(Clearwisdom.net) CA981-es járat, útban Kínából, az úti cél a new yorki JFK reptér 2011. január 27-én. Egy kislány kinéz a repülőgép ablakán és nagy örömmel kiált: „Anyu, Amerikában vagyunk!”
  |
A hét éves kislány, Niu Qingqing Kínából, Pekingből jött. Mióta megszületett, kevesebb, mint két évet volt együtt az édesanyjával. Az édesapja, Mr. Niu Jianping és az édesanyja, Ms. Zhang Lianying is Fálun Gong gyakorlók. Többször letartóztatták és bezárták őket a kínai rendőrség emberei a Kínában folyó Fálun Gong üldözés miatt.
Qingqing 18 hónapos volt, mikor az édesanyját bebörtönözték
2005. június 14-én a rendőrség letartóztatta Ms. Zhang-ot, mert írt egy cikket a Minghui internetes oldalra (a Clearwisdom.net kínai változata), amely feltárja a gyakorlók ellen a tisztek által elkövetett bűncselekményeket a Xiangheyuan Rendőrőrsön és a 610-es Irodán. Először a pekingi Eligazítási Osztályra került és aztán átszállították a Zhaoyang fogva tartási központba. Aztán illegálisan elítélték két és fél évre a Pekingi Női Kényszermunkatáborba zárták, ahol ismételten megkínozták. 2006-ban az őrök a táborban egy gyermek sírását játszották le éjjel-nappal nagy hangerővel, hogy lemondjon a Fálun Gong-ról. Ms. Zhang állhatatos maradt a hitében.
Mikor Ms. Zhang-ot letartóztatták, Qingqing 18 hónapos volt. Gyakran kérdezte az édesapját, mikor fog az anyukája hazatérni.
2005 vége felé, néhány nappal az új év előtt, Ms. Zhang családjának megengedték, hogy meglátogassák őt a táborban. Qingqing korán felkelt azon a reggelen, izgatott volt, hogy láthatja az édesanyját. Annyira elfáradt, hogy elaludt, és nem sikerült találkozniuk. Meglehet, hogy így volt a legjobb, mivel az édesanyja arca sérült és sebes volt abban az időben az elszenvedett verésektől.
Nyolc hónappal később Qingqing újra elment meglátogatni az édesanyját. Az anyjának az arcán még mindig látszottak a sérülések és le volt fogyva. Qingqing nem ismerte fel a saját édesanyját. Mikor az anyukája megérintette őt, felkiáltott félelmében. Az édesanyja fogta egy darabig, mielőtt Qingqing megkérdezte őt: „Ki vagy te?” Az anyja meg volt döbbenve.
A két és fél év alatt, amíg Ms. Zhang be volt börtönözve, Qingqing ötször látogathatta meg őt, főképp a kórházban, ahova Ms. Zhang-ot beutalták a verések okozta sérülései miatt.
Egyik alkalommal a látogatáskor Mr. Niu megkérte Ms. Zhang-ot, hogy írja le, hogyan kínozták meg, hogy átadhassa azt egy ügyvédnek. Egy őr kihallgatta a beszélgetést és utasította Mr. Niu-t és Qingqing-et, hogy hagyják el a kórházat. Ms. Zhang látni akarta a két éves kislányát az ablakon keresztül, de az őr és a fogvatartottak megütötték őt és odakötözték az ágyához. Qingqing emlékezett rá, mikor Mr. Niu hallotta a verést, visszafordult, hogy megállítsa az őröket és a foglyokat. A kórház személyzete és a rendőrség emberei kivonszolták őt.
2007. márciusában Ms. Zhang megcsinálta a Fálun Gong gyakorlatokat, és az őr elrendelte a fogvatartottaknak, hogy verjék meg őt. Ennek következtében agyvérzést kapott, és átszállították a Tiantanghe kórházból a pekingi Renhe kórházba azonnali műtétre. Az orvos azt mondta, hogy az élete veszélyben van és 12 napig kritikus volt az állapota. Qingqing és az édesapja meglátogatták őt újra. Ms. Zhang öntudatlan volt, sok cső lógott ki belőle, és a haját lenyírták. Abban a pillanatban, ahogy Qingqing meglátta az édesanyját, és azt kérdezte, hogy történt ez vele, egy őr utasította Qingqing-et és az édesapját, hogy hagyják el a kórházat. Qingqing mondogatta: „Anyu, gyere haza, anyu, gyere haza!”
 |
A műtét után Ms. Zhang-ot visszaszállították a Tiantanghe kórházba. Qingqing elment, hogy ötödik alkalommal meglátogassa az édesanyját. Adott az anyukájának egy darab cukorkát. Mielőtt sokat mondhatott volna, az őr mondta neki, hogy tíz percük van és aztán el kell mennie. Qingqing kitartott az anyja mellett és megtagadta a távozást. Az őr elhúzta őt az édesanyjától.
Qingqing továbbra is aggódott édesanyja biztonságáért, mert az édesanyja kínzásoktól származó sérüléseinek a képei kísértették őt. 2006. októberében a kényszermunkatáborban Ms. Zhang-nak, engedélyeztek egy telefonhívást. Mikor Qingqing meghallotta az édesanyját, gyorsan megkérdezte: „Anyu, megvertek?” Az őr azonnal bontotta a vonalat.
Mióta tanúja volt az édesanyja letartóztatásának, a kislány nem mosolygott többé
Ms. Zhang kiszabadult 2007. decemberében és újra együtt volt Qingqing-gel, aki négyszer látta a két évvel azelőtti letartóztatása óta.
Négy hónappal később a kínai rezsim elkezdte országszerte szélesebb körben letartóztatni a gyakorlókat. 2008. április 20-án Mr. Niu-t és Ms. Zhang-ot is letartóztatták. Qingqing ment haza a szüleivel a piacról bevásárlás után egy esős napon. A rendőrség várta őket a bejárati ajtó előtt. Egy rendőr megragadta Ms. Zhang-ot a nyakánál fogva és ő hanyattesett. Az esernyője és a tojások, amiket most vett, a földre estek. Ms. Zhang kiáltotta: „A Fálun Dáfá jó!” A tisztek betakarták a fejét egy fekete zacskóval és felvonszolták az emeletre. Qingqing megrémült és kiáltotta: „Anyu!”
A rendőrök Mr. Niu-t is felvonszolták az emeletre, és leszorították őt az ágyra és Ms. Zhang-ot pedig a kanapéra. A rendőrök átkutatták a házat. Ms. Zhang lehúzta a fejéről a fekete zacskót, ezért a rendőrök levonszolták őt a földszintre és bedobták egy autóba. Qingqing az édesanyja után futott, hangosan sírva. Az autó elhajtott, otthagyva Qingqing-et egyedül az esőben.
Qingqing nem mosolygott többé, miután tanúja volt az édesanyja letartóztatásának. Nem nevetett többé és félt beszélni az emberek előtt.
Mivel mind a két szülőjét letartóztatták, Qingqing a rokonaival élt tovább. Írt a szüleinek saját kezűleg levelet, azt kívánva, bárcsak az édesanyja akkor is foghatná a kezét, mikor nincs vele.
Ms. Zhang-ot a Dongcheng fogva tartási központba és az Eligazítási osztályra Pekingbe vitték. Két hónapig kínozták mielőtt átszállították a Masanjia kényszermunkatáborba Liaoning tartományba. Megbilincselték és megkínozták. Több mint húsz alkalommal szenvedett a „nyújtásos kínzástól” (lásd: http://www.clearwisdom.net/emh/articles/2007/12/30/92640p.html a további információkért). Ezután több mint egy éven keresztül nem tudta kiegyenesíteni az ujjait a kezén. A férfi őrök kétszer letakarták a szemét egy darab fekete ruhával és sokkolták elektromos botokkal a combja belsejét, a hónalját és a szeméremtestét. Az őrök addig nem hagyták abba, amíg a húsa nem égett. Elektromos botokkal, fa golfütővel, ágydeszkával és bilinccsel verték. Számos alkalommal az őrök megragadták a hajánál fogva és az asztalhoz vagy a falhoz vágták. Nagy főzőkanállal ütötték az arcát és felvágták az ajkát. Ma Jishan és Chen (nő) őrök ismeretlen drogokkal injekciózták. Számos alkalommal különböző pozíciókban fellógatták. Néha ruha nélkül lógatták fel és nyújtották, amíg el nem ájult a kínzó fájdalomtól. Wang Yanping őr egyszer hirtelen megütötte egy 6 láb (kb. 1,8 m) hosszú szálfával. Zhang Jun kapitány belerúgott a szeméremtestébe. Egy alkalommal odabilincselték az ablakkerethez és a lábait széthúzva két fűtéscsőhöz kötözték. Nyáron gyakran odakötözték az ágyhoz kezeit lehajlítva és összekötve a kerékhez az ágy alatt. Kénytelen volt ebben a pozícióban maradni sokáig, a fájdalom kínzó volt. Egyik nap húsz ember ütötte addig, amíg a halál szélére nem került. Akkor megetették szíverősítő tablettákkal, hogy magához térjen, és folytatták a kínzást.
Qingqing nem tudta, hogy az édesanyját brutálisan kínozzák, de sosem hagyta abba az aggódást. Késő éjjel elbújt a fürdőszobába és sírt. Ünnepnapokon egy sarokban sírt. Mikor megkérdezték, miért sír, azt felelte: „Nem tudom, hogy a szüleim vajon ettek-e már ma.” Csak négyszer látta őket ebben az időben.
Az édesapja és az édesanyja végül kiszabadultak. Qingqing nem használta többé azt a szót, hogy „anyu”, mikor Ms. Zhang-nak szólt, néha véletlenül „néni”-nek nevezte. Ennek ellenére a kislány izgatott volt, hogy újra a szüleivel lehet.
Qingqing és a családja Amerikában vannak ez év eleje óta. Megmenekültek a Kínai Kommunista Párt elől. Az USA-ban Qingqing arcán újra felragyogott gyönyörű mosolya, édesanyja akkor látta először mosolyogni hosszú idő óta először. Most már gondtalan.
* * *
tovább ...