Kínában felnőve csak egyfajta életmódot ismertem, amíg nem találkoztam egy külföldi oktatóval a főiskolán. Miatta rájöttem, hogy az élet több, mint jó osztályzatokat szeretni, lediplomázni, jó munkát szerezni és minél több pénzt keresni.
Egy külföldi oktatótól jövő bátorítás
Miközben egyetemi hallgató voltam, egyik nap egy külföldi előadó egy beszélgetéssel elgondolkodtatott. Olyasmit mondott, ami meglepett. Azt mondta nekünk, hogy hisz Istenben.
„Tényleg van Isten?” – ugrattam.
Rám mosolygott, és azt mondta teljes bizonyossággal: „Igen, természetesen. Isten létezik.”
Hirtelen megértettem, hogy az enyémtől különböző úton jár, és a korábbi gondolatom, hogy viccelődök rajta, hirtelen eltűnt. Szótlan maradtam.
Senki sem említette „Istent” és az „istenit” azon a módon, ahogy a külföldi előadónk tette. A kínai emberek úgy gondolják, hogy a külföldiek azért hisznek Istenben, mivel viszonylag jó életet élnek, viszont spirituálisan üresnek érzik magukat, ezért valamit találniuk kellett, hogy kitöltsék a spirituális ürességüket. De a mód, ahogy a külföldi előadó megemlítette „Istent”, egyáltalán nem ez volt.
Sok egyetemista társam igen pusztító életet éltek – kölcsönkértek pénzt, hogy egymást az asztal alá igyák, dicsekedve az „ivóképességeikkel”, órákat hagytak ki, hogy a körleteikben kártyázzanak, vizsgákon való csalás, stb.
„Mi vagyunk a fiatalság új generációja, tele nagyszerű, ambíciós eszmékkel és kijelentésekkel, amiket terjesztünk?” – elkezdtem kételkedni.
Vonzódásom a Fálun Gonghoz
A csigong Kínában az 1980-as és 1990-es években nagyon népszerűvé vált. El is kezdtem gyakorolni többféle csigong formát a betegségek gyógyításáért és a fittség fenntartásáért, valamint sok könyvet elolvastam a buddhizmusról és a taoizmusról.
Egyik nap, egy docens bemutatta nekem a Fálun Gongot, mivel nagyon érdeklődött a gyakorlat iránt.
Megnéztem a videókat Li Hongzhi Fá-tanításáról Jinanban 1995 végén, és úgy éreztem, a hit ösvénye felé sétálok, amit a külföldi előadó említett.
Tudtam, hogy néhány más diák is gyakorolja a Fálun Gongot, még ha nem is tartottuk egymással a kapcsolatot. Mindannyian próbáltunk jobb emberekké válni, jó egészséggel és erkölcsi értékekkel.
Április 25-i demonstráció segített megérteni, mi is a KKP
Egészen 1999. április 25-ig inkább tudatlan voltam a KKP politikájával kapcsolatban, hogyan használta a politikát, hogy elnyomja és támadja a hitet, és a doktrínái határán kívüli hitet.
He Zuoxiu kutató 1999. április elején megjelentett egy cikket, melynek címe: „Nem hagyom jóvá a tizenévesek csigong gyakorlását”, a Tianjin Normál Egyetem Oktatási Kollégiuma hivatalos kiadványában, amelyben egy esetre hivatkozik, hogy csaló módon kritizálja a Fálun Gongot. Valójában a hivatkozott esetet 1998-ban vette fel a Peking TV korábban, és igazoltan hamis volt.
„Mi a baj ezzel az úgynevezett tudóssal?” – gondolkodtam, miután elolvastam a cikk címét. „Hogyan vonhat le következtetéseket a tények alátámasztása nélkül?”
Személyesen láttam a hasznát sok fiatalnál, akik örömöt találtak a Fálun Gong gyakorlásában.
Néhány gyerek régebben hazudozott és nagyon lusta volt, de mind jobbá váltak a Fálun Gong gyakorlása után. Néhány gyereknek régebben dühkitörése volt, mikor nem úgy mentek a dolgok, ahogy akarták, ők abbahagyták ezt a viselkedést, miután a szüleik beszéltek nekik az őszinteség, jószívűség, tolerancia alapelvekről.
Én súlyos hörghurutban és béltraktus betegségben szenvedtem. Mind a kettő betegség eltűnt, miután elkezdtem gyakorolni a Fálun Gongot.
Miután Tianjinban sok Fálun Gong gyakorló látta He Zuoxiu cikkét, elmentek a Tianjin Oktatási Kollégiumba, hogy elmagyarázzák, mi is az a Fálun Gong, és remélték, hogy helyesbíteni fogja a cikket.
Azonban ahogy a szerkesztőségi hivatal elnézést kért, április 23-án és 24-én a rohamrendőrség hirtelen felbukkant, és törvénytelenül letartóztatott 45 Fálun Gong gyakorlót. A gyakorlóknak elmondták, hogy a parancs a központi kormányzástól jött, és fellebbezhetnek a hivatalnál az Állami Tanácsnál a megoldásért.
A tízezer ember fellebbezése
A gyakorló helyünkön egyik gyakorlótársamtól hallottam róla, mi történt Tianjinban, és eldöntöttünk, április 25-én elmegyünk és fellebbezünk a kormánynál.
Saját magam mentem oda biciklivel, és sok embert láttam, mikor kb. egy kilométerre voltam a Fuyou utcától, ahol az Állami Tanács Fellebbviteli Hivatala található.
Valószínűleg a közeli Hebei és Tianjin területekről jöhettek. Voltak férfiak és nők, fiatalok és idősek, és néhányan még a gyermeküket is elhozták a karjaikban.
Egy fasorban hagytam a biciklimet és csatlakoztam a tömeghez. Ekkor reggel 9 óra körül volt.
Az emberek nagyon rendezetten, sorban álltak az utcán végig, elkerülve a főbb forgalmi utakat.
1999. április 25-én több mint 10.000 Fálun Gong gyakorló ment fellebbezni Pekingbe.
A légkör egész nap békés volt és csendes. Sok gyakorló állt ott és olvasta a Zhuán Fálunt, a Fálun Gong fő könyvét.
A közelben voltak rendőrök is, akik tétlenül nézelődtek és egymás között beszélgettek. Nagyon lenyűgözte őket a Fálun Gong gyakorlók békés önuralma. Néhányukat annyira megérintette, hogy elkezdtek érdeklődni a Fálun Gongról és később elkezdtek gyakorolni.
Évekkel később találkoztam egy gyakorlótársammal, miközben egy kényszermunkatáborban voltunk bebörtönözve. Ő volt az egyik a felvonultatott rendőrök közül, aki azon a napon figyelte a gyakorlókat.
Azon az estén jöttek a hírek, hogy az akkori miniszterelnök találkozott néhány gyakorló képviselővel, és megegyeztek, hogy megvizsgálja a fellebbezésünket, és hogy a törvénytelenül letartóztatott gyakorlókat Tianjinban szabadon engedik.
Ezt hallva elkezdtük elhagyni a helyszín ugyanazon a békés és rendezett módon, ahogy jöttünk. A gyakorlók felvettek minden apró darab szemetet a földről, beleértve cigarettacsikkeket, amelyeket a rendőrök hagytak maguk után.
Az üldözést a KKP intoleráns természete váltotta ki
Később hallottam, hogy a monumentális békés fellebbezés megdöbbentette Csiáng Cö-mint, a KKP akkor főtitkárát és államfőjét.
A Fálun Gong tanításait és a gyakorlók hatalmas számát fenyegetésként látták a személyes hatalmukra, és az emberek elméjének irányítására. A békés fellebbezést hamarosan felcímkézték, úgymint a „támadás a központi kormányzás ellen”. Majd ürügyként használták, hogy 1999. július 20-án elindítsák az országos szintű Fálun Gong üldözést.
Annak ellenére, hogy április 25-én az akkori miniszterelnök elfogadta a Fálun Gong gyakorlók fellebbezési kérelmét, és volt egy nyomon követési dokumentum az Állami Tanács hivatalától, állítva, hogy a kormány sosem tiltott be semmilyen fajta egészségmegőrző gyakorlatot. A KKP három hónappal később mindazonáltal elindította több tízmillió Fálun Gong gyakorló kegyetlen üldözését egész Kínában, amely a mai napig tart.
Számtalan család szakadt szét és nagyon sok gyakorlót vetettek alá törvénytelen letartóztatásnak, fogva tartásnak, bebörtönzésnek, kényszermunkának, kínzásnak. Sokan meghaltak az üldözés következtében.
A KKP kegyetlensége most még egyértelműbbé vált a Vuhan koronavírus járvány közepette.
A vírusfertőzés rosszindulatú elfedése és az alapvető védőfelszerelések felhalmozása nemzetközi szinten, mikor a legkritikusabb pillanatban az embereknek kétségbeesetten szükségük van erre, ráébresztette a nemzetközi közösséget a KKP kegyetlenségére.
Egyre több kormány fog össze egymással, hogy a KKP-t elszámoltathassák a súlyos halálesetek és a pusztító gazdasági károk miatt. És egyre több ember látja a fontosságát, hogy távol tartsa magát a KKP-től.
Huszonegy év telt el az április 25-i fellebbezés óta, de még mindig frissen él sok gyakorló emlékezetében. A lélek harmóniáját sosem szabad elfelejteni. A kedvesség és a tisztaság, amit képvisel, örökké ragyog mindenütt a mennyben és a földön.
Forrás: My Recollection of the April 25th Appeal
* * *
tovább ...