2010. február 13-án, 10.00-tól 13.00-ig került megrendezésre a magyarországi Fálun Dáfá gyakorlók egy csoportja által szervezett belvárosi információs nap, melynek célja az volt, hogy beszámoljunk a Kínában már több mint 10 éve tartó Fálun Dáfá gyakorlók elleni kegyetlen üldöztetéséről.
  |
 |
A hideg idő ellenére már a demonstráció elején, 10.00 óra környékén több járókelő sétált a Király utcán, Pécs fő sétáló utcáján. Itt található a Pécsi Nemzeti Színház, ami elé a rendezvényünket szerveztük. Szórólapokat, a gyermekeknek pedig apró lótuszvirágot osztottunk ki és elmondtuk az érdeklődőknek, hogy miért is vagyunk itt, mi a célunk ezzel a rendezvénnyel. Többen szó nélkül alá is írták a Kínában tartó üldözés azonnali megállítását támogató petíciónkat, de akadt olyan is, aki a gyakorlatok után érdeklődött.
Egy hölgy szavai hangosan visszhangzottak a téren, mikor azt kérdeztük tőle, hogy támogatná-e aláírásával az üldözés megállítását. Azt válaszolta fennhangon, „persze, hogy aláírom”. Több olyan járókelő is akadt, akik azonnal, minden fenntartás nélkül aláírták a petíciót, de volt olyan is, aki bővebben érdeklődött a Fálun Dáfá üldözésének háttere iránt és miután jobban megismerte a szomorú tényeket, ő is aláírta a petíciót.
 |
A nap folyamán a Fálun Dáfá harmonikus meditációs gyakorlatai is bemutatásra kerültek. A járókelők többsége megállt a gyakorlók előtt, akik ebben a hideg időben is ilyen nyugodtan és kiegyensúlyozottan végezték az álló és az ülő gyakorlatokat egyaránt.
 |
 |
Akadt egy úriember, aki biciklivel jött a Színház térre, de miután meglátta az információs sátrat és a gyakorlókat, lelassított, megállt, majd a mozdulatok után kérdezősködött. Volt egy fiatal fiúcska, aki szüleivel jött érkezett a térre, de ők igyekeztek tovább menni. A fiúcska lemaradt tőlük és odaszaladt az egyik gyakorlótársunkhoz, hogy megkérdezze, „meddig ülnek még itt”. Elmondtuk neki néhány fontosabb információt. Miután megtudott pár dolgot, visszaszaladt a szüleihez, hogy elújságolja nekik. Amikor az álló gyakorlatok bemutatása elkezdődött, a fiúcska visszajött és – szórólapokkal és lótuszvirággal a kezében – utánozni kezdte a mozdulatokat. Amikor elköszönt, így kiáltott: „Viszontlátásra, köszönök mindent!”.
Az információs sátrunkkal szemben egy újonnan nyílt szerencsejáték terem volt, ami nyitva tartott a demonstrációnk ideje alatt. A gyakorlatok bemutatása közben kilépett az ajtón egy ott dolgozó fiatal lány, aki szeretett volna még többet megtudni ezekről a mozdulatokról. Pár perccel később az ülő meditációs gyakorlatok bemutatásakor érkezett egy fényképész, aki ugyancsak érdeklődött a gyakorlatok iránt és engedélyt kért tőlünk a fényképezéshez. Szívesen vettük kérését.
 |
 |
A demonstrációk végére, az utolsó kb. egy órában kisütött a nap és ez a csodálatos napsütés még több járókelőt vonzott az utcára. Egymás után jöttek az érdeklődők, akiknek elmondhattuk a Fálun Dáfá szomorú sorsát Kínában és a mesélhettünk a gyakorlatok mechanizmusairól is.
* * *
tovább ...