(Illustration - LIU JIN/AFP via Getty Images)
Mióta a koronavírus kitört, a világ szkeptikus a Kína által megerősített esetekkel és halálozási számokkal kapcsolatban. Valójában ez nem az első eset, hogy a totalitárius rezsim valótlan információt terjeszt az egészségügyi vészhelyzetekkel kapcsolatban, hiszen 2003-ban a SARS-ot titkolták.
De hányan tudnak arról a tényről, hogy Kínában még az iskolás tankönyvek is eltorzított információkat tartalmaznak a történelemről? Lássuk öt legnagyobb hazugság, amit a kínai diákokkal kötelezően bemagoltatnak az iskolában.
1. Hazugság: Japán-kínai háború
Évtizedek óta a kínai kommunista rezsim az állítja, hogy a rezsim Kínát győzelemre vezette, és legyőzte Japánt a háborúban. Azonban ez messze van az igazságtól, és a KKP az elismerésért tett állítása egyáltalán nem egyezik a Kuomintang csapatokéval – a katonákéval, akik a háborúban harcoltak.
Kommunista csapatok Kína nacionlista zászlóját lengetik a Száz Ezred támadásában.
„A Kínai Kommunista Párt nem győzte le Japánt” – mondta a veterán Tao Shin-jun őrnagy a Los Angeles Times-nak 2015-ben. „Az alatt a nyolc év alatt voltak nacionalisták, akik harcoltak – a kommunisták nem harcoltak a japánokkal. Megpróbálták megszerezni a nacionalista katonákat, hogy álljanak át az oldalukra.”
A The Epoch Times, Kilenc Kommentár a kommunista pártról a című szerkesztői sorozata szerint történelmi bizonyítékok azt mutatják, hogy a KKP „szándékosan elkerülte a harcokat a kínai-japán háborúban”. A sorozat azt is megemlíti, hogy 1972-ben Mao Zedong elmondta a japán miniszterelnöknek, Kakuei Tanakának, hogy a „KKP nem nyerhet hatalmat Kínában”, ha a háború nem történik meg.
A történelmi bizonyítékok és archívumok ellenére az autoritárius rezsim 2017-ben azt mondta a kínai pedagógusoknak, hogy írják újra a tankönyveket az ország Japánnal folytatott háborújáról. A The New York Times beszámolt róla, hogy a „nyolc éves ellenállás a japán agresszióval szemben”, amely 1937-től 1945-ig tartott, a pedagógusoktól azt kérték, változtassák meg „tizennégy éves ellenállásra a japán agresszióval szemben”, hogy foglalja magában az 1931-1936-os időszakot is, mikor a Japán Császári Hadsereg megszállta Mandzsúriát.
Egy férfi, akinek kilátszanak a bordái, guggolva rizst eszik a kínai kormányzati propaganda plakát előtt a japán-kínai háború idején. (Hulton archívum/Getty Images)
A kínai oktatásügyi miniszter elmondta a tankönyvek átírásának okát: hogy kihangsúlyozzák a kommunista párt „központi szerepét” a háborúban és hogy a „hazafias oktatást” reklámozzák a The New York Times szerint. Kerry Brown, a King’s College London kínai politika professzora úgy gondolja, hogy a történelem torzítása a kommunista párt bizonytalanságát mutatja.
„Ez bemutatja a párt folyamatos törekvését, hogy most mindenhol, ahol lehet, forrásokat keres a legitimitásra, és ez több bizonytalanságot fed fel, mint valódi erőt” – mondta a The New York Times-nak.
2. Hazugság: A nagy éhínség
A hároméves nagy éhínséget, amely 1959-től 1961-ig tartott, a kínai rezsim úgy jelölte, mint „három éves természeti katasztrófa”, amelyért a rezsim az időjárást okolta.
Yangk Jisheng veterán kínai újságíró és a Tombstone (Sírkő) szerzője, a könyvé, amely részletesen ír a nagy éhínségről, átnézett különböző forrásokat és meteorológiai archív adatokat 1958-tól 1961-ig, és úgy találta, nem volt feljegyzés természeti katasztrófáról, mint áradás vagy aszály.
Valójában a Nagy Szárazság tulajdonképpen egy súlyos gazdasági katasztrófa volt, amelyet a Nagy Ugrás Előre kampány okozott. Ez kötelezővé tette mindenkinek az országban, hogy vegyen részt az acélgyártásban, és kényszerítette a gazdákat, hogy hagyják el a termésüket. Ez 40 millió ember halálát eredményezte a Nagy éhínség című cikk szerint a Kínai Népköztársaság Történelmi feljegyzései című könyvben, amelyet 1994-ben adott ki a Vörös Zászló Kiadóház – állítja a Kilenc kommentár a kommunista pártról.
(JACQUET-FRANCILLON/AFP Getty Images-en keresztül)
Azonban Helen Raleight, kínai bevándorló és a The Federalist egyik vezető külső munkatársa 2016-ban azt írta egy cikkben, hogy a középiskolás történelemkönyv nem említi, hány ember halt meg. Ehelyett az éhínséget „néhány mondatban” foglalja össze.
Raleigh hozzátette, hogy nem voltak hivatalos könyvek, amelyek részletezték mi történt. De megtudta a szülei által, hogy volt egy nagybátyja, aki gyerekként éhen halt. Elmondta, hogy a nagymamájának elapadt a teje, és nem volt elérhető a babatápszer.”
A The Epoch Times egy korábbi cikkében, Jiang a Shanxi tartományi Xie megyéből még szörnyűbb jelenetre emlékezett vissza – a kannibalizmusra. „Az emberek bármit megettek” – mondta. „Minden családban voltak halálesetek. Halott testek voltak mindenfelé. Végül az emberek elkezdtek embert enni...”
3. Hazugság: a Tiananmen téri mészárlás
A világ nem felejti el azt az ikonikus képét a „Tank Man”-nek, a tankembernek, aki 1989. június 5-én a tankok sora előtt áll a Tiananmen téren, valamint a Tiananmen téri mészárlást, amely egy nappal korábban, 1989. június 4-én történt. Az volt a nap, mikor sok ártatlan állampolgárt, köztük diákokat, tankokkal lelőttek és szétzúztak.
„Tank Man” (tankember): ez a kép mutatja be a legjobban, hogyan emlékszik a világ a Tiananmen téri mészárlásra. A kínai rezsim megpróbálta az emberekkel elfelejtetni ezt cenzúrázott beszélgetésekkel, és betiltotta 1989-et a tankönyvekben és a kínai honlapokon. (AP fénykép/Jeff Widener)
Az eset 1989 áprilisában kezdődött, mikor több ezer, demokráciát támogató hallgató gyülekezett Peking utcáin, felszólítva a politikai és gazdasági reformokra és a kormány korrupciójának felszámolására. Azonban kínai katonákkal és katonai járművekkel töltötték meg a Tiananmen teret június 3-ról 4-re virradó éjszaka, és sokakat meggyilkoltak.
Egy nyilvánosságra hozott információ szerint, amelyet egy névtelen, a kínai állami tanács magas rangú forrása szivárogtatott ki, mintegy 10 454 embert gyilkoltak meg a kínai katonák a mészárlás alatt. A tény ellenére, hogy a hírek széles körben beszámoltak erről az egész világon, nem sok kínai diák tud erről a végzetes napról.
Eric Fish a „China’s Millennials: The Want Generation” (Kína millenárisa: a kívánt generáció) szerzője írta a TIME magazinban, hogy találkozott egy fiatal kínai nővel, aki újságírást tanult a Columbia Egyetemen. Semmi nem tudott a mészárlásról, amíg a tanár le nem játszotta a videofelvételt. A nő még ideges is lett, és azt gondolta, hogy ez amerikai propaganda. Csak miután a nő saját kutatásokat végzett, akkor jött rá, hogy mi is történt, mesélte Fish.
Valójában az oka, hogy néhány diák tudatlanságban maradt a fontos történelmi esemény kapcsán, a kínai rezsim propagandája és cenzúrája. A rezsim állította, hogy nem halt meg diák, és hogy néhány hallgató megtámadta a csapatokat, meggyilkolva néhányat; azonban a KKP később felülvizsgálta ezt a helyzetet. A BBC szerint a KKP azt mondta, hogy „ellenforradalmi zavargások” voltak június 4-én, amelynek eredménye 200 civil és néhány biztonsági személy halála.
Egy diák egy bannert tart az egyik szlogennel, amit a mintegy 200 000-es tömeg kántált, akik a pekingi Tiananmen térre ömlöttek 1989. április 22-én (CATHERINE HENRIETTE/AFP/Getty Images)
Azokat illetően, akik tudtak egy vagy két dolgot az eseményről, néhányuk elutasították, mint tőlük független eseményt.
4. Hazugság: nincs Istenhit
A KKP, ismerve, hogy az ateizmust támogatja, állítja, hogy a vallás egy „spirituális ópium”, amely mérgező lehet az emberek számára. Mióta hatalomra került Kínában, a KKP szigorú fellépést rendelt el a vallások és a vallási csoportok ellen. A mai napig a vallásokat folyamatosan üldözik a kommunista Kínában, és a párttagoknak, beleértve a nyugdíjas hivatalnokokat is, mind ismételik, hogy nem kell hinniük a vallásokban.
Egy BBC általi jelentés szerint a kínai állami média, a Xinhua egy hivatalnokot idézett: „Vannak világos szabályok, hogy a nyugdíjas káderek és párttagok nem hisznek a vallásban, nem vesznek részt vallási tevékenységekben és határozottan harcolniuk kell a kultuszok ellen.”
Kínában az iskolai tanároktól általában megkövetelik, hogy kérjék meg a fiatal diákokat, jelentsék a családtagokat, akik részt vesznek vallási rendezvényeken, a Bitter Winter 2019. márciusi jelentése szerint.
A magazin azt írta, hogy néhány rendőr elment egy pekingi általános iskolába, hogy megkérdezze a hatodik osztályosokat, a családtagjaik vajon hívők-e és megpróbálták őket még megvesztegetni is.
A Henan tartományi Shangqi városban néhány másodikos iskolásnak azt mondták, írják le a nevüket egy zászlóra, ezzel ígéretet téve, hogy távol maradnak az istenektől. Kirúgással fenyegették őket, ha vallásosnak találják őket.
A diákok 2016. november 7-én olvasnak az osztálytermükben a Yang Dezhi „Vörös hadsereg” általános iskolában Kínában, Guizhou tartományi Xishui megyei Wenshui-ban. 2008-ban Yang Dezhi-t kijelölték a „Vörös hadsereg általános iskolának”, amelyet a kínai forradalmi korszak kommunista parancsnokainak és a családtagjainak „vörös nemessége” finanszírozott, sok ilyen intézmény közül az egyik, amelyet az egész országban alapítottak (Fred Dufour/AFP Getty Images-en keresztül)
Ez a fajta politika sok családban stresszt okoz. Egy kínai keresztény nő elmondta a Bitter Winternek, hogy a fiába belenevelte a tanára, hogy azt higgye, az anyja el fogja hagyni és fel fogja gyújtani magát. „Mielőtt elkezdte az iskolát, beszéltem a gyerekemnek Isten teremtéséről, és elhitte”.
„De miután az iskolában tanították, a gyerekem egy másik személy lett. Az ateista Kínában ezeket a tiszta és ártatlan gyerekeket arra tanítják, hogy gyűlöljék Istent.”
Egy másik általános iskolai diák Hebei tartományban, megpróbálta meggyőzni keresztény apját, hogy ne higgyen Istenben. „Ez zsákutcába vezet. Ha részt veszel gyűléseken, le leszel tartóztatva” – mondta a fiú az apjának, olvasható a magazinban.
5. Hazugság: Tiananmen téri önégetés
2001. január 23-án, egy nappal a kínai holdújév előtt a kínai állami média beszámolt róla, hogy néhány Fálun Gong gyakorló, beleértve egy 12 éves lányt is, felgyújtották magukat a Tiananmen téren. Ezt az esetet később beletették a kínai általános iskolás tankönyvekbe, hogy arra ösztönözzék a tanulókat, gyűlöljék a Fálun Gongot.
Fénykép egy általános iskolás tankönyvből, a „Gondolatok és erkölcsi nevelés (tizedik kötet)”, amelyet 2003 novemberében nyomtattak. (Minghui)
A Fálun Gong, más néven Fálun Dáfá egy meditációs gyakorlat, amely öt mozdulatsorból álló gyakorlatokat és az őszinteség, jószívűség, tolerancia univerzális alapelveket tartalmazza. Csupán öt évvel azután, hogy 1992-ben bemutatták, 70 millió ember gyakorolta a Fálun Gongot. Félve a spirituális gyakorlat népszerűségének növekedésétől és az erkölcs javításáról szóló tanítástól, 1999 júliusában a KKP elindított egy kegyetlen leszámolást a gyakorlat ellen. Az üldözés sok gyakorló letartóztatásához, fogva tartásához és kínzásához vezetett.
Mikor az üldözés először elkezdődött, sok kínai szimpátiával volt a Fálun Gong követői felé. Azonban hamarosan tömegek váltak dühössé a gyakorlattal szemben, miután az önégetési propagandát széles körben sugározták Kínában.
(The Epoch Times)
Egy héttel később, miután megjelent a hír, bizonyítékok kerültek a felszínre – az önégetési incidensek az eredeti öt emberről 7 emberre emelkedtek, mikor a videót az esetről közvetítette a CCTV. Ezenkívül a The Washington Post 2001. február 4-én jelentette, hogy a két állítólagos önégető– Liu Chunling (36 éves) és a 12 éves lánya, Liu Siying – szomszédjai sosem látták az anyát vagy a lányát Fálun Gongot gyakorolni.
A szomszéd beszélt a riporternek arról az esetről, mikor Liu megütötte a 78 éves, öreg, örökbe fogadó anyját. „Valami nem volt rendben Liu Chunlinggel” – mondta a szomszéd. „Megütötte az anyját, és az anyja zokogott. A lányát is megütötte.” A viselkedése ellentétében áll azzal, amit a Fálun Gong tanít a követőinek, nevezetesen, az őszinteség, jószívűgés, tolerancia alapelvekkel. A Washington Post beszámoló azt is megemlítette, hogy csak a kínai állami médiát engedték, hogy interjút készítsen a túlélőkkel, és hogy kapcsolatba lépjen a rokonaikkal.
Fotó egy általános iskolás tankönyvből, a „Gondolatok és erkölcsi nevelés (tizedik kötet)”, amelyet 2003 novemberében nyomtattak.
Voltak további bizonyítékok, amelyek azt mutatták, hogy az esetet megrendezték. Külföldi riporterek, akik ismerősek voltak a Tiananmen téren, elmondták, hogy a rendőrség általában nem visz magával tűzoltó készülékeket. Azonban az esetről készült felvételek azt mutatták, hogy a rendőrség gyorsan el tudta oltani a tüzet tűzoltó eszközökkel. Az esetet később elemezték és készítettek egy dokumentumfilmet, „False Fire” (Hamis tűz) címmel, amely tiszteletbeli díjat kapott 2003 novemberében, az 51. Columbia International Film Festivalon a tragikus esemény leleplezéséért.
Azonban a bizonyíték minden darabja ellenére sok ember Kínában a kínai Nagy Tűzfal (internet cenzúra) miatt a propaganda áldozata marad.
Forrás: Five Biggest Lies That Are Officially Taught to School Students in China
* * *
tovább ...