2020. október 1-jétől a COVID-19 okozta halálesetek száma meghaladta az egymilliót, és világszerte több mint 34 millió ember fertőződött meg. Az Egyesült Államokban és Indiában volt a legtöbb jelentett eset. Május és június óta az esetek száma folyamatosan tovább növekszik, sok latin-amerikai országban magas a fertőzöttség mértéke, míg egyes európai országokban a második betegséghullám tapasztalható.
Tudósok és kutatók szerte a világon azon versenyeznek, hogy megértsék a vírust és annak az ember egészségére gyakorolt hatását. Még akkor is, ha a vakcinák klinikai vizsgálata folyamatban van, a koronavírussal és annak az emberre gyakorolt hatásával kapcsolatban még mindig nagyon sok az ismeretlen tényező.
A vírus eredete
Az első ismert koronavírus fertőzést 2019 decemberében fedezték fel Wuhanban. 2019. december 31-én a Wuhani Városi Egészségügyi Bizottság sürgősségi értesítést küldött a helyi egészségügyi intézményeknek, arra figyelmeztetve, hogy a Huanan Seafood piac néhány vásárlója tüdőgyulladás tüneteit mutatta. Másnap alapos tisztítás és fertőtlenítés miatt a piacot bezárták.
Egyes szakértők azonban úgy vélik, hogy a piac fertőtlenítésével a hatóságok hatékonyan megsemmisítettek minden olyan nyomot, amely a tudósokat a vírus eredetéhez vezetné. Shi Zhengli, a Wuhani Virológiai Intézet tudósa a pekingi egészségügyi fórumon, 2020. szeptember 18-án a koronavírusról elmondta: „Tudjuk, hogy nagyon fontos megtalálni a vírus eredetét. Ám sajnálatos módon talán soha nem juthatunk el oda. ”
Az ilyen komor szemlélet szokatlan Shi-től. Ő és csapata nyolc éven át kereste a 2003-as SARS-járvány forrását, és végül a kínai Yunnan tartomány denevérbarlangjában találták meg a SARS eredetét.
Általában úgy gondolják, hogy a koronavírus Kínából származik. Egyesek szerint, a vírus a Wuhani Virológiai Intézet laboratóriumából származik; mások úgy vélik, hogy a vírus a vadon élő denevérekből származott, és köztes vírusgazdákon keresztül terjedt át az emberekre.
A kínai kommunista kormány viszont az Amerikai Egyesült Államokat okolja a vírus kitöréséért. A kínai külügyminisztérium szóvivője azzal is megvádolta az amerikai hadsereget, hogy a katonai világjátékok során Wuhanba vitte a vírust. Az amerikai kormány határozottan tagadta az összes ilyen állítást.
A vírus terjedése
A járvány első napjaiban a kínai kormány alábecsülte a vírus veszélyét, és cenzúrázott mindenkit, aki eltérő véleménynek adott hangot. A kínai kormány csak január 20-án ismerte el nyilvánosan, hogy az új koronavírus terjedhet az emberek között. Három nappal később Wuhant lezárták. Addigra 5 millió ember menekült el a városból, a vírust hordozva és terjesztve Kínában és a világ többi részén.
Kilenc hónappal a COVID-19 járvány kezdete után a vírus csaknem 200 országban terjedt el, és a fertőzéses esetek száma folyamatosan emelkedik. A tudósok sokat tanultak a vírusról és az általa okozott betegségről. Néhány korai feltételezés naivnak bizonyult. Például kezdetben azt gondolták, hogy a gyermekeknél nem jelentkeznek olyan súlyos tünetek, mint a felnőtteknél. Az augusztus 7-i CDC Morbidity and Mortality Weekly Report (MMWR) azonban kimutatta, hogy a gyermekek is valóban megbetegednek. Jóllehet a gyermekkorúak kórházi aránya alacsonyabb, mint a felnőtteké, minden harmadik kórházba felvett gyermek az intenzív osztályra kerül.
Úgy tűnik, hogy a COVID-19 ugyanúgy megfertőzi az egészséges és fiatal embereket, mint az időseket és a már meglévő betegségekkel rendelkezőket. Sokan azt remélték, hogy az influenzához hasonlóan a nyári meleg időjárás ezt is visszafogja majd. Noha a terjedés április és május folyamán lelassult, főként a számos országban alkalmazott szigorú lezárások miatt, úgy tűnik, a járvány nem fog egyhamar gyengülni.
Komplikációk és hosszútávú következmények
Az orvosok korán megfigyelték, hogy a koronavírus nemcsak a tüdőt érinti. A betegek problémákat tapasztalhatnak a belek, az agy, a vesék, a hasnyálmirigy, a szív és az epehólyag területein is.
Valamint szívrohamot, stroke-ot, a belek vérellátásának hiányát, vagy a lábujjak gyulladását stb. is okozhatja.
Az olasz kutatók által szeptemberben publikált, a klinikai gasztroenterológiáról és hepatológiáról szóló cikk szerint a betegek egyharmada hasmenést, hányingert és hasi fájdalmat is tapasztalt. Egy másik, a BMJ-n megjelent tanulmányban, amely egy New York-i kórházban 1000 beteg vizsgálatát végezte, az ICU-betegek 78% -ánál akut vesekárosodás alakult ki. A kutatók azt is megállapították, hogy a betegek 31% -a tapasztalt valamilyen szívkárosodást a COVID-19 miatt. „A súlyos COVID-19-ben szenvedő betegeknél magas a szívmegállás és a szívritmuszavarok előfordulása - állapították meg a közelmúltban a Pennsylvaniai Egyetem Perelman Orvostudományi Karának tudósai” - áll a STAT júniusi jelentésében.
Ezenkívül néhány ember még hosszú ideig pozitív teszteket mutatott, miután felépült a COVID-19-ből, felvetve a kérdést, hogy „Még mindig fertőznek?”. A szakértők most úgy vélik, hogy a PCR tesztelés, amely a vírus RNS-fregmenseit keresi az orrjárat mélyéről lekapart nyálkában, nem képes megkülönböztetni a fertőzésre képes, teljes vírust és a fertőzés után maradt vírus töredékeket.
„Valaki, aki PCR-pozitív, különösen a felépülés után, főleg ha heteken át tartó gyógyuláson megy keresztül, nem valószínű, hogy még mindig fertőző” - mondta Maria Van Kerkhove, a WHO vezető koronavírus-szakértője. A CDC irányelve szerint az embereket a tüneteik megjelenése után 10 nappal gyógyultnak és nem fertőzőnek tekinthetjük, amennyiben három napig tünetmentesek.
A bizonyítékok azonban azt mutatják, hogy az élet még korántsem tér vissza a „normálishoz”, miután a fertőzöttek elvileg felépültek. Az Atlantic –on megjelent cikkében Ed Yong szerző egy nőről mesélt, aki márciusban volt beteg COVID-19-el, és öt hónap után még mindig rendkívüli fáradtságot, duzzadt vénákat, túlzott véraláfutást, rendellenes szívverést, rövid távú memóriavesztést, nőgyógyászati problémákat, fény- és hangérzékenységet tapasztalt.
A cikkben az is szerepel, hogy: „Egy olasz vizsgálatban a kórházi betegek 87 százalékának két hónap után is voltak tünetei; egy brit tanulmány pedig szintén hasonló tendenciákat tapasztalt. Egy német vizsgálat, amely sok otthongyógyuló beteget vont be a felmérésbe, azt találta, hogy 78 százalékuknak két vagy három hónap után is voltak még rendellenességeik.”
Nem meglepő, hogy a CDC július 24-én közzétett jelentése szerint a COVID-19 „hosszan tartó betegségeket eredményezhet még enyhébb ambuláns betegségben szenvedők körében is, beleértve a fiatal felnőtteket is”. Mivel a legtöbb kutatás a fertőzés kezdeti szakaszaira összpontosított, nagyon kevés tanulmány készült a fertőzés hosszú távú hatásairól vagy az újrafertőződés lehetőségéről.
Kérdések az immunitással és az oltással kapcsolatban
A hongkongi kutatók először augusztus 24-én jelentettek egy megerősített esetet COVID-19 –el történt újrafertőződésről, ami kérdéseket vet fel az immunitás tartósságával kapcsolatban. Azóta Belgium, Hollandia és az Egyesült Államok is beszámoltak újrafertőződésekről.
Még mindig nem világos, hogy meddig tarthat az immunitás a fertőzés és a gyógyulás után. Egyes szakértők úgy gondolják, hogy az emberek egy idő után újra fogékonnyá válnak. „Amit más koronavírusokból tudunk, az az, hogy bár valóban megtörténik az immunválasz - különben nem gyógyulnánk meg -, a védelem nem tűnik egész életen át tartónak, és csak egy-két évig állhat fenn” - mondta Van Kerkhove a WHO -tól.
Hatékony vakcina és annak széleskörű alkalmazása nélkül a szakértők úgy vélik, hogy több újrafertőződés várható.
A COVID-19 vakcina kutatására már számos klinikai vizsgálat is folyamatban van. A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy egy hatékony oltóanyag kifejlesztése nem könnyű. Például az influenza elleni oltások évtizedek óta állnak rendelkezésre, de a betegség még mindig csak az Egyesült Államokban évente körülbelül 50 000 ember életét követeli. Mivel a koronavírussal fertőzött populáció ilyen nagy, egy közepesen hatékony vakcina sem tudná megakadályozni az összes halált.
Egy másik tényező az antitestek előállításának serkentése, melynek során az alacsony antitest szám elősegítheti a vírus bejutását a sejtekbe, és így még halálosabbá teheti azt. A Nature-nél megjelent, „A koronavírus vakcina fejlesztők óvakodnak a hibás antitestektől” című cikkében a szerző arra figyelmeztet, hogy: „A SARS-CoV-2 ellen antitesteket termelő vakcinák kötődhetnek a vírushoz anélkül, hogy semlegesítenék azt. Ha ez megtörténne, a nem semlegesítő antitestek fokozhatják a vírus bejutását a sejtekbe és a vírus replikációját, és végül a fertőzés súlyosbodásához vezethetnek, ahelyett, hogy védelmet nyújtanának.”
Amint egy nemrégiben megjelent Minghui-cikk rámutatott: „A legújabb felfedezések azt mutatják, hogy a koronavírus a genetikai mutációitól a terjedés módjáig, és tüneteitől kezdve az immunrendszer károsításáig mindenben eltér egy normális betegségtől, és ez komoly kihívást jelent az oltások kutatásánál. ”
A modern tudományon túl
A hagyományos kínai kultúra úgy véli, hogy az elme és a test kapcsolatban áll. Ha az ember erkölcsi normái magasak, a teste természetesen ellenálló. Amikor a Sárga Császár megkérdezte Qi Bo udvari orvostól, hogyan lehet megelőzni a pestiseket, Qi Bo így válaszolt: „Amikor az embernek igazságos qi (energiája) van belül, akkor semmilyen gonoszság nem képes betörni.” Az igaz qi megszerzéséhez vagy fenntartásához magas erkölcsi színvonal szerint kell viselkednie.
A modern tudományban is széles körben elismert az elme és a test kapcsolata. A Harvard Osher Intézet 2004-ben végzett véletlenszerű felmérése szerint az Amerikai Egyesült Államokban a felnőttek 19% -a legalább egy elme-test terápiát alkalmazott az elmúlt évben. „A meditáció, a képalkotás és a jóga voltak a leggyakrabban alkalmazott technikák” - a jelentés szerint.
Az egyik ilyen rendszer, amely az elmét és a testet is fejleszti, a Fálun Dáfá. A Fálun Gong néven is ismert meditációs rendszer öt gyakorlaton, valamint az őszinteség, jószívűség és türelem elvein alapul. Már 1998-ban, Heilongjiang tartományban egy több mint 10 000 Fálun Dáfá gyakorlóval végzett felmérés azt mutatta, hogy a résztvevők 95% -a észrevehető javulásról számolt be, miután elkezdték gyakorolni a Fálun Dáfát.
Az elmúlt 21 év során azonban, a Kínai Kommunista Párt Fálun Dáfá gyakorlók 10 millióit üldözte súlyosan Kína szerte. Ez nem csak a gyakorlók és a családjuk számos tragédiájához vezetett, de az erkölcsi értékeket is lerombolta Kínában.
Amint az emberek megtudták, mi is a Fálun Dáfá valójában, sokan úgy döntöttek, hogy az üldözés ellenére is támogatják a hitükben az ártatlan gyakorlókat. A lelkiismeretüket követve ők mind áldásokban részesültek. A Minghui weboldalon közzétett jelentés szerint Kínában vannak olyan emberek, akik „A Fálun Dáfá jó, az őszinteség, jószívűség, türelem jó” szavakat szavalva gyógyultak meg a koronavírusból.
Forrás: https://en.minghui.org/html/articles/2020/10/14/187816.html
Kép:
https://commons.m.wikimedia.org/wiki/File:Novel_Coronavirus_SARS-CoV-2.jpg#mw-jump-to-license
https://www.flickr.com/photos/niaid/49534865371/
https://creativecommons.org/licenses/by/2.0/deed.en
* * *
tovább ...