(en.minghui.org) A párizsi székhelyű Gazdasági és Adóügyi Kutatóintézet (Institute for Research in Economic and Fiscal Issues – IEF Europe) július 4-én cikket tett közzé, amelyben rávilágított a Kínában folyó, államilag jóváhagyott, erőszakos szervrablásra. „Szervrablás Kínában, avagy egy diktatúra bűnös üzlete” címmel a cikk arra figyelmeztetett, hogy itt az ideje, hogy a nyugati országok felébredjenek és szembenézzenek a szörnyűség valóságával.
A Gazdasági és Adóügyi Kutatóintézet (Institute for Research in Economic and Fiscal Issues – IEF Europe) július 4-i cikke a Kínában folyó erőszakos szervrablásról szólt.
A cikk azt írta, hogy sokan dicsérik Kínát növekvő világhatalma vagy technológiai és gazdasági fejlődése miatt, de kevesen figyelnek oda a kommunista doktrína által jelentett veszélyre, nem is beszélve azokról a katasztrófákról, amelyeket a Kínai Kommunista Párt (KKP) több mint 60 éves véres uralma alatt Kína polgáraira zúdított.
A cikk szerint a vizsgálatot végzők bőséges bizonyítékot gyűjtöttek össze, és dokumentáltak a Bloody Harvest: Organ Harvesting of Falun Gong Practitioners in China (Véres aratás: Szervrablás a Fálun Gong-gyakorlóktól Kínában, 2009, írta David Matas és David Kilgour), valamint a The Slaughter: Mass Killings, Organ Harvesting, and China's Secret Solution to Its Dissident Problem (A mészárlás: Tömeggyilkosságok, Szervrablás, és Kína titkos megoldása a disszidens-problémájára, 2014, írta Ethan Gutmann) című könyvekben.
Matas, Kilgour és Gutmann 2016 júniusában frissített jelentést nyújtottak be. „Az átültetésre szánt szervek tömeges mennyiségének nagy része ártatlanok megöléséből származik: ujgurok, tibetiek, házi keresztények és elsősorban a Fálun Gong spirituális alapú gyakorlatsor gyakorlói” – írták a szerzők a 680 oldalas jelentésben. „A szervfosztogatás Kínában olyan bűncselekmény, amelyben a kommunista párt, az állami intézmények, az egészségügyi rendszer, a kórházak és a transzplantációs szakma egyaránt bűnrészesek.”
A transzplantációs ipar riasztó ütemben nőtt
A kínai hagyomány szerint az ember testének érintetlenül kell maradnia a halál után, ami az egyik fő oka volt annak, hogy Kínában 2013-ig, hét évvel azután, hogy 2006-ban először derült fény az erőszakos szervrablás botrányára, nem volt hivatalos szervadományozási nyilvántartási rendszer. Az IEF cikke azt is kifejti, hogy a rendszer bevezetése után nagyon kevés szervet adományoztak önkéntesen.
Ezzel szemben Kínában a szervátültetési ipar 2000 óta drámaian megnőtt. „Abban az évben a májátültetések 1999-hez képest megtízszereződtek, és 2015-ig megháromszorozódtak. A hivatalos adatok évi 10.000 transzplantációt mutatnak” – írta az IEF cikke Matas, Kilgour és Gutmann 2016-os jelentésének adatait idézve. „A szervátültetési központok kormány által előírt kapacitásai alapján azonban a 2000-es évek óta a 169 erre alkalmas kórház évente 60.000 és 100.000 közötti transzplantációt végezhetett. Valójában 1000 kórház kérte a kormánytól a szervátültetések elvégzésére vonatkozó engedélyt. Ez arra utal, hogy a transzplantációk száma még a bejelentettnél is nagyobb lehet.”
Egy másik bizonyítékot a szervekre való várakozási idő szolgáltatott. Más országokban néha több évet kell várni egy szervadományozásra, „Kína rekord-rövid, mindössze néhány hetes várakozási idővel büszkélkedhet a máj- vagy veseátültetések esetében. Ehhez jön még, hogy – folytatódik az IEF cikke – ráadásul a szervkompatibilitás is döntő kérdés, amit csak remélni lehet, garantálni soha, hacsak nem… egy kínai kórházban.”
Állami bűncselekmény
Az IEF cikke megjegyezte, hogy Kínában számos kórházban végeztek szervátültetéseket. A sanghaji Pudong Campusban lévő Changzheng kórház egyik orvosa elmondta: „Több műszakban dolgozunk a nap 24 órájában. Négy csapatunk van, amelyek képesek szervátültetéseket végezni.” A donorszervek forrását illetően így válaszolt: „Egységes nemzeti forrást használunk. Ezt, hogy is mondjuk… csak az orvosok tudják.” Ezen túlmenően, ha kilökődés történt, a csapatok több további kísérletet is tehetnek ugyanazon a páciensen, amíg a siker be nem következik.
Ez még inkább rejtélyes, tekintve a nagyon korlátozott szervadományozást. Kína 2015-ben hivatalosan bejelentette, hogy felhagy a halálraítéltek szerveinek felhasználásával, miután számos ország és nemzetközi szervezet heves bírálatával szembesült.
„Akkor honnan származnak a szervek? A válasz erre a kérdésre dermesztő. – írja az IEF cikke – A szervátültetések 1999 óta tartó gyors növekedése a hatóságok átfogó és brutális elnyomásából ered, amelyet a Fálun Gong követőivel szemben alkalmaznak, amely meditációs gyakorlat az egészség és a személyes fejlődés hagyományain alapul.”
Ez 1999-ben kezdődött, amikor Jiang Zemin, a KKP akkori vezetője úgy döntött, hogy megkezdi a Fálun Gong üldözését azzal a politikával, hogy „tegyétek tönkre a hírnevüket, juttassátok őket csődbe anyagilag, és semmisítsétek meg őket fizikailag”. Az 1999. június 10-én létrehozott, az üldözési politika végrehajtásával megbízott 610-es iroda, egy törvényen felüli ügynökség utasításai alapján azóta, mintegy 70 millió gyakorlót tartóztattak le, tartottak fogva és kínoztak meg.
Az Európai Parlament idén május 5-én állásfoglalást fogadott el arról, hogy Kínában számos kisebbségi csoporthoz tartozó fogvatartottól szerveket rabolnak. „A kínai rezsim nyilvánvalóan megtagadja a hozzáférést a fogvatartási központokhoz és az egészségügyi intézményekhez. A nemzetközi közösség hallgat. – zárul az IEF cikke – Kétségtelen, hogy itt az ideje, hogy a kínai hatalom nyugati imádói felnyissák a szemüket a halálos kommunista ideológia valóságára”.
***
A hu.Clearharmony.net oldalon közzétett minden cikk, grafika és tartalom szerzői jogvédelem alatt áll. A nem kereskedelmi célú sokszorosítás megengedett, de a cikk címének feltüntetése és az eredeti cikkre való hivatkozás szükséges.
Forrás: France: Think Tank Article Calls for End of Organ Harvesting Atrocities in China
* * *
tovább ...