fenntartásában is hasonló. A művelés viszont különbözik a vallásoktól formájában: míg a vallások a halál utáni Mennybemenetelben hisznek, addig a legtöbb művelési iskola tanításának célja a beteljesülés elérése még ebben az életben. Ez a művelést életszerűbbé tette a kínai nép számára.

Ez az életközeliség egységes szemléletmód kialakulásához vezetett a különböző művelési iskolák között, és toleranciához a művelés és a vallás között. A történelemben Kína mindig is hazája volt a világ nagyobb vallásainak, de itt még sohasem történt nagyobb vallási indíttatású üldözés vagy vallási háború, mint a világ más részein.

Ez a gyakorlatias életszemlélet, vagyis egyfajta formabeli különbség, is magyarázza, hogyan különböztette meg általában a kínai nép a Kínából származó és a máshonnan behozott szellemi gyakorlatokat: csak a behozottakat nevezték vallásnak.

A Kommunista Párt uralma Kínában hirtelen véget vetett a művelés gazdag hagyományának. A Kommunista Párt istentagadó ideológiája és totalitárius hatalma kizár minden más gondolatot. A művelést babonának titulálták és elkezdték brutálisan üldözni. A Kommunista Párt uralmának első két évében 2 millió embert végeztek ki az „ellenforradalmi babonás szekták és titkos társaságok elnyomásának” nevében. Csupán az 1970-es évek végén jelent meg újra néhány művelési iskola gyakorlata a társadalomban, de csak a testi jóllét elérésére és a betegséggyógyításra korlátozták magukat.

1992-ben, Li Hongzhi(ejtsd:Hongdzső) elkezdte tanítani a Fálun Dáfát. Ismertette, hogy a művelés nem csak fizikai jóllétről és betegségek gyógyításáról szól. Ahhoz, hogy a művelés teljes előnyeit megkapja, egy művelőnek figyelmet kell fordítania a szellem művelésére – emelve erkölcsi és szellemi szintjét. Egy gyakorlónak mindenek előtt jó embernek kell lennie, magas erkölcsi normákkal. Őszintén kell élnie és feladnia minden önző és ártalmas gondolatot. A konfliktusokban másokra kell először gondolnia, magában kell keresnie, hogy megtalálja a saját hiányosságait, és nem szabad bántania másokat a saját haszna érdekében. A Fálun Dáfá nyilvánosságra hozatalával, Li mester több ezer éves művelési hagyományt hozott vissza a kínai nép számára.

Újra felfedezve a hagyományt, a Fálun Dáfá gyakorlói az „Őszinteség-Jószívűség-Tolerancia” alapelveit követik, és elkötelezték magukat a bensőjük művelésére, és a szellemi és erkölcsi minőségük emelésére. Ez, az öt nyugodt gyakorlattal együtt – amelyek bizonyítottan jó hatásúak az egészségre – lehetővé tette a gyakorlóknak, hogy megtalálják életük igazi értelmét, elérjék az erkölcsösséget, a tökéletes egészséget, és a belső békét. Kiváló hatásainak bizonyítékaként, a Fálun Dáfá már 1999-re egy globális jelenséggé vált, amelyet 100 millió ember gyakorolt 60 országban, 7 évvel nyilvános tanítása után.

Készítette a Conscience Foundation
www.consciencefoundation.org