(de.minghui.org) 1999. július 20-án, amikor Jiang Zemin és követői elkezdték a Fálun Gong elleni üldözést, Pekingbe mentem egy gyakorlótársnőmmel a Fuyou utcába. Amikor elhaladtunk a Beihai park mellett, mindenhol őröket láttunk. Egy idő után Fálun Gong-gyakorlókat láttunk, akik úton voltak, hogy petíciót nyújtsanak be. Rendezett sorokban álltak a járdán, anélkül, hogy akadályozták volna a rendszeres forgalmat. Néhány járókelő kíváncsian megállt, és néhányan megkérdezték, mi az oka a petíció benyújtásának. Valaki azt mesélte, hogy a rendőrség több buszt is megtöltött letartóztatott Fálun Gong-gyakorlókkal, és elvitte őket valahova. Hamarosan kivezényeltek egy nagy csoport katonai rendőrt, akik most közvetlenül előttünk álltak, és minket bámultak. A gyakorlók összetartottak azzal, hogy az első sorban álló fiatal férfiak egymás kezét fogták, miközben a második sorban álló Fálun Gong-gyakorlók szorosan kapaszkodtak az első sorban állók ruhájába. Így csinálta minden egyes valaki a sorokban. Egy idő után a rendőrök elkezdték a gyakorlókat a buszokba rángatni. Ütlegelték őket, miközben az embereket a buszokhoz hurcolták. A legrövidebb időn belül minden busz megtelt. Elszakítottak attól a gyakorlótársnőtől, aki velem együtt jött, és még mindig a kezemben tartottam a táskáját. Később elmesélte nekem, hogy egy buszba rángatták és rugdosták. Sokan közülünk álltunk a buszon, amikor elindult. A gyakorlók megpróbálták felvilágosítani a rendőröket a Fálun Dáfá valódi hátteréről, de a rendőrség nem volt hajlandó meghallgatni őket, és nem engedték, hogy a gyakorlók beszéljenek. Megfenyegették őket: „Mindenkit megverünk, aki kinyitja a száját.” Hosszú, kanyargós út után a Fálun Gong-gyakorlókat a Fengtai stadionba vitték.
Mindenki úgy viselkedett, mint egy nagy családban: Habár azelőtt nem ismertük egymást, jóságot éreztünk egymás iránt, és megosztottuk az ételünket. Összesen több mint 2000 gyakorlót hoztak a stadionba. A rendőrök elválasztottak minket egymástól, és száz-kétszáz fős csoportokra osztottak minket. A perzselő nap alatt nagy hőségnek voltunk kitéve a stadionban.
Délután befelhősödött az ég. A nap a holdhoz hasonlított, fehér fényt sugárzott. Valaki azt kiáltotta: „Fálun!” Mindenki felnézett. Megpillantottunk egy Fálunt, amely a napban forgott, az óramutató járásával megegyező irányba, az óramutató járásával ellentétes irányba. Szakadatlanul változtatta a színét. A gyerekek ugráltak és szökdécseltek az örömtől. Egy idő után észrevettük a Mesterünk megjelenését a napban. A csodaszép, nagy kézmozdulatokat mutatta. Arra gondoltunk, hogy a Mester talán eltávolítaná a gonoszt és bátorítaná a tanítványait. A körülöttünk álló rendőrök meglepődtek, hogy ők nem láthattak semmit. Hirtelen elkezdett esni. Az eső nagyon gyorsan viharrá növekedett, amely egyre erősebb és erősebb lett. Néhány gyakorló esernyőkkel védte egymást, és sokan átáztak.
Miután elállt az eső, a rendőrök egy terembe vittek minket, és megkérdezték a nevünket és a címünket. Senki sem válaszolt a kérdéseikre, ehelyett elmondtuk nekik a Falun Gonggal kapcsolatos valódi eseményeket. A rendőrök azonban elhurcoltak a buszokhoz és megvertek minket.
Az összes Fálun Gong-gyakorló összetartott, úgyhogy a rendőrség egyetlenegyet sem tudott letartóztatni közülünk. Amikor egy gyakorlót a buszba löktek, mi, többiek eltorlaszoltuk az utat, hogy feltartóztassuk a buszt. Így jött az, hogy a rendőrségnek el kellett engednie az érintett gyakorlót. Néhány Fálun Gong-gyakorló kiugrott a busz ablakain. Később a rendőri bevetést megerősítették, egyre többen jöttek. Aztán beállt a sötétség. A rendőrség szakadatlanul üvöltött a hangszórókon, és azt parancsolta a gyakorlóknak, hogy álljanak fel csoportokba a tartományokhoz, városokhoz vagy kerületekhez tartozó hovatartozásuk szerint elrendezve. A parancs ellenére senki sem mozdult. Valaki hangosan azt kiáltotta: „A Fálun Dáfá-gyakorlók nem tettek semmi rosszat!” Erre a rendőrök úgy kezdtek el minket a buszokhoz rángatni, mintha megőrültek volna. Először a fiatal személyeket vitték el. A Fálun Gong-gyakorlók ellenálltak, de a rendőrök tovább ütlegelték, és a buszokba lökdösték őket. Néhány Fálun Gong-gyakorló kiugrott a busz ablakain. A rendőrségnek sok időre volt szüksége, hogy megtöltse a buszt a Fálun Gong-gyakorlókkal, és aztán elvigye őket. Én az utolsó buszon voltam. A buszokhoz való rugdosás és rángatás miatt sok cipő és táska maradt a stadionban.
Ezután a Shijingshan stadionba vittek minket. Néhányan közülünk szüntelenül a lelkükre beszéltek a rendőröknek, hogy jó emberek vagyunk, és megkérdezték tőlük, miért tartóztattak le minket erőszakkal, de a rendőrök nem akarták meghallgatni. Néhány gyakorlónak sikerült elmenekülnie a stadionból, és visszamennie a Fuyou utcába, de ott újra letartóztatták őket. A Haidian kerületi Yongfeng rendőrkapitányságra vittek minket regisztrációra. A pekingi gyakorlókat elküldték, csak a vidéki gyakorlókat vitték vissza a Fengtai stadionba. Hajnali két óra volt, amikor megérkeztünk a stadionba. Ott a legkülönbözőbb tartományokból és városokból származó gyakorlókat tartották fogva. Később a buszokhoz vittek minket, korán reggel indultunk el, és csak Baoding városában álltunk meg újra. Az utakon csak nagyon kevés forgalom volt. Később hallottuk, hogy a rendőrség lezárta az utakat a forgalom elől.
Amikor megérkeztünk, már nagyon sok gyakorló volt ott. A regisztráció után elmehettünk az illemhelyre, ami mellett egy kukoricaföld volt. Négy női gyakorló és én átugrottunk a falon, és megpróbáltunk elfutni. Én a kukoricaföldön keresztül futottam, a másik négy nő pedig a rizsföld mentén. Kicsivel később motorzajt hallottam. Nem voltam biztos benne, hogy a másik négy gyakorlónőt üldözik-e. Végül elértem a kukoricaföld végére, átugrottam egy falat, és nagy nehézségek között, sárral és vérrel borított lábakkal futottam a rizsföld mentén. Találkoztam egy másik személlyel, megkérdeztem az irányt, és megállapítottam, hogy ő is éppen akkor menekült el a rendőrség elől. Tehát együtt folytattuk az utunkat, és végül megérkeztünk az állomásra.
***
A hu.Clearharmony.net oldalon közzétett minden cikk, grafika és tartalom szerzői jogvédelem alatt áll. A nem kereskedelmi célú sokszorosítás megengedett, de a cikk címének feltüntetése és az eredeti cikkre való hivatkozás szükséges.
Angol változat: Bearing Witness to History - My Experience on July 20, 1999
Forrás: Zeugen der Geschichte - Meine Erlebnisse am 20. Juli 1999
* * *
tovább ...