Svédország: Egy svéd művész a „Spectacular Gálát“ dícséri

Szeptember 26-án a híres svéd művész, Sam Paris a stockholmi Allhegolna Kyskan katedrálisba látogatott a kórusával, hogy ott, a Divine Performing Arts javára egy előadást tartsanak.

Sam Paris Brazíliában született és az Egyesült Államokban nőtt fel. A gyerekkorát nagyban befolyásolta az egyház, mivel az édesanyja egy odaadó keresztény nő volt. Később aztán kialakította a saját véleményét és megértését Istenről, a vallásról és az életről. Szakmai pályafutásának az elmúlt húsz esztendejében sok híres énekes- és tánccsoporttal lépett fel New Yorkban, Párizsban és más helyeken.

Tavaly áprilisban mélyen megindította az amerikai Performing Arts csoport előadása Svédországban. Így mesélt róla: „A Gála engem alighanem elrepített egy utazásra a mennyei birodalomba. Olyan érzésem volt, mintha egy csésze tiszta vizet innék a sivatagban. Hallani a kínai zenét, látni a klasszikus kínai táncokat és a Tang Dinasztia fejedelmi dobosaitól teljesen fellelkesülni, mindez olyan, mint egy megélés más dimenziókban. Soha életemben nem fogom elfelejteni.”

Egész idő alatt teljesen elégedettnek érezte magát. „Úgy éreztem magam, mintha a világmindenség egy tavában úsznék, és mélyen elmerülnék a világmindenségben. Tudtam, hogy olyan mélyre tudok merülni, amennyire csak szeretnék és aztán újra visszaúszni. De a világmindenségnek ebből a tavából egyáltalán nem is akartam visszatérni. Maradni akartam, mint egy szabadon úszkáló delfin; mert ez volt az a hely, mely nekem igazán megszokott volt. Az életem végén nagy elégedettséggel mondhatom: Oh, én láttam ezt!”

Sam Paris az utcán véletlenül kapott egy szórólapot, mely a Gálát reklámozta. Ennek köszönhetően tudatosult benne a már előre elrendelt kapcsolat. Azt mondta, hogy ez egy isteni kapocs. Annak ellenére, hogy még soha nem járt Kínában, nincsenek kínai barátai, és nem ismeri a kínai nyelvet sem, mély csodálat él benne a régi, tradicionális kínai kultúra iránt. A kínai daloknak mintha titokzatos erejük lenne, melyek felébresztették a mélyen szunnyadó emlékeit.

Amikor háborús művészfilmeket néz és meghallja a hozzá tartozó filmzenét, akkor a szám dallama, annak ellenére, hogy nem érti a dal szövegét, életre kelti benne a kínai temperamentumot, valaminek a csíráját a mélyen nyugvó emlékeiben. Nem tudta megmagyarázni ennek a lélekrázó tapasztalatnak az okát. És így azt mondta magában, hogy talán korábban valamikor kínai volt.

A jutalomjáték ezen a napon nagyon sikeres volt. Sam Paris ennek a jutalomnak a teljes bevételét a Performing Arts csoportnak akarta adni, hogy kifejezze a támogatását és a köszönetét. Ő maga, a zenekara, a kórusa és a hallgatósága is nagy érdeklődését fejezte ki a következő évi Gála előadás iránt. Az emberek Svédországban már nagyon várják a Performing Arts csoportot a következő tavasszal. Sam reméli, hogy a világ minden táján élő embereknek megadatik a lehetőség a valódi tradicionális kínai kultúra megismerésére és értékelésére. Azt mondta: "Ez a legértékesebb ajándék a világ számára.”