Egészen tűrhető gyerekkorom volt, amely lehetővé tette, hogy aktív és kifelé extrovertált legyek. Élveztem a művészetet, zenét és a sportokat. De az anyám 6 éves koromban hirtelen elhunyt, amely mély traumát okozott. Visszavonult és befelé forduló lettem. Otthon keményen dolgoztam, és az összes házimunkát elvégeztem. Az apám mindig rossz hangulatban volt, és emiatt állandósult egy depresszív hangulat. Így fáradtnak és reménytelennek éreztem magam.
Miután megházasodtam, zavart a bizonytalanság. Néhány éven belül az egészségem romlott, és szívproblémákat, ízületi gyulladást diagnosztizáltak nálam, és fájt a nyakam. Nem igazán törődtem az egészségemmel, amely megakadályozta, hogy kezelésre menjek.
A Fálun Dáfá egyszer csak szembe jött velem
Egy rokonom 1998-ban adott nekem egy könyvet a Fálun Dáfáról – a Zhuán Fálunt. A rossz egészségi állapotom miatt nem voltam biztos, hogy el tudom olvasni. Azt mondta nekem, ha van egy eleve elrendelt sorskapcsolatom a Fálun Dáfával, akkor el tudom olvasni. Ha mégsem, kérte, juttassam vissza hozzá a könyvet.
Mikor olvastam a Zhuán Fálunt, igazán élveztem. Az alapelvek megbeszélése során a Zhuán Fálunt egyszerű volt megérteni, és a gondolatok könnyen követhetőek voltak. Röviddel a művelésem elkezdése után visszatért az egészségem, és a férjemmel is jobb lett a kapcsolatunk. Harmóniába kerültünk.
A tragikus fordulópont...
Mikor az üldözést 1999-ben elindították, elvesztettem a művelési környezetem és éreztem a nyomást. Két helyi gyakorlót letartóztattak, mert megtagadták a hitük feladását.
Mikor a rendőrség a házamba jött, épp dolgozni voltam. Az anyósom halálra rémült. Azt mondtam a falu vezetőjének: „A saját tetteimért én vagyok a felelős, ne jöjjenek az otthonomba megrémíteni a családom.”
Következő nap munkába menet letartóztattak és elvittek a rendőrállomásra. Egy középkorú rendőr kérdezett: „Láttad a Tiananmen téri önégetést? Mit gondolsz róla?”
Nyugodtan válaszoltam: „Talán nagy testvérnek kellene hívnom téged, mivel több élettapasztalatod van, mint nekem. Sok hasonló történet volt a kulturális forradalom alatt is. Mentséget kell találniuk, hogy üldözzék az emberek, igaz?”
„Talán érdekel a történetem” – folytattam. „Sokféle betegségtől szenvedtem, indulatos voltam és senki sem mert ellent mondani nekem. Évekig nem fizettem adót a mezőgazdasági termékeim után. Miután elkezdtem gyakorolni a Fálun Dáfát, az egészségem javult, és elkezdtem követni a Dáfá őszinteség, jószívűség, tolerancia alapelveit. Elmentem a falu vezetőjéhez és kifizettem minden adótartozásomat az elmúlt évekből.” A falutitkár bólogatott egyetértése jeléül.
Majd ezt mondtam: „Az idők végezetéig gyakorolni fogom a Fálun Dáfát – senki sem változtathat ezen.”
Börtön és kínzás
2009 decemberében letartóztattak, amikor az üldözés valóságáról beszéltem az utcán. Három és fél év börtönbüntetést kaptam. Azokban a gyötrelmes napokban erős tudtam maradni. Alig éreztem fájdalmat, amikor elektromos bottal sokkoltak és megvertek.
Egyik reggel, mikor felkeltem, zajt hallottam a termen keresztül. Egy fogoly elmondta nekem, hogy a rabok egy Fálun Dáfá gyakorlót vertek egész éjjel. Megkérdeztem, miért. Azt mondták, mert végezte a Dáfá gyakorlatokat. Úgy gondoltam, el kell mondanom nekik, hogy nem verhetik a Fálun Dáfá gyakorlókat kényük-kedvük szerint. Ha tartják magukat a Dáfával szembeni bűnök elkövetésétől, az egy együttérző cselekedet.
Elmentem megnézni a legkegyetlenebb foglyot, és megkérdeztem, mi folyt tegnap este. Mielőtt válaszolhatott volna, egy a rab a terem végéből megjelent, és őt kérdeztem, miért volt ilyen zenebona tegnap éjjel. Elmondta nekem, hogy mindannyian egy Fálun Dáfá gyakorlót vertekl. Kérdeztem, miért. Az válaszolta, mert a gyakorlatokat végezte és zavarta őket.
Azt mondtam: „Hogyan zavarhatott téged a gyakorlása? Semmi zajjal nem jár, mikor valaki a gyakorlatokat végzi, de mikor megverted, zavartál mindenkit! Mindannyiunknak meg kellene vernünk téged, mert zajongtál? Milyen törvény engedélyezi neked, hogy másokat megverj a saját akaratodból? Ki adott neked engedélyt megverni másokat? Jelenteni foglak benneteket. Senki sem csökkentheti a börtönbüntetését mások megverésével!” Megijedt és elment.
A gondnok megjelent és kérdezte, mi folyik. Elmondtam neki, hogy azok a rabok a terem másik végében múlt éjjel megvertek egy Fálun Dáfá gyakorlót. Megkérdezte, vajon láttam-e saját magam. Elmondtam neki, hogy nem láttam, de hallottam. Elvitt az irodájában és megmutatott egy kínzóeszközökkel teli szekrényt. Megfenyegetett, hogy használni fogja rajtam.
Nyugodtan válaszoltam: „Miért vernél meg? Mert jelentettem a helyzetet a múlt éjjelről? Nem szegtem meg semmilyen szabályt vagy előírást. Csak mert vannak kínzó eszközeid, nem azt jelenti, hogy kedved szerint használhatod. Ebben az esetben a hadsereg válogatás nélkül kivégezhetne ártatlan embereket, mert van fegyverük?” Lágyított a hangnemén. „Ha nem folytatod ezt, hagylak együtt enni a családoddal következő alkalommal, mikor jönnek.”
Elmondtam neki, hogy folytatom ezt a végéig, attól függetlenül, hogy jön-e látogatni a családom vagy sem. Azt mondta nekem, fogjam be a szám, és megparancsolta, hogy menjek dolgozni. Néhány nappal később megtudtam, hogy a Liu nevű őrt, aki a verésre buzdított, eltávolították a munkából.
Megpróbáltam jószívű lenne az őrökkel, de ha azt követelték, hogy a rabok verjék a Fálun Dáfá gyakorlókat, jelentettem őket. Ha kényszerítettek másokat, hogy nézzenek Fálun Dáfát gyalázó videót, beszéltem nekik az üldözés valós történéseiről. Mielőtt átvizsgálták volna a lakrészeket, írtam egy levelet az üldözés valós történéseiről és beletettem a naplómba. Fokozatosan, az őrök nem parancsolták meg többé a raboknak, hogy verjék meg a Fálun Dáfá gyakorlókat vagy játszanak le a Dáfát rágalmazó DVD-t. Néhány őr még titokban ki is lépett a KKP-ből és az ifjúsági szervezeteiből.
Kiszabadulás
Miután szabadon bocsátottak a börtönből, újra aktívan tettem az üldözés leleplezéséért. Miközben más gyakorlókkal dolgoztam, felfedeztem sok ragaszkodást, mint az irigység, a küzdés mentalitása, magamutogatás, mások lenézése, stb. Folyamatosan magamba néztem, felfedtem a hiányosságaimat, elismertem a hibáimat és eltökéltem, hogy megszabadulok azoktól az emberi ragaszkodásoktól.
Sok év után megoldottam a konfliktusaimat más gyakorlókkal. Az otthoni életem még harmonikusabb lett, és a férjem még támogatóbb a Fálun Dáfá gyakorlásommal szemben.
Folytatni fogom szilárdan a művelésem, figyelmet szentelek minden gondolatnak, és a Fá alapelvekkel mérem magam, valamint jól fogok járni a művelésem ösvényének utolsó szakaszán.
Forrás: Eliminating the Persecution with Rationality
* * *
tovább ...