Konfuciusz – a legnagyobb bölcs és tanító a kínai történelemben

A Zhou-dinasztia utolsó néhány száz éve alatt (Kr. e.1122-222) a társadalom fejlődésével az önző vágyak együtt emelkedtek. Az ősi nagyszerű erényei és a jó erkölcsei a Xia-, Shang- és a korai Zhou- dinasztiák uralkodóinak helyet cseréltek az önző emberek személyes érdekeivel. Ennek eredményeként az államok közötti kapcsolatok élénk versennyekké alakultak és sok háború tört ki.

Ez alatt az időszak alatt nagy szentek tűntek fel Kínában. Lao-ce nyilvánosságra hozta a Taot – a valódi, igaz önmagadhoz való visszatérés útját. Konfucius a jóakaratot tanította – az erkölcsi normákat az emberei viselkedésnél.

Konfuciusz (Kr. e. 552-479) Kongzi néven volt ismert Kínában. Az igazi neve Kong Qiu volt. Tizennyolc éves korában Konfucius édesanyja kitartott szeretője lett egy 66 éves hivatalnoknak. Mikor Konfucius három éves volt, az édesapja meghalt. Habár nagyon tehetséges volt, nem volt elismert. Meglátogatta Lao-ce-t, akinek nagy tisztelője volt. A kormányzatban dolgozott egy alap szinten, és felelős volt a szarvasmarha és a magtár irányításáért.

51 éves korában támogatták és magas rangú tisztviselő lett. Szorgalmazta a „jóindulat alapelvét” az ország kormányzásáért, de sajnos a politikai filozófiáját nem fogadta el az uralkodó. Ennek eredményeként Konfuciusnak nem volt más választása, mint lemondani a hivataláról. Eldöntötte, hogy bejárja az országot és terjeszti a tanításait a jóindulatról.

A megbízhatatlan politikák időszaka alatt a nemesség nem fogadta el Konfuciusz politikai filozófiáját. Így visszatért a szülővárosába és az oktatásnak szentelte magát. Magániskolát hozott létre, sok tanítványt toborzott és terjesztette a tanítását a civil társadalomban. Konfuciust tartották az első tanítónak a kínai történelemben.

A következő négy szempontja volt a tanításának: őszinteség, tudás és tanulás, szavak és viselkedés, hűség és megbocsátás. Megalapította a négy tilalmat is: szándéktalanság, kicsinyesség, makacsság és önzés. Ritkán beszélt a magánérdekről. Ha a téma felmerült, mindig a sorssal, jóindulattal és az erénnyel kapcsolta össze. Felvilágosította a tanítványait, mikor nem tudták kezelni a viszontagságokat és nehézségeket.

Konfuciusz nagyban hozzájárult az oktatáshoz. Ő volt az első pedagógus, aki a köznépet tanította. Több mint háromezer tanítványa volt, függetlenül attól, hogy gazdagok vagy szegények voltak. Azokat, akik igazán tanulni akartak, mind elfogadta Konfucius mint tanítványt, és egyenlő esélyeik voltak az oktatásban.

Azt tanította, hogy a tanítványai hogyan váljanak jó emberré és gyakorolják Konfuciusz saját alapelveit. A tanítványai és a jövő generációi mélyen megérintődtek az igazságosságától, kedvességétől, alázatától, udvariasságától, az országhoz való hűségétől és az emberekről való gondoskodásától.

Konfuciusz legismertebb írása a Konfuciusz írásai . Kínában úgy emlékeznek rá, mint „a legnagyobb bölcs és tanító”, és a tanítása nagyban befolyásolta a kínai embereket sok ezer éven keresztül.