Az egykori olimpiai bajnok nyilvánosan beszélt a kínai szervrablásról

(The Epoch Times) Egy kétszeres olimpiai bronzérmes sportoló az NTD-nek beszélt a pekingi téli játékokon szerzett tapasztalatairól. Elmondta, hogyan jutott át a pekingi megfigyelőrendszeren, és hogyan szedte össze a bátorságát, hogy egy sajtótájékoztatón beszéljen a Kínai Kommunista Párt illegális szerveltávolításairól, miközben a kínai rendőrség egészen a közelben állt.


Martins Rubenis az első lett olimpiai résztvevő, aki érmet szerzett hazájának. Ma a lett szánkóválogatott edzője.


Rubenis évek óta emberi jogi aktivista, aki a Kínában üldözött ártatlan emberek jogaiért száll síkra. Kezdetben tépelődött, hogy egyáltalán részt kellene-e vennie a téli játékokon.

null

Videó: Ehemaliger Olympia-Medaillengewinner sprach öffentlich gegen KP während der Winterspiele in Peking


„Amikor meghallottam, hogy a téli olimpiát Kínában rendezik meg, nagyon szomorú voltam.” – Martins Rubenis, egykori olimpiai érmes, a lett férfi szánkóválogatott edzője.


„Tudtam, hogy egyszer eljön a pillanat, amikor el kell döntenem, hogy megyek-e vagy sem, és hogy hogyan kezeljem ezt a helyzetet.” – Martins Rubenis, egykori olimpiai érmes, a lett férfi szánkóválogatott edzője.


Amikor eljött az idő, elhatározta magát:

„Úgy éreztem, lépésről lépésre meg kellene néznem, hogyan alakulnak a dolgok. Ez volt az esélyem, hogy elmondjam az igazságot, és több emberrel megosszam azt, ami a szívemet nyomta.”


A következő kihívás a vízum megszerzése volt. Nem volt biztos benne, hogy kapni fog-e. Rubenis évek óta részt vesz különböző rendezvényeken az emberi jogok Kínában történő megsértése ellen. 2006-ban éhségsztrájkba kezdett a lettországi kínai nagykövetség előtt, hogy tiltakozzon az erőszakos szerveltávolítások ellen, melyeket a kínai kommunista rezsim követ el nagyszámú lelkiismereti foglyokon, főképp Fálun Gong gyakorlókon.


Korábbi akciói ellenére a vízumkérelem zökkenőmentesen zajlott le.


Rubenis úgy véli, hogy a kínai hatóságok azért engedték meg neki, hogy belépjen az országba, hogy ne keltsenek feltűnést. Ő a válogatott edzője és a Lett Olimpiai Bizottság tagja is. A vízum megtagadása negatív imázst jelentett volna Peking számára.


Arra a kérdésre, hogy félt-e Kínába utazni, azt mondta:

„Ha ezt teljesen letagadnám, valószínűleg nem lenne igaz.” – Martins Rubenis.


Rubenis ismeri a vallási csoportok és másként gondolkodók önkényes üldözésének és kínzásainak a mértékét.


„Amikor megkaptam a vízumot, tudtam, hogy saját tapasztalatokat kell szereznem, hogy lássam, mi is történik valójában Kínában.” – Martins Rubenis.


Rubenis jól felkészült a Peking általi megfigyelésre.


„Nem vittem magammal semmilyen személyes elektronikus eszközt Kínába, és még a hitelkártyáimat sem használtam, vagy bármi ilyesmit, hogy ne hagyjak nyomokat Kínában.”


Ehelyett egy régi mobiltelefont vitt magával, és előzetesen törölte a kapcsolatokat.


Egy dolog azonban feltűnt neki, amikor belépett az olimpiai faluba, ahol a sportolókat és az edzőket szállásolták el.


„Arcmaszkot és sapkát viseltem, és amikor beléptem a kapun… Egy képernyőn megjelent a nevem, az arcom és minden adat rólam.” – Martins Rubenis.


A biztonsági kamera csupán a szemei alapján azonosítani tudta.


„Furcsa érzés volt. Még csak nem is láthatnak téged, de tudják, hogy ki vagy.” – Rubenis.


A faluban, mondta Rubenis, mindenhol kamerák vannak, és még az élelmiszer-állomásnál is rendőrök álltak.


„Egész nap megfigyelés alatt áll az ember. Nem tudom, hogy voltak-e még rejtett kamerák a szobáinkban, vagy bármi más. De úgy éreztem, hogy soha nem voltam ott egyedül.”


A megfigyeléstől eltekintve emberi jogi csoportok figyelmeztették a sportolókat, hogy ne beszéljenek emberi jogi kérdésekről Kínában.


„Ismerjük az emberi jogi helyzetet és a véleménynyilvánítás szabadságát Kínában. Nem hisszük, hogy a sportolóknak igazán nagy védelmet biztosítanak.” – Rob Koehler, a Global Athlete főigazgatója.


A sportolóknak azt tanácsolták, hogy ne nyilatkozzanak, amíg haza nem érnek. De Rubenis más véleményen volt. Egy pekingi sajtótájékoztatón azt mondta:


„A legembertelenebb dolog, amit a Kínai Kommunista Párt még mindig tesz, hogy kényszer-szervkivételnek vetik alá a jószívű embereket, olyan kínai embereket, akiket csak lelkiismereti okokból börtönöznek be.”


A kínai rendőrök körülbelül három méterre álltak tőle.


„Abban a pillanatban egyáltalán nem féltem. Úgy éreztem, hogy ez a kötelességem. Nagyon fontos, hogy a szabad országokból származó emberek megértsék, mi folyik valójában Kínában, és felemeljék a hangjukat.” – Martins Rubenis.


Azt mondta, hogy Kínán belül vagy kívül, az semmit sem változtat ezen a tényálláson.


„És azt hiszem, ha az ember erős marad ebben az ügyben, még sok kommunista párttag is rájön, hogy ami a Fálun Gonggal történik, és az emberi szervek erőszakos eltávolítása, az helytelen. És ha ezt Kínában hallhatják, akkor az egyszerűen jó nekik.” – Martins Rubenis.


A kínai szervátültetési ipar évek óta olyan ütemben szolgáltat szerveket, amely nyugaton elképzelhetetlen. Egyes kórházak tíz nap alatt négy megfelelő szívet vagy huszonnégy óra alatt két májat szereztek be.


2018-ban egy londoni nemzetközi törvényszék meghozta végleges ítéletét a kényszer-szerveltávolításokkal kapcsolatos vádak tekintetében. A bíróság tagjai elismert orvosi és jogi szakértők.


„Kétségen felül áll, hogy a szervek kényszerrel történő eltávolítását jelentős mértékben hajtják végre, és az állam által szervezett vagy engedélyezett szervezetek és magánszemélyek végzik el.” – Sir Geoffrey Nice, a Kína Törvényszék elnöke.


A törvényszék szerint a legtöbb szerv a Fálun Gong-gyakorlóktól és ujguroktól származik. Az amerikai törvényhozók is elítélik a Peking-i rezsim erőszakos szerveltávolításokkal kapcsolatos gyakorlatát.


„Ez az emberiség elleni bűncselekmény.” – Dana Rohrabacher, volt amerikai képviselő.


Mi történt azután, hogy Rubenis az erőszakos szerveltávolításokról nyilatkozott Pekingben?


„A kínai nagykövetség a Lett Olimpiai Bizottságon keresztül próbált elhallgattatni engem.” - Martins Rubenis.


A lettországi kínai nagykövetség meghívta a bizottság elnökét egy találkozóra, és felszólította, hogy adjon át egy üzenetet Rubenisnek – hogy „viselkednie kellene”.


„De igazán örültem, amikor azt hallottam az elnöktől, hogy szerinte a csapatunkból mindenkinek szabad nyíltan elmondania a véleményét.”


Az elnök biztosította Rubenist, hogy nekik (a sportolóknak) joguk van ahhoz, hogy a számukra fontos kérdésekben nyilatkozzanak.

***


A hu.Clearharmony.net oldalon közzétett minden cikk, grafika és tartalom szerzői jogvédelem alatt áll. A nem kereskedelmi célú sokszorosítás megengedett, de a cikk címének feltüntetése és az eredeti cikkre való hivatkozás szükséges.


Forrás: Ehemaliger Olympia-Medallist äußerte sich öffentlich über Organraub in China