Liang Xiulan 42 éves asszony, aki egy kórházban dolgozik, és Kínai gyógyászattal foglalkozik, Qian városában Hebei tartományban. Az ismétlődő üldözésnek köszönhetően célpontjává vált a Nemzetközi Biztonsági Rendőrségnek Qian városában. Korábban ebben az évben például, Lian Xiulant letartóztatták megverték és megkínozták elektromos sokkoló bottal, amelyben részt vett Peng Minghui és más rendőrök is.
2000 júliusában, Liang Xiulan lakását átkutatták, Wang Shiwu és mások. Őt letartóztatták és aztán elvitték a rendőrségre, ahol fogva tartották két nap és egy éjjel. Később aztán elengedték, de a rendőrségen kikényszerítettek tőle 2000 jüent. 2000. december 25-én Liang-ot ismét letartóztatták, mert kapcsolatban volt más gyakorlókkal. Peng Minghui vezetésével egy csoport tisztviselő átkutatta otthonát. A tisztviselők kényszerítették Liang férjét, egy rendőr őt magát, hogy verje meg és, hogy üsse a saját feleségét. Félt, hogy ugyanolyan sorsra jut, mint ő és részt vett ez által a felesége üldözésében. Liang-ot ott tartották fogva, ahol az agymosást végezték, a központban, ott 28 napig volt és kizárólag csak akkor engedték szabadon, miután rákényszerítették, hogy feladja a hitét. Később, Geng Yijang embereket hozott és átkutatták az otthonát és zaklatták őt.
2005-től Liang asszony folytatta a Falun Gong gyakorlását és a hatóság folytatta a zaklatását is, provokálták és akadályozták őt különböző időpontokban.
2008. május 21-én Liang asszony nyilvánosan beszélgetett más Fálun Gong gyakorlókkal az üldözésről. Ezt követően őt és a többi gyakorlót letartóztatták azonnal ott a helyszínen. Liang számítógépét és nyomtatóját az otthonában becsomagolták és azonosította a Nemzeti Biztonsági Csoport. Május 22-én, Peng Minghui megparancsolta Fu Yonglai-nak, hogy Liangot vigye az agymosó központba, ahol egy személy neve Yang, folyamatosan verje őt. Fu Yonglai őrjöngve szólt hozzá „Mi öngyilkosságnak tartjuk, ha megölünk téged, ez minket nem érdekel. Gyerünk előre és mond a világnak, hogy mit teszünk, vezetőnk akkor tudni fogja, hogy jól végezzünk munkánkat.” Aztán megbilincselték Liang kezeit, mind a kettőt külön egy acélszéken. Fu Yonglai és még egy őr sokkolta őt egy elektromos bottal. Egy másik őr fogta őt, amíg mozgott. Nem tudta magát tartani és fejjel előre a földnek csapódott. Egy nagy ütést kapott ököllel, amiből egy nagy duzzadás keletkezett azonnal, azután nehézkesen látott. Fu Yonglai a hajánál fogva vonszolta őt, így sokkolta még. Amikor elfáradt, tartott egy kis pihenést. A bilincs vágta Liang csuklóját és ez mély sebeket, dagadást és vérzést okozott.
A következő délutánon Ha Fulong visszatért 2 őrrel Liang asszonyhoz, a helyszínhez ahol őt kínozták. Felpofozták, a kezeit a háta mögé bilincselték. Liang arccal felfelé fordult és felhúzta magát egy székre. Az egyik őr ült a széken, egy másik lekötötte, és másik kettő fogta az elektromos sokkoló botokat. Az őr, aki a székben ült kegyetlenül sokkolta, a teste alsó felét és ráadásul megrázta a vagináját. Egy másik elektromos ütés a nyakát és a melleit érte. Ők addig kínozták Liang-ot amíg, mindenhol össze nem lett zúzva. A karjai és lábai felülete teljesen fekete és lila volt mindenütt, a mai napig Liang lábai feketék maradtak. Liang kínzása után, Ha Fulong nevetett és elmentek mindannyian egy étterembe ünnepelni.
Később Liang asszonyt fogva tartották egy központban. Liang vérnyomása állandóan magas volt és folyamatosan szédült. Egy nap, Liang a földre zuhant. A teste remegett (rángatózott) és belázasodott, mind eközben a legrosszabb dologtól félt, aztán a rendőrség elengedte őt. Amikor Liang lánya jött, hogy felsegítse őt, nem ismerte fel a saját édesanyját. Azt követően 2 hónapig otthon maradt és ismét zaklatták őt és Fu Yonglai és más emberek a minisztériumból folyamatosan többször is felkeresték a családját.
Most ő elhagyta az otthonát, hogy elkerülje a további üldözést. A férje túl beteg ahhoz, hogy dolgozzon és sürgős orvosi ellátásra van szüksége.
Jegyzet:
1.jüen: kínai pénznem; 500 yuan megegyezik egy átlagos városi munkás jövedelmével Kínában.
A kínai verzió megtalálható: http://minghui.org/mh/articles/2008/8/29/184968.html
* * *