Három évig Li Dianqi kb. 17 órát dolgozott minden egyes nap, olcsó ruhák készítésével – melltartóktól a nadrágokig – egy kínai börtönben. Fizetés nélkül dolgozott és büntetéssel nézett szembe a börtönőröktől, ha nem teljesítette a termelési kvótát.
Egyik alkalommal egy nagyjából 60 munkásból álló csoport nem érte el a kvótáját, amire kényszerítették három napban egyhuzamban, ezért nem engedélyezték számukra, hogy egyenek vagy elmenjenek a mosdóba. Az őrök elektromos botokkal sokkolták a rabokat, ahányszor elbóbiskoltak.
Li úgy írta le a börtönt, a Liaoning női börtönt, amely az északkelet kínai Liaoning tartományi Shenyang városban található, mint „egy nem emberek számára való hely”.
„Letartóztatnak és dolgoznod kell. Olyan ételt eszel, ami nem jobb, mint amit a disznók kapnak, és dolgozol, mint az állatok” – mondta Li.
A most 69 éves Li New Yorkban él. Bebörtönözték 2007-től 2010-ig a fent említett létesítménybe, mert megtagadta a Fálun Gong meditációs gyakorlatba vetett hitének feladását. A kínai rezsim 1999 óta fenntartja a kiterjesztett üldözéses kampányát a Fálun Gong ellen, mióta a gyakorlatnak olyan népszerű lett, hogy nagyjából 100 millió követője volt a hivatalos becslések szerint.
A ruhákon kívül a börtön számos terméket készített exportra a művirágoktól a kozmetikumokig és halloweeni játékokig.
Li azonban csak egy apró fogaskerék volt a kínai burjánzó börtönmunka gépezetben, amely ontja az olcsó termékeket, amiket a globális ellátási láncon keresztül értékesítenek.
A kínai rezsim kényszermunka gyakorlata ügyében friss vizsgálatot folytattak, mivel az USA vám tisztviselők az elmúlt hónapokban leszorították a kínai börtönmunkából készült importot. 2019 szeptembere óta az USA Vám- és Határvédelmi Hivatala (Customs and Border Protection - CBP) négy őrizetbevételi parancsot adott ki kínai vállalatok ellen, megtiltva a termékeik bejutását az országba.
CBP júniusban lefoglalt 13 tonna emberi haj terméket Xinjiang északnyugati régiójából, amely reflektorfénybe helyezte az ujgurokat és más muszlim kisebbséget, akiket kényszermunkának vetettek alá a rezsim elnyomási kampányának részenként. A nyomás a nemzetközi ruházati márkákat is érintett, hogy vágják el a Xinjiangban lévő gyárakkal a kapcsolatot, főleg miután a kutatók márciusban úgy találták, hogy több tízezer ujgurt szállítottak dolgozni az üzemekbe Kína szerte, ahol a körülmények munkatáborra utaltak. Azok a létesítmények 83 nemzetközi márka számára állítottak elő termékeket.
A börtön és kényszermunka „olyasmi, ami megfertőzte az ellátási láncot Kínában” – mondta Fred Rocafort, egykori USA diplomata, aki most a Harris Bricken nemzetközi ügyvédi irodában dolgozik. Rocafort több mint egy évtizedet dolgozott kereskedelmi ügyvédként Kínában, ahol több mint 100 auditot vezetett gyárakban, hogy megvizsgálja, vajon védik-e a szellemi tulajdonát a külföldi márkáknak, akiket képviselt, és néhány esetben ellenőrizte, vajon alkalmaznak-e kényszermunkát.
„Ez olyan probléma, amely sokkal hosszabb ideje van, mint a jelenlegi emberi jogi válság Xinjiangban” – mondta Rocafort.
Elmondta, hogy a külföldi cégek gyakran kiszervezik a termelésüket kínai beszállítóknak, amelyek aztán börtönmunkát használó cégekkel vagy közvetlenül a börtönökkel szerződnek.
„Ha egy igazgató vagy egy börtönben Kínában, hozzáférhetsz a munkaerőhöz, és képes vagy nagyon versenyképes árakat ajánlani … a kínai beszállítónak” – mondta Rocafort.
Elmondta, hogy a külföldi márkák történetük alapján nem sok energiát fordítanak, hogy megvizsgálják a kínai ellátási láncukat a kényszermunka ügyében, de az évek óta növekvő tudatosság némi előre lépéshez vezetett. Mégis a nemzetközi cégeknek tekintélyes akadályokkal néznek szembe, hogy hozzáférjenek a pontos információkhoz a beszállítóik és a beszállítóik beszállítóinak munkagyakorlatairól. „Átláthatósági hiány van végig az ellátási láncon” – mondta.
Bűnügyi vállalkozás
Li elmondta, hogy a Liaoning női börtönt sok munkaegységre osztották, mindegyikben több száz fogoly van. Li a börtönben a 10. sz. egységben volt, ahol a rabokat kényszerítették, hogy minden nap ruhákat készítsenek reggel 7-től este 9-ig. Ezután minden rabnak kb. 10-15 művirág szárat kellett készítenie. Li általában éjfélig nem fejezte be a munkát. Azok, akik lassabbak voltak – különösen az idősek –, néha egész éjjel talpon voltak, hogy befejezzék a munkát, mondta Li.
„A kínai börtönök olyanok, mint a pokol” – mondta. „Nincs egy kicsi személyes szabadság sem.”
Li még mindig emlékszik a fanyar szagra, amelyet egy másik börtönegység váltott ki, amely kozmetikumokat készített Dél-Korea számára. Az égett szag és a por, ami átitatta a padlót, a munkásokat rövid levegővételekre késztették és az állandó panaszok forrásai voltak – habár nem hagyhatták, hogy az őrök hallják ezt, különben még meg is verték őket, mondta Li.
Egyszer kihallgatott egy, a börtönőrök között folyt beszélgetést, mialatt megtudta, hogy a börtön minden rabot „bérbe vesz” a tartományi igazságügyi irodától fejenként kb. 10 000 jüan (kb. 443 000 HUF) árért évente.
Egyszer a felügyelő a börtönszintű megbeszélésen sürgetett mindenkit, hogy „keményen dolgozzon”, mert a „börtön növekedni és bővülni fog” – mondta Li.
A börtön exportra még szellem dekorációkat is készített Halloweenra teherautó rakományként. Li-nek kellett odatűzni a fekete ruhát a szellemek köré egy vasdróttal. Később ugyanezeket a fajta dekorációkat látta, hogy egy lakás ajtaját díszítették, miközben New York környékén sétált Halloween idején.
Az évek alatt az állítólag termékekbe rejtett, kínai börtönmunkások által írt jegyzetek, amelyeket felfedeztek a nyugati vásárlók, felkeltették a nyilvánosság figyelmét a kínai munka visszaélésekre. 2019-ben a brit szupermarket óriás Tesco felfüggesztette a karácsonyi üdvözlőkártyák kínai beszállítóját, miután egy vevő talált egy üzenetet írva a kártyába, hogy azt rabok csomagolták, akik kényszermunka áldozatai.
2012-ben egy oregoni nő talált egy kézírásos levelet a Halloween dekoráció szettben, amit a Kmartban vásárolt. A levél egy férfitól jött, akit fogva tartottak a hírhedt Masanjia munkatáborban Kína északi városában, Shanyangban. A férfi beszámolt a kínzásairól és az üldözéséről a létesítményben. A férfit, Sun Yi egy Fálun Gong gyakorlót, 2008-ban két és fél év kényszermunkára ítélték a táborban, és sok levelet elrejtett a Halloween dekorációkban, amire kényszerítették, hogy elkészítse és csomagolja.
2000-ben Li-t, aki Shenyangból származott, őt magát is bebörtönözték a Masanjia munkatáborba, ahol reggeltől éjjelig műanyag virágokat készített.
Miközben a virágok végül „éppenséggel pompásnak” tűntek, az elkészítésük kínszenvedés volt, mondta Li. A rabokat nem látták el kesztyűkkel vagy maszkokkal, hogy megvédjék őket a mérgező ködtől, amely a műanyag részecskék által képződött, és megtöltötte a levegőt. Minden őr maszkot viselt.
A munkásoknak nem engedélyeztek semmilyen szünetet, kivéve a mosdó használatát, amelyhez egy őr aláírása volt szükséges. A higiéniai előírások nem léteztek.
„A kézmosás nem ügy. Csak az számít, minél többet dolgozz” – mondta Li.
Yu Ming, egy Fálun Gong gyakorló most az Amerikai Egyesült Államokban él. Számtalan alkalommal fogva tartották a Masanjiában, tavaly engedték szabadon. Titokban felvételeket késztett, amiket kicsempészett a táborból. Ezek megmutatják a fogva tartottakat 2008-ban, ahogy diódákat készítenek, a kis elektronikai alkatrészeket a nemzetközi piacokra szánták eladásra.
Kiterjedt hálózat
Wang Zhiyuan egy USA székhelyű nonprofit világszervezet, a World Organization to Investigate the Persecution of Falun Gong (Világszervezet a Fálun Gong üldözésének kivizsgálására) igazgatója, elmondta, hogy a kínai börtöntábor ipar egy terpeszkedő gazdasági gépezet, amely a rezsim igazságszolgáltatási rendszerének felügyelete alá tartozik.
A rezsim képességét, hogy megcsapolja ezt a le nem jelentett munkaerőforrást, egy „hatalmas stratégiai fegyverként” írta le, hogy előmozdítsa Peking globális gazdasági ambícióit.
„Függetlenül attól, mekkora vámot vet ki az USA Kínára, a Kínai Kommunista Párt rabszolgamunka iparára nem lesz jelentős hatással” – mondta Wang.
A szervezet 2019-ben kiadott egy jelentést, amely felfed 681 vállalatot, amely börtönmunkát használ 30 tartományban és régióban, egy sor terméket készíttetnek a babáktól a pulóvereken át tengerentúli eladásra. A jelentés szerint sok vállalat állami tulajdonban van, miközben néhányat a kínai katonaság irányít. A 432 börtönvállalkozás törvényes képviselői, vagyis a kétharmada a teljes egésznek, egyben a helyi tartományi börtönigazgatás vezetői is.
Még ha a rezsim 2013-ban hivatalosan megszüntette a munkatábor rendszerét, a jelentés megállapításai arra engednek következtetni, hogy a kényszermunka ipar él és virul.
A munkatábor egyszerűen megváltoztatta a nevüket és beolvadtak a börtönrendszerbe, mondta Wang. Olyan, mint „ugyanazt a gyógyszert különböző húslevessel kínálni.”
Forrás: ‘You Work Like Animals’: Inside China’s Vast Prison Labor System
* * *
tovább ...